A Mátra északi lábánál elterülő Parádi-medencét a hegység ékköveként is emlegetik, ugyanis nemcsak természeti szépségekben bővelkedik, de történelmi szempontból is említésre méltó múlttal rendelkezik. A Károlyi család fényűző életvitelének köszönhetően napjainkban is számos olyan épületet csodálhatunk meg itt, amelyek többek között az Magyar Állami Operaház tervezőjéhez, Ybl Miklós nevéhez kötődnek. Parádfürdői látogatásom alkalmával Béres Magdi túra- és idegenvezetővel találkoztam, akit arra kértem, meséljen kicsit a környékbeli turizmus fellendülésének történetéről.
Mikor és minek köszönhetően lendült fel Parádfürdő turizmusa?
Először is szeretném megköszönni Füzessi Zsolt mérnöknek és egyben lelkes amatőr helytörténeti kutatónak a sok-sok értékes információt Ybl Miklós és a helyi építészeti emlékek tárgyában. Ami pedig a turizmust illeti: 1763-ban elemezte a környékbeli gyógyhatású források vizét Markhot Ferenc, akkori tiszti főorvos. Fáy András pedig a Tudományos Gyűjtemény 1819. évfolyamában írt Parádról, a timsós fürdőről. A turizmus a XVIII. század végén már elindult, de a XIX. század közepétől vált turista célponttá, és Trianon után Parádfürdő maradt az egyedüli hegyvidéki gyógyfürdő Magyarországon. Az Orczy család építette az első fürdőt 1795-ben, majd a Károlyi család áldozott sokat Parádfürdő fejlesztésére. Épületek emelésével, a közlekedés biztosításával (lovas kocsikkal), medencék kialakításával a timsós víz tárolására, gyógyszertár létesítésével, fasorok ültetésével az utak mentén, a parádfürdői timsós fürdő, valamint a parádsasvári csevicefürdő komfortosabbá tételével igyekeztek növelni a vendégek kényelmét. 1872-ben a csevicefürdőt bezárták, és helyén épület fel Károlyi Gyula vadászkastélya, a parádi vizet pedig palackozni kezdték.
A Vörösváron többféle nehézségű turista ösvényt alakítottak ki, melyeken a vendégek a kezelések között sétáltak a gyógyterápia részeként, és emellett beindultak a hosszabb túrák is.
Parádfürdő értékeinek már az 1800-as évek közepén híre ment, de a bonyodalmas megközelíthetősége miatt népszerűvé csak a miskolci vasút megépülése után vált. A csúcsot a Recsket is érintő szárnyvonal megépítése jelentette. Az államosítás után a magyar állam – a trianoni határok miatt elvesztett számtalan fürdőhely pótlására – 1929-től nagymértékű fejlesztést indított. Megépült a Mátrát átszelő autóút is, a térség – megőrizve természeti kincseit – bekerült az ország vérkeringésébe. Parádfürdőnek része volt az 1934-1937 körül létesített hideg vizes strand, melyben nem volt ugyan gyógyvíz, mégis rendkívül látogatott volt a vendégek és a helyiek körében is. A felnőtt és a gyerek medence vizét 24-25 Celsius-fokra melegítették fel. 1995-ben került bezárásra, majd az ezredforduló elején tervezett beruházás – látványfürdő épül – sajnos nem valósult meg.
Mi a helyzet napjainkban?
A gyógyturizmus keretén belül már csak a parádfürdői Állami Kórházban működnek timsós fürdők, igénybe lehet venni ivókúrákat és egyéb gyógyhatású kezeléseket is. A mofetta, vagyis a vulkáni törésvonalak mentén feltört szén-dioxid, több helyen is található Parádfürdőn, az Ilona-völgyben. Az Erzsébet Park Hotel 2011 októberében a Zsuzsanna szárnyban megnyitotta a szén-dioxidos fürdőjét. A szállodát 2014. február 17-én gyógyszállóvá minősítették, ahol a mofettás kezelések önköltségen és OEP finanszírozással is igénybe vehetőek.
Honnan származik a település elnevezése?
Az egyik verzió szerint a Parád név a szláv Váralja (Prohrád) átalakulásával alakulhatott ki, ugyanis a falu környékén több vár illetve erődítmény is állt egykor, ami ezt az elméletet erősíti. A korábbi föld-és sáncváraknak ma már nincs számottevő maradványa, mindössze az egyre feltöltődő gyűrűk, árkok vagy kősáncok nyomai látszanak. Ilyen várhely a környéken a Parádi Várhegy, a Vörösvár vagy éppen a Marhád. Kiss Lajos nyelvész szerint a szerb és horvát nyelvben szereplő Porad személynévből ered. Győrffy György történész szerint a falu neve az erdélyi Gyula szláv nevéből, a Prokujból származik. A parád szónak az értelme: jószágod, vagy birtokod, mert a pára, jószágot jelent. Például szegény pára, tehát Párád, vagy Parád éppen úgy, mint a Marhád is vagyont jelentő szó. A község neve először 1549-ben az adóösszeírásoknál szerepel, de Parad néven egy 1506. május 7-én készített oklevélen már olvasható. Parád a debrői uradalom egyik helységét képezte, nincsenek adatok arra, hogy pontosan mikor keletkezett, hiszen 1500 előtt nem létezett ezen a néven, viszont nagy a valószínűsége, hogy már jóval korábban lakott terület lehetett. Valamikor Bodony községhez tartozott, mely már 1275 óta jegyzet település, s az maradt fenn, hogy a „parádi határt a bodonyiból hasították ki”.
Van olyan, amely a fentiek közül hivatalos?
