Bár világviszonylatban véve hazánk nem rendelkezik magashegységekkel, Kékestető azonban olykor mégis képes meglepetéseket okozni. Csodás tájai, izgalmas terepviszonyai és számos szabadidős lehetőségein túl időjárására sem mondhatjuk, hogy egysíkú.
Két évvel ezelőtt áprilisban, idén pedig májusban színezte fehérre a tájat friss hótakaró. De volt már példa arra is, hogy június derekán érte kisebb hózápor az 1014 méter magas csúcsot. Cikkünkben megmutatjuk a tegnapi havazás pillanatait, s összegyűjtöttünk néhány Kékestetőre jellemező érdekességet, adatot is.
Péntek éjszaka nyugat felől hidegfront érte el hazánk területét, melynek következtében nagy mennyiségű csapadék haladt át az országon, közben több magasabb hegycsúcson is fagypont környékére süllyedt a hőmérséklet. Vasárnap nyugaton, az Alpokalján és a Bakony magasabb csúcsain észleltek havazást, mely hétfőre az Északi-középhegységet is elérte, a Mátra és a Bükk magasabb pontjain több centiméter vizes állagú hó hullott.
Kékestetőt szubalpin, azaz havasalji klíma jellemzi. Ez a középhegységi klíma a magashegységihez igen hasonló, ám kevésébe intenzív. Az árnyékosabb, meredek északi oldalak mindig hűvösebbek, szelesebbek, itt a levegő páratartalma is magasabb, míg a déli lejtőket több napsütés, kevesebb széljárás jellemzi. Kékestető klimatikus gyógyhely, ezt kihasználva már az 1930-as években gyógyszállót épített itt a Csonka család, melynek épületében mindmáig szanatórium működik. Az éghajlat nagyon sok betegség kiegészítő kezelésére alkalmas, ilyenek például a légzőszervi vagy a szív- és érrendszeri betegségek, a vérszegénység, anyagcserezavarok vagy idegrendszeri eredetű problémák.
Kékestetőn a napsütéses órák száma jóval az országos átlagon felüli, éves szinten meghaladja az évi kétezret. Sok tévhittel ellentétben a legtöbbet január és március, illetve szeptember és november között süt a nap. Ebből adódóan a nyár mindig hűvösebb, sokan menekülnek a csúcsra a sík területeken tomboló forróság elől június és augusztus között. Az utóbbi évek statisztikái alapján 2011-ben mérték a legkevesebb napsütéses óraszámot, ekkor mindössze 2200 órát sütött a nap az ország legmagasabb pontján. A hőmérsékletnek mind a napi, mind pedig az éves ingadozása kiegyenlített, télen ritkán csökken -15 °C alá, nyáron pedig mindössze néhány alkalommal lépi túl a 25 °C-t. A terület sajátossága, hogy igen alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom, hajnali és késő esti órákban nem ritka jelenség a köd vagy záporeső sem. A levegő tisztasága kedvez az asztmatikus vagy allergiás betegségekben szenvedők számára is, hiszen a por és pollenatkák ezen a magasságon már nem jellemzőek.
A legnagyobb napi csapadékmennyiséget 1958. júniusában mérték, ez 228 mm volt. 1943-44 telén több, mint 150 napon át borította hótakaró a Kékest, 2012-2013 és 2017-2018 telén pedig a természetes hótakaró vastagsága meghaladta az 1 métert!
2019. május 7.
Kékes Online, Demecs Norbi
Fotó: Demecs Norbi
