A GWP Magyarország Alapítvány hirdette meg a versenyt, amelynek keretében az ENSZ 17 „Fenntartható Fejlődési Célja” közül lehetett témát választani. Általános- és középiskolások indulhattak, fotó, plakát, illetve film kategóriákban. Nem volt kérdés, hogy az AM ASZK Pétervásárai Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának tanulói az utóbbit valósítják meg – mondta el kérdésünkre Hanyi Nóra, felkészítőtanár.
– A döntőt a Víz Világtalálkozón bonyolították le, ahol a tanulóknak röviden beszélniük kellet a pályamunkáról, majd a zsűri döntött, kinek adja az első díjat. Nagy örömünkre és büszkeségünkre tanulóink vehették át az elismerő oklevelet Áder János köztársasági elnök úrtól.
A díjátadót októberben tartották, de ez még az előző tanév „gyümölcse”.
Igen, a pályázat leadási határideje még április 12-e volt. Az indulásnál könnyűnek bizonyult a dolgunk abból a szempontból, hogy egyrészt a gyerekek a kategóriák közül is rögtön ki tudták választani, hogy filmet szeretnének készíteni, és a szegénység, mint téma is adta magát. Kettő percben kellett összefoglalót készítenünk, és előadnunk élőben Budapesten, ebben el is mondtuk, hogy nem kell Afrikába menni a szegénység látványáért, elég csak átutazni a szomszéd faluba. Így a diákoknak azonnal voltak ötleteik, nagyon felvillanyozta őket a feladat. Persze a helyzetet bemutatni a munka egyik oldala, emellett a másik, hogy a fiatal generációnak felvázoljuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel egyrészt segíteni tudnak a nélkülözőknek, másrészt sikerrel kerülhetik el, hogy ők is ebbe a csapdába essenek később.
Ha jól értem, akkor több irányból lehet megközelíteni a témát.
Mi két irányvonal mentén próbáltuk bemutatni a szegénységet. Az egyik, hogy milyen az, amikor valaki ebbe beleszületik, és ez végigkíséri az életét. Hogy milyen az, amikor valaki felismeri a helyzetét és ki akar törni belőle. A másik, amivel a fiatalok szemét igyekszünk felnyitni: elszegényedni később is lehet, ha például valaki a kábítószerekhez nyúl. Amikor erre rámegy az anyagi jólét, a család, egyedül marad borzasztó körülmények között. De onnan is fel lehet és fel kell állni!
A gyerekek az utóbbit megelőzhetik, de persze azoknak is lehet segíteni, akik már küzdenek a szegénységgel.
A középiskolás korosztály is felfogja, hogy összefogással sokat lehet tenni. Vihetnek a rászorulóknak ennivalót, takarókat, illetve foglalkozhatnak a szegény családok kisebb gyermekeivel, segíthetnek nekik a tanulásban, játszhatnak együtt. Utat mutathatnak nekik, illetve bevonhatják a felnőtteket is, ha például valakinek munkalehetőség kell.
Mindig van egy halvány fény az alagút végén, kreatív szemlélettel sok ilyen kis reménysugarat láthatunk. De ha már ezt a szót említem, maga a munka is kreatívan zajlott.
Igen, mert, ahogy mondtam, a gyermekeknek rengeteg ötletük volt. Van egy iskolai asszociációs játék, amikor én mondok valamit, nekik pedig rá kell vágniuk, ami eszükbe jut a dologról. Így került bele a filmbe az, amikor sorolják, hogy mire gondolnak, ha azt mondjuk: szegénység. Az egyik srác pedig szabadidejében sokat foglalkozik azzal, hogy rap számokat írjon, ő egy ilyennel külön is szeretett volna bekerülni a filmbe, megadtuk neki a lehetőséget. Ettől még egyedibb és eredetibb lett az alkotás.
Gyönyörű siker ez, amihez csak gratulálni lehet, mint azoknak, akik ki tudnak törni a szegénységből, akár egyedül, akár segítséggel.
Inkább segítséggel. Változtass, mert megteheted, üzenjük innen is. Ez a filmünk címe, és ez a mondat, amellyel zárul az alkotás, amelyet a Youtube-on egyébként bárki megtekinthet.
Az eredményhirdetés előtt még nem volt kialakult végeredmény – árulták el a szervezők az indulóknak. Sokat számított a filmhez készült kettő perces bemutató is, amelynek szövegét is érdemes végigolvasni. Ezt változtatás nélkül közreadjuk.
Örömmel köszöntjük a Kedves Közönséget, a Bíráló Bizottságot és a Versenytársakat!
Először is engedjék meg, hogy kifejezzük köszönetünket: igazán megtisztelő, hogy részt vehetünk ezen a mai eseményen. Témaválasztásunk, úgy gondolom, nem igényel különösebb indoklást. Ez a mi vidékünk, Magyarország része. Nem kell ahhoz Afrikába menni, hogy a szegénységet bemutassuk, elég csak a szomszéd faluban forgatni. Amikor a tanárnőnk először említette, hogy meghirdették ezt a pályázatot, az egész pék csapat belelkesedett. Éreztük, hogy ezt nekünk írták ki. Közösen végignéztük az ENSZ 17 célkitűzését, de nem volt kérdés, hogy mi a szegénységet választjuk, mert ez a mi szűkebb-tágabb környezetünk. Az a környezet, amit sokan egyszerűen már megszoktak, vagy amikor keresztülautóznak rajta, ki sem néznek az ablakon, mert nem akarnak tudomást venni róla. Pedig ez a mi világunk, Magyarország egy – talán nem is annyira – rejtett kis zuga, ahol igen is „Valamit tenni kell!”. A szegénység nem egy betegség! A szegényektől nem kell távolságot tartani, nem fertőzők azok az emberek. Csak szegények. Van, aki beleszületett, van, aki nem, ez nem változtat a tényeken, hogy a szegénység, mint társadalmi réteg folyamatosan nő. Erre szerettük volna felhívni a figyelmet, mert nem nézhetjük tovább csendben. Ez nem az esti híradó, vagy egy film. Ez a valóság. Egyesek olyan nyomorban élnek, amit az átlagember el sem tud képzelni. Ezért gondoltuk úgy, hogy megszólítjuk a saját korosztályunkat. Nem kell ahhoz politikai vagy gazdasági hatalom, hogy segítsünk, hogy cselekedjünk! Ezért lett a pályamunkánk címe: „Változtass, mert megteheted!”
2019. november 4.
Kékes Online, Debnár Ádám
Fotó: beküldött
