Észak-Magyarország végvárrendszerének kulcsfontosságú láncszeme volt Eger vára, melyet fényes históriák, dicső történetek lengenek körül. Számos olyan erődítmény volt azonban Eger környékén, melyek e vár védelmében játszottak szerepet, például az 1552-es ostrom ideje alatt is. Heves megye egyik ilyen legismertebb vára a Siroki vár, mely hajdanán 90 évig volt török uralom alatt. A kevésbé ismert várhelyek közé tartozik a Mátraderecske határában fekvő Kanázsvár, melynek romjaihoz már kevésbé volt kegyes az idő, rusztikus őrtornyának falai azonban még ma is az ég felé merednek. Lássuk, mi maradt mára a Kanázsvárból!
Homályba vesző történelem
Mint sok mindent, amely a régmúltból származik, a Kanázsvár „születését” is homály övezi. Ennek legfőbb oka talán, hogy a Mátra bérceit övező várak között kevésbé volt jelentős szerepe, ellenben a Siroki várral, a Kisnánai várral vagy a Benevárral. A vár építésével kapcsolatban két eshetőséget tartanak számon a kutatók. Az egyik szerint már a XIV. században is állhatott, birtokosai pedig az Aba nemzetségbe tartozó Recsky család tagjai voltak nemzedékeken keresztül. Más nézetek azonban azt vallják, hogy a vár csak az 1500-as években épült Országh Kristóf által, kimondottan a Siroki vár, továbbá Eger védelmének érdekében.
Tarisznyavár a Keleti-Mátra vonulatának lábánál
Bár a vár pontos történelmi koordinátái nem ismertek, a helyszíni vár méretének és a helyszíni terepszemle, továbbá az igen csekély történelmi adat következtében kijelenthető, hogy komolyabb hadi jelentősége nem volt. Úgynevezett tarisznyavárként funkcionált, állandó lakossága, serege és udvartartása nem volt. Az úgynevezett tarisznyavárak a fontosabb erődítmények közelében jöttek létre, főképpen őrhelyek voltak. A várat felügyelő őrök 1-2 nap elteltével váltották egymást, így mindössze tarisznyányi élelemmel és felszereléssel rendelkeztek a helyszínen – innen ered az elnevezés.
Már csak 15 méter magas tornya mered az ég felé
Sirok eleste után a Kanázsvár is török kézre juthatott, ám csekély jelentőségéből és kis méretéből következően lerombolták, melyet már soha többet nem is épített újjá senki, területe és falai azóta omlanak, pusztulnak. A környékbeli táj jellegzetessége azonban az őrtorony vagy más néven öregtorony kb. 15 méter magasságban megmaradt fala. Rekonstrukciós elképzelések szerint az öregtorony egy több szögletű építmény volt, ennek napjainkban a keleti oldala áll még megkopottan.
A torony érdekessége, hogy külső oldalán még most is jól látható a kváderköves borítás, mely a támadható felület védelmét szolgálta. A várat az évszázadok folyamán azonban annyira megette az idő, hogy a keleti oldalon kívül falai a felszínen már sehol nem felismerhetőek, sőt bizonyos oldalain, főleg délen és nyugaton már azt sem lehet megállapítani, hogy hol volt egykor a vár területének határa.
A hosszúkás bérc nyugati oldalán magasodó várat keleti oldalán 10 méter széles, kősziklába vésett árok védte, ennek nyomai még ma is fel-fellelhetőek, azonban precíz stratégiai elhelyezkedéséből adódóan északról, nyugatról és délről természetes szakadék szegélyezi. A vár területe napjainkban nehezen járható, a természet egyre inkább visszahódítja a romokat.
A Kanázsvár a Mátraderecske központjában álló Fájdalmas Szent Szűz templomtól a Dobó István utcán haladva, majd az utca végén a sárga L, azaz a romot jelölő jelzésre térve körülbelül 2 kilométer hosszan, fél óra alatt érhető el.
Útközben érdemes megkóstolni a Büdös-víz-forrás gyógyhatású vizét, mely a helyi vasas-kénes csevicevizek családjába tartózó, emésztési problémákra javallott forrásvíz. A várhoz vezető ösvény helyenként igen sűrű cserjéseken, bozótosokon keresztül vezet, felkeresésekor érdemes ennek tudatában megválasztani öltözetünket (hosszú alsó-és felső ruházat, zárt cipő.) A Baláta-bérc, melyen az erődítmény áll északi oldala igen meredek, esős idő után, saras viszonyok között szinte megközelíthetetlen, a hegy megmászása száraz időben is komoly erőpróba, annak ellenére, hogy igen rövid szakaszról beszélünk. A vár délnyugati teraszáról meseszép panoráma nyílik a Mátrára.
2019. november 6.
Kékes Online, Demecs Norbi
