A HírTV Magyarország élőben című műsorának vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök, akit egyebek mellett a koronavírus második hullámáról kérdezett Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
Európát újra padlóra küldheti a koronavírus-járvány. Több országban is rekordszámú új fertőzöttet regisztráltak. Komoly dilemma előtt állnak ilyenkor a döntéshozók, hiszen egyszerre kell védeni a gazdaságot és az emberek egészségét.
Milyen döntések születtek a mai kormányülésen a vírushelyzettel kapcsolatban?
Most a kórházi ágyak biztosítása kulcskérdés. Arra készülünk, hogy legrosszabb esetben egyszerre akár 200 ezer ember is megfertőződhet egyszerre, ehhez 16 ezer kórházi ágyra és 800-1000 lélegeztető készülékre van szükségünk. Mindig döntünk arról is, hogy kell-e a járványkezelés érdekében műtéteket halasztani vagy nem, kell-e bevonni újabb kórházakat a járványügyi ellátásba. Ma azt a döntést hoztuk, hogy nem kell.
Tavasszal egy-másfél hétre láttunk előre, most, miután már 2. hullámban vagyunk, van tapasztalatunk, így a minisztereink általában 3 hétre mernek nyilatkozni. Most úgy látjuk, hogy bár felszálló ágban marad a járvány a következő 3 hétben nem várható olyan nagyarányú változás, ami a soron következő, ütemezett műtétek lemondásához vezet.
Csehországban szükségállapotot vezettek be, Szlovéniában is szigorítanak. Mi az a pont, amikor azt mondják, hogy mégis csak meg kell lépni ezeket?
Vannak első lépcsős kórházaink, most ott folyik a vírussal fertőzött emberek kezelése. Ha ott elfogynak az ágyak, akkor jönnek a második lépcsős kórházak, s aztán a harmadik lépcsősek. A kórház nem elég, mert orvos és ápoló is kell. Ők szerencsés esetben nagyjából optimális módon helyezkednek el, de gyakran van úgy, hogy egy kórházba vezényelnünk kell a személyzetet. Ma a vezénylésekről szóló jelentést is meghallgattuk, melyből megtudtuk, hogy a vezényeltek száma még nem ért el az összes orvos és ápoló 1%-át sem, tehát még vannak vezénylési tartalékaink is.
A mindennapokat érintő szigorításokra kell-e számolnunk?
Egyelőre nem, mert azt gondoljuk, hogy a nemzeti konzultációban kifejezett közvélekedés jó alapot ad a döntéseinkhez, és ez a közvélekedés úgy hangzott, hogy az országnak működnie kell! Sikerült tavasszal jól védekeznünk, az összefogás bizalmat adott az embereknek és Kormánynak is, s remélhetőleg a kórházi dolgozóknak is. Ha összefogunk, akkor együtt újra sikerülni fog anélkül, hogy újra le kellene állítani az országot. Továbbra is az az irány, hogy az ország működik és közben védekezünk.
Áprilisban mintegy 100 milliárdos gazdaságvédelmi csomagot jelentett be. Ennek lesz folytatása?
Ma is döntöttünk gazdaságélénkítő lépésekről, adókönnyítésekről, Novák Katalin, családügyekért felelős miniszter pedig egy új otthonteremtési program pilléreit terjesztette elő, melyből az 5%-os áfát el is fogadtuk, tehát a 2022. december 31-ig tartó építkezések esetén ismét 5% lesz az áfa. A program többi eleme kidolgozás alatt van, hamarosan megjelennek majd a részletek.
Törvénymódosításokra is szükség lesz?
Az adóeljárási szabályok könnyítése, a bürokrácia csökkentése ezt mindenképpen meg fogja követelni.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb egészségügyi béremeléséről döntött a Parlament.
Miután 7-8 hónapig még el fog tartani a mostani járvány, és amíg nincs vakcina, az orvosokra óriási teher hárul. Tehát mikor, ha nem most? Mindenki látja, hogy az orvosoknak emberfeletti munkát kell végezniük. Az orvosok jobban teljesítettek, mint számos nyugati országban, ezért tavasszal a világ 20-25 legjobban védekező országa közé kerültünk. A magyar orvosok világszínvonalat képviselnek, ezért van külföldről egy elszívó hatás. A szakértők szerint ez az a bérszint, amivel esély van arra, hogy az orvosok itthon maradjanak. A legjobb orvosainknak azonban folyamatosan számolniuk kell azzal a lehetőséggel, hogy kapnak jobb ajánlatokat, mint itthon. De máshol élni nehéz, mégiscsak magyarok vagyunk és az ember itt szereti visszaadni a tudását, ahol a tanáraitól kapta, ezért nem gondolom, hogy önmagukban az orvosbérek döntik el, hogy az ember hol dolgozik. Nekünk mindenhol javulnunk kell: barátságos, befogadó hangulatú munkahelyeket kell létrehoznunk a kórházakban, ami nem könnyű, de mégis legyen egy bátorító hangulata, bánjunk jól egymással, legyenek tisztességes bérek és a megfelelő szakmai előmenetel. Mindezek együtt hozzák meg az ember fejében azt a döntést, hogy megy vagy marad.
Mekkora költségvetési forrást igényel az a béremelés?
Mivel az orvosokat többféle jogviszonyban foglalkoztatjuk, így erre nem lehet pontos számot mondani, de amit a Kincstárból eddig kifizettünk, annak biztosan ki fogjuk fizetni legalább a dupláját. Ez egy 100, de inkább 200 milliárd forintos nagyságrendű összeg. A bértábla kialakítása és a hálapénzre vonatkozó új szabályok kialakítás az betű- és szám szerint az orvosi kamara javaslata volt.
Most mégis kritikával él a MOK. Azt mondják, hogy ők nem katonák.
Most járvány van, a vezénylés élet-halál kérdés. Mindannyiunknak tudomásul kell venni, hogy ha menni kell, akkor menni kell, mert ha valaki nem megy, akkor valaki meg fog halni, mert nem kap ellátást. Járvány idején, amikor nem a normális munkarendben kell dolgozni, elkerülhetetlen a vezénylés. A vezénylés nem lehet napi gyakorlat, nem lehet az orvosokat rángatni ide-oda. A rossz szervezést nem lehet pótolni vezénylésekkel: jól kell vezetni a kórházakat, jól kell tervezni és akkor nem kell vezényelni, csak ha baj van.
Büntethető lesz mind adni, mind elfogadni a hálapénzt. Meg tud szabadulni az ország a hálapénz rendszerétől?
Évekkel ezelőtt is lehetett volna ilyen szabályt hozni, de amíg az orvosok nem követelik meg, hogy hozzunk ilyen szabályokat, addig a politika felől közelítve ez több mint kockázatos lett volna. Ezeknek a törvényjavaslatoknak a szövegeit azonban az orvosi kamara kérte. Számítok a velük való együttműködésre, mert az elfogadott törvényben van több mint 10 kérdéskör, amit rendeletben kell szabályozni. Nem tudtuk le a problémákat, nem válaszoltunk meg minden kérdést, és jó néhány kérdést nem is tudunk megválaszolni az orvosi kamara nélkül, tehát rájuk szükség lesz a jövőben is. A rendeleteken kívül van az erkölcsi világ is, ahol az orvosi kamarának kell felállítani a sztenderdeket és nekik kell azokat betartatni. Az orvosi kamara nélkül működtetni egészségügyi rendszert nem is lehet.
2020. 10. 07.
Forrás: HírTV
