Nem hiába nevezte Kodály Zoltán „galyai segédkántornak” magát tréfából. A Mátrai képek című kórusmű szerzője sokat pihent itt, emlékét őrzi a galyatetői kápolna is. Isten házából több különleges akad a Mátrában. Milyen legenda fűződik a Három falu templomához, s miről híres Tarnaszentmária?
Kodály Zoltánnak nem véletlenül van kultusza a Mátrában, szinte otthon érezte ott magát, 1941 óta minden esztendőben eljött pihenni az első, majd második feleségével. Az ő nevét őrzi a Kodály kápolna, mely a két világháború közt a Nagyszálló vendégei számára épült. Ott komponálta Kodály a Csendes misét, a Missa brevist az 1942-es háborús esztendőben. A kápolna harmóniumán játszott a zeneszerző, aki a gyöngyösoroszi kántort is helyettesítette olykor, ezért is nevezte magát tréfásan a segédjének. Az egyik templomi színes ablak adományozója éppen Kodály első felesége volt.
A másik mátrai ritkaság a Három falu temploma, mely látszólag a semmi középén áll. Ennek történetére is emlékeznek a környékbeliek: a legenda szerint hasztalanul vitatkoztak Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló lakói, hová is emeljék az Isten házát. Salamoni döntéssel aztán az egri érsekség úgy határozott, mindegyik településtől egyenlő távolságra, a Sztepán-réten építik fel terméskőből a Felső-Mátra templomát, melyet 1942-ben Szent István tiszteletére szenteltek fel. Így mindhárom falu lakói gyalogolni kényszerülnek a vasárnapi szentmisére.
Tarnaszentmária azért híres, ugyanis azt tartják, itt található a legrégebbi, és legkisebb működő templomunk, melyet a Sarlós Boldogasszonynak szántak. Építése az Árpádkor elejére eshetett, de akad, aki szerint Szent István idején, a király intelmére emelték, a pontos időpont vitatott. Akad, aki esküszik rá, hogy fejedelmi temetkezőhely lehetett itt. Géza fejedelem testvére, Mihály herceg testét rejthette az a sír, melyet az altemplomban tártak fel. A koraközépkori építészet kutatói számára sok érdekes kérdést tartogat még ez a kis templom, kőfaragványait, ősi motívumait ma is érdemes megcsodálni. Ezért is érdemes ellátogatni a hajdan csak Szentmáriának nevezett falucskába.
Szerző: KékesOnline
Fotó: Demecs Norbi, Gál Gábor
