Spisák Bence, az egykori berzés diák ma már az ELTE másodéves joghallgatója. Idén ő kapta a Gyöngyösi Fiatalok a Közösségért elismerést. 2014-ben és 2017-ben az Országos Diákparlament Heves megyei küldöttje volt, valamint alapítója a ma is népszerű Gyöngyös Városi Diáktanácsnak. Elhivatottsága, közösségkovácsoló szerepe példaértékű lehet a mai fiataloknak.
Annak idején, még általános iskolásként, hogyan kapcsolódott be a diákönkormányzat munkájába?
A Kálváriaparti Általános Iskolába jártam és ott szerencsére olyan elhivatott, diákönkormányzatot segítő tanárok voltak (és ez igaz a Berze Nagy János Gimnáziumra is), akik szívügyüknek tekintették, hogy a diákokat aktivitásra és önszerveződésre ösztönözzék. Szerintem ez a fő dolog, ezért bízom abban, hogy a tanárok munkáját intézményi, s országos tekintetben is egyre inkább megbecsülik és elismerik majd.
Alapítói közt volt a Gyöngyös Városi Diáktanácsnak. Milyen céltűzésekkel indult el ez a kezdeményezés?
Szabó Sándor, az akkori ifjúsági referens szervezésében egy két napos mátrai képzésen vettünk részt 2016-ban, minden középiskolából, gimnáziumból és általános iskolából 3-4 fő képviselte ott a gyöngyösi diákságot. Akkor fogalmazódott meg bennünk, hogy szükség lenne egy olyan ifjúsági szervezetre, ami mindentől függetlenül integrálja a városi fiatalokat, az általános iskolás generációtól egészen a végzős korosztályig. Néhány hónappal később már a gyöngyösi városháza dísztermében alakuló ülést tartottunk, ahol az a megtiszteltetés ért, hogy a Gyöngyös Városi Diáktanács (GyVDT) elnökének választottak.
Milyen struktúra mentén épült fel a szervezet?
Abban állapodtunk meg, hogy a fő döntéshozó szerv a közgyűlés, ahol minden iskola küldöttekkel képviselteti magát és egyenlő szavazattal rendelkeznek, a küldöttgyűléseket pedig havi rendszerességgel tartjuk meg. Tapasztalatunk szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a városban működő oktatási intézmények nem igazán működnek együtt, ezért a legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy ezt a kapcsolatot erősítsük közös vagy intézményközi programok segítségével. Fontos volt az is, hogy az iskolákban működő diákönkormányzatokkal tartsuk a kapcsolatot, és ha kell, segítsünk a beindításában vagy az utánpótlás kinevelésében.
Ha jól gondolom, ez egy független szervezet.
Igen, s ez azért nagyon fontos, mert így eltudja látni azt a feladatát, ami az egyik legfőbb és leghiánypótlóbb, az érdekképviseletet a városi döntéshozók vagy épp az iskola vezetése felé. Kiemelném még az önkéntesség propagálását, ami, véleményem szerint, nagyon fontos feladata a diákságnak. Volt, hogy 70 fővel szemétszedést szerveztünk a Mátrában, vagy a Vöröskereszttel közösen véradást.
Később az Országos Diákparlament Heves megyei küldöttje lett. Meséljen erről! Mit jelent ez a státusz?
Az OD-t rendszeresen megrendezik, ennek elvileg az a célja, hogy az ország fiataljai el tudják mondani az elképzeléseiket, javaslataikat a magyar oktatás helyzetéről azoknak a politikusoknak, szakembereknek, akik az oktatáspolitika kialakításáért felelnek. Én is ezen igyekeztem Heves megyei küldöttként. Megtisztelő feladat, s bízom benne, hogy egyre több javaslat realizálódik majd a mindennapokban. Ezen kívül egyszer Cipruson is képviseltem a GYVDT-t egy EU-s projekten.
Általában véve mi a meglátása a jelenlegi középiskolások hozzáállásáról, szívesen tagjai ilyen diákságot összefogó szervezeteknek?
A legnehezebb ebben az, hogy egy átlag középiskolás, annyira túlterhelt, hogy ritkán van kapacitása arra, hogy egy ilyen szervezet életében aktívan szerepet vállaljon. Jó lenne, ha a diákok mégis tudnának rá időt szánni, hiszen később – az egyetemen vagy a munkában – az ott megszerzett tudást, képességeket kamatoztatni tudnák.
Jelenleg mit csinál, ellátja még a feladatait a diáktanácsban?
Jelenleg az ELTE ÁJK másodéves joghallgatója vagyok és Budapesten élek, így távolról támogatom a diáktanács munkáját, de nagyon szurkolok nekik!
2019. április 28.
Kékes Online, K. B.
Fotó: beküldött