Kinek melyik megközelítés a szimpatikusabb. Bizonyosságot egyik sem nyert. A kutatók véleménye épp úgy megoszlik, mint a palócság eredetét kutatók véleménye. Én személy szerint nem vagyok híve az idegen nyelvekből való képzésnek. Hajlok afelé, hogy birtokot jelző szó és a Párádból lett a Parád. Ez a vidék palóc lakta rész, akik már az én kutatásaim szerint a honfoglalás előtt is itt voltak. Parád több nemes család birtoka is volt. Az első a Verebélyi család, akiket többen követtek, kiemelném a Rákóczi családot, akik közel 100 esztendeig birtokolták, majd a Grassalkovich család is újabb 100 évre, akiktől az Orczi család is bérelte, és egy ideig a Károlyi család is, akik a Grassalkovichok kihalása után meg is vásárolták a Debrői uradalom részeként. A Károlyi család tett a legtöbbet Parád fejlődéséért.
Hogyan került Ybl Miklós Parádfürdőre?
Az akkor még kezdő építészt, Ybl Miklóst első nagy feladatával, a fóti templom megtervezésével és megépítésével a Károlyi család bízta meg 1845-ben, innen a régi és egész életen át tartó családi kapcsolat. Ybl számtalan palotát, kastélyt tervezett, épített a Károlyi család tagjainak országszerte. Parádra először 1869-ben, Károlyi György kérésére egy tűzeset kapcsán utazott, de már akkor elkészült a parádi vadászkastély vázlataival is. A tűz elpusztította a ménesistállót, melynek szüksége akkor sürgősebbé vált a kastély bővítésénél, hiszen mind a vendégek utaztatása, mind az anyag és terményszállítások nagyon fontosak voltak. Így Ybl megtervezte és 8 hónap alatt fel is építtette a most Cifra istállónak nevezett épületegyüttest. A díszes istálló építésének dátumával kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények: sok helyen 1880-ra datálták az istálló elkészültét. Még jómagam, és a korábban az istállóban dolgozó tárlatvezető kollégám sem értettünk ebben egyet. Én az 1869-et fogadtam el, ő pedig az 1880-at. Mindkét időpontra találtunk információkat, így megegyeztünk, hogy mind a ketten azt mondjuk, hogy 1869-1880 között épült. Mivel az istálló elkészülte sürgős volt, én kétlem, hogy 11 évig épült volna, valósabbnak tűnik a 8 hónap, legalábbis a fontosabb részek elkészültek, s talán a későbbiekben még építettek hozzá, kiegészítették.
A Károlyiak megbízásából ezt követően 1872-re lett kész a parádfürdői Vadászlak/Nyári lak, (melynek alapjait még a Grassalkovichok építették az 1700-as évek elején), majd annak kastéllyá bővítése 1889-re, akkori nevén az Alsó-kastély. Ez az épület 1929-től már, mint kastélyszálló működött, kiszolgálva a fürdő igényesebb és gazdagabb látogatóit.
Mindeközben a mai Parádsasváron, a fürdőépület helyén, azt megszüntetve és a fürdőéletet Parádfürdőre koncentrálva, 1872 és 1882 között felépült a híres Parádsasvári Kastély, mely most kastélyszálló. Yblnek közben arra is volt ideje, hogy befektetésként megtervezze, majd megépítse 1873-ban a mai napig is Ybl Szállónak nevezett épületet, mely ma már jelentősen átalakítva, bővítve vár sorsára. Jelenleg az önkormányzat tulajdona, melyet eladásra hirdettek meg.
Az Ybl Miklós által tervezett további épületek listája:
- Parádsasvár – a Csevice palackozó kecses épülete
- Parádsasvár – most Szent Hubertus Panzió és étterem épülete
- Parádfürdő – akkor Pavilon néven, később Jégverem néven megjelölt egyedi épület, (jelenleg romos állapotban)
- Parádfürdő – az Erzsébet szálló, már Ybl halála után, áttervezve épült meg
- Parádfürdő – Vadászlak, a Julietta-lak előtti kis épület
Ha már a térség híres épületeiről beszélünk, kérlek, mesélj nekem és az olvasóknak a Freskó Étteremről!
Trianon után megnövekedett az igény a gyógyfürdők, fürdőhelyek és az egészséges környezet iránt, és Parádfürdő már nem tudta ellátni az ide utazó vendégeket, ezért az akkor alakult Fürdőigazgatóság átfogó és nagyarányú fejlesztésekbe fogott. Felújítva a szálláshelyeket, az Alsó kastélyt Kastélyszállóként működtetve már jelentős szálláshellyel bírt a hely, kiegészítve a magánszállásokkal és az egymás után épülő 10-20 szobás panziókkal. Természetesen a szanatórium is nagy átépítésen és jelentős bővítésen esett át, szinte minden megújult.
A nagyszámú vendégsereg ellátására épült 1937-ben – vélhetően a Mátrában sok épületet tervező Kaplonyi László tervei alapján – a később elnevezett Freskó Étterem és Szálloda, mely egy igen korszerű 500 adagos konyhával volt felszerelve. A teremben és a teraszon 500 ember is elfért. Az étterem falait 1940-ben Haranghy Jenő tematikus pannói díszítik. A főfalon Arany János Buda halála című művéből a Mátrai vadászjelenetet, valamint Kossuth Lajos parádi látogatását és a parádfürdői strand 1940-es látképét láthatjuk.
A Freskó étterem néven híressé vált elnevezés téves, hiszen a falakat nem freskók, hanem pannók díszítik. Az épület jelenleg funkciójának megfelelően nem üzemel, rendezvényteremként használják, illetve adják bérbe.
2019. március 20.
Kékes Online, Demecs Norbi
Fotó: Demecs Norbi
