Két mátrai településünk is különleges kőhíddal büszkélkedik, a hasonlóság köztük nem véletlen, ugyanaz a gyöngyösi építész készítette, Rábl Károly. Ezeket mutatjuk most be.
Detki hidak
Detk különleges hídja az 1813-ban Markmüller Károly egri mérnök tervei alapján készült híd, építője Rábl Károly. Erre emléktábla hívja fel a figyelmet a híd park felőli oldalán, amit átadásának 200. évfordulójára emelt a település önkormányzata. Az idő természetesen nyomott hagyott a hídon is, a templom felőli nyílását az 1970-es években eltömedékelték. Az 1999. évi árvizet követően a híd kezelője a tömedékelést eltávolította, ekkor vált láthatóvá a kőboltoztat kritikus állapota. A hidat alá kellet dúcolni és a forgalmat korlátozni. A híd felújítási tervei 1999-ben elkészültek, a rá következő évben megtörtént a felújítás. A híd mellett gyalogos híd is áll, 1993-ban készítette az önkormányzat az acél gerendatartós fahidat. A vasbeton alépítményeket és az acél főtartót a Mátra Erőmű Rt. építette, a fa pályaszerkezetet és korlátokat Bot László erdélyi fafaragó mester készítette. Az eredeti, szépen faragott korlátot 2008-ban lecserélték, akkortól egyszerűbb, kerítés jellegű oldalfal védte az átkelőket. Legutóbb egy évvel ezelőtt szépült meg a híd, a túloldalán lévő park kerítésével harmonizálva. Különleges látványt nyújt a két jegesmedve szobra, gyerekek kedvelt játszóhelye.
Mindenképpen érdemes kitérni arra, hogy ehhez hasonló a tarnamérai öreg Tarna-híd, vagy más néven a Kőhíd, melyet a Tarna szabályozás előtti ágán építettek. A szépen helyreállított magas boltív ma már leginkább látványosság, hiszen az egykori Tarna ág helyén már csak a Holt-Tarna csordogál. Nem véletlenül említjük meg, készítője – a már említett – Rábl Károly gyöngyösi mester. Nevéhez hidak mellett templomok építése is kötődik, többek között részben a debreceni Nagytemplomé, vagy térségünkben a gyöngyöshalászi templom. A Gyöngyösön letelepedett mester első neves munkája az Almásy ház építése volt, az épületet 1784-ben tervei alapján építették a korábbi épület felhasználásával. A barokk stílusban épített palotát mindenki Szent Korona házként ismeri ma. Munkásságát 19 híd, több mint 10 templom őrzi, melyek vagy az ő tervei alapján készültek, vagy építőmesterként irányította a munkát. A tarnamérai hídnak egy másik kötődése is van a Mátrához, 1995-ös felújításakor gyöngyössolymosi riolittufát használtak, nem véletlenül. Az 1813-ban épült híd ugyanis eredetileg szintén ebből az anyagból készült.
Templom és Szentháromság szobor
A hídtól pár méterre – a templom irányába – Nepomuki Szent János szobra áll, innen tényleg rövid séta a templom, ám mindenképpen álljunk meg itt. A templom előtti keresztet 1907-ben emelték a két évvel korábban kivándorolt helyi lakosok emlékére. „ Az Isten dicsőségére állíttatták akik 1905 évbe kivándoroltak Amerikába. 1907. A talapzaton összesen 18 férfi nevét tüntették fel. Bár a templom legtöbbször zárva van, a meseszép kapudíszítést mindenképpen nézzük meg.
Detk templomát már 1332-ben említi forrás, 1710 körül plébánosa Telekessy püspöktől az egyháznak járó detki gabonadézsma elengedését kérte, a romos templom kikövezésére. Az 1720-as évek elején Szent György vértanú tiszteletére emelt anyaegyházának két filiája volt, Ludas és Hevesugra, 1733-tól idetartozott Halmaj, majd 1747-ben Ugra is. A romos, elavult templom képtelen volt a három falu híveinek befogadására, azonban pénz hiányában 40 évig kellett várniuk, míg 1794-ben lerakták az új templom alapjait, 1799-ig tartott az építkezés. A késő barokk templom műemlék jellegű, Szent György vértanú tiszteletére szentelt. Máté István és Lantos Györgyi szobrász házaspár által készített Szent György életét ábrázoló domborművek a templom kapuján igazán egyedik látnivalói a településnek.
A templommal átellenben egészen különleges Szentháromság szobor áll, amelyet a Tarródy család állíttatott barokk stílusban, 1719-ben. A Gosztonyi család 1832-ben helyreállíttatta és egy második, feliratos talapzattal egészíttette ki. Különleges, részletgazdag kidolgozottsága miatt szintén egyedi értékünk.
Mielőtt elhagynánk a települést a Mátrai Erőmű felé, a Rákóczi úton még álljunk meg egy pillanatra. Szinte észrevétlenül bújik meg egy régi kőhíd itt is, felirata szerint 1876-ben emelték a Veres-patak hidat, ma már át is sétálhatunk alatta, mivel víz nincs benne.
Gyöngyöspata hídja
Rábl Károly tervei szerint készült el Gyöngyöspatán a Danka-patak híd 1823-ban. A híd közepén talapzaton áll Nepomuki Szent János-szobra papi ornátusban, kezében kereszttel és pálmaággal.
Csehország egyik védőszentjét a gyónási titok mártírjaként tartják számon, továbbá minden vízzel kapcsolatos – folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok, tengerészek – védőszentje is egyben. A híd 2006-ban esett át egy nagyobb állagmegóvó felújításon. Gyöngyöspatát elhagyva a Szurdokpüpöki felé tartó úton Rédei-Nagy-patak kőboltozatos hídja 1830-ban épült. 2013-ban bal parti nyílás fölötti kő mellvéd és homlokfal leomlott, magával rántva a boltozat szélső 60-90 cm széles sávját. A boltozat helyreállítása gyöngyössolymosi hasított kövekből történt. A köveket nagy kezdőszilárdságú habarcsba rakták és acél huzalokkal kötötték be a meglévő boltozatba. A homlokfal és a mellvéd helyreállításánál felhasználták a korábban kihullott andezittufa kőanyagot is.
2021. március 17.
Kápolnai Nagy Ágnes
