A legfrissebb időjárás-előrejelzések szerint, közel a tavaszi nap-éj egyenlőséghez, végre beköszönthet az igazi tavasz, kedvezőbbre fordulhat az időjárás. A hosszú téli hónapok után nemcsak mi, hanem az erdőben élő, téli álomban szunnyadó növények is várják a nap melengető sugarainak erejét, a kellemes tavaszi szellő simogatását és a madarak dalolását. Következő összeállításunkban azt mutatjuk meg, hogy mely vadvirágokkal találkozhattok egy március végi, kora tavaszi túra vagy erdei séta alkalmával. Akár védett, akár nem védett virágról van szó, a következőket sose feledjétek: „Nem szedni, csak csodálni!”
1. Hóvirág
A létező 21 hóvirágfaj közül hazánkban 4 találja meg élőhelyét, ezek közül is a kikeleti hóvirággal találkozhatunk erdeinkben, őshonos növényünk. A hóvirágot a „tavasz hírnökeként” is emlegetik, mely elnevezés arra utal, hogy az elsőként megjelenő tavaszi vadvirágok között szerepel. A kikeleti hóvirág általában 10-20 centiméter magasra nő, hagymás, évelő növény. Főként nyirkos erdőkben, cserjésekben vagy ligetekben csodálhatjuk meg a természetben és fontos tudni, hogy kimondottan szereti a hűvös szurdokokat is. 2005 augusztusa óta védett növény, de nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Közösség egész területén. Eszmei értéke 10 000 Ft, egyetlen szál leszakítása is büntetendő. A hagymájából galantamin nyerhető, melyet a népi gyógyászatban izomernyedtség ellen illetve az Alzheimer-kór kezelésében használtak fel.
2. Ibolya
Az ibolya szintén az egyik legkorábban megjelenő virágunk, kedvező időjárás esetén már március elején gazdagon borítják a parkokat, erdőket és ligeteket. Az erdei ibolya 5–20 centiméter magasra nő, évelő növény, de nem védett. Számára ideális környezetben gazdagon szaporodik, terjeszkedik. Szinte bárhol megtalálja az élőhelyét, kedveli a fenyves erdőket, a tölgyeseket és bükkösöket, de a ligeteket és a cserjéseket is. Megfigyelések szerint hazánkban legnagyobb számban a Bükk-vidéken él. Az illatos ibolya szintén kedveli az előbb említett élőhelyeket, gyakran előfordul sötétlila, halványkék, de fehér színben is. Napjaink konyhája előszeretettel használja sütemények, fagylaltok vagy pudingok díszítésére, de az ibolyaszörp is ismert és egyre kedveltebb termék. Az illatszeripar kellemes illata miatt részesíti előnyben, míg a gyógyászat forrázatát számos panasz esetén, például hörghurut, fejfájás, idegkimerültség, álmatlanság, köhögés enyhítésére ajánlja.
3. Mocsári gólyahír
A mocsári gólyahír, ahogy a neve is mutatja, nagyjából a gólyák megérkezésével egy időben bontogatja szirmait. Az egykori népi megfigyelések hitelessége idén is bebizonyosodott, ugyanis pár nappal ezelőtt a Mátraaljára megérkeztek a gólyák, s már az erdőkben is találkozhatunk virágzó gólyahírekkel. A népnyelv gólyavirágként, kácsavirágként és libadöglesztőként is nevezi. Európában, így hazánkban is sok területen megél, ám a Mátrában kimondottan gyakori előfordulás jellemzi, főként a patakpartokon, nyirkosabb területeken, tavak, mocsarak, láprétek környezetében. A nedves területeken olykor tömeges megjelenés jellemzi, ennek következtében virágzáskor élőhelye sárgába borul. Mérgező, nem védett növény.
4. Odvas keltike
Az odvas keltike szinte egész Európában honos, március idusától kezdődően Magyarországon is lila-fehér színben borítja be az erdőségeket. Főként a bükkös-gyertyános erdők elegyét kedveli, de nedves, táptalajban gazdag talajon is előfordul. Évelő növény, 10-30 centiméter magasra nő. Érdekessége, hogy gumója idővel odvasodik, innen ered a neve. Magas alkaloidtartalma miatt erősen mérgező, a népi gyógyászat korábban mégis használta gyógyításra: féregűzésre, menstruációs zavarok gyógyítására alkalmazták. A gyógyszeripar ma is alkalmazza, a központi idegrendszert bénító hatása miatt főként nyugtatók előállításhoz. Nevezik még kakaslábnak, lyikas írnek, hüvelykes földfüstjének, tavaszi gerezdeskének, üres földfüstfűnek, de még cinedóniának is.
5. Farkas kutyatej
A kutyatejfélék családjába tartozó farkas kutyatej országunkban általánosan elterjed növény, leginkább a sziklagyepeket, szárazabb, napsütötte réteket kedveli, de gyakran előfordul útszéleken, ösvények mentén is. Akár fél méteres magasságig is képes megnőni. Március elejétől egészen október végégig virágzik, zöldes-sárgás, aprócska szirmai különleges, mégis magával ragadó színvilágot alkotnak. Tömegesen fordul elő, olyakor egész hegyoldalakat képes beborítani, megszínezni. Az idő múlásával szirmai „berozsdásodhatnak” vagy kivörösödhetnek. Nem védett, jól tűri a szárazságot. Nemesített változatát, sziklakertekben dísznövényként is használják.
2019. március 20.
Kékes Online, Demecs Norbi
Fotó: Demecs Norbi
