A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt bélapátfalvai ciszterci apátsági templomban Kovács László címzetes apát úr meghívására Dr. Török László atya celebrált búcsúi ünnepi szentmisét.
Az augusztus 15-én tartott Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele napja a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet hazánkban zarándoklatokkal, körmenetekkel és búcsúkkal tesznek emlékezetessé.
A misén elhangzott: a boldogságos Szűz Mária pártfogása, égi közbenjárása jelenti számunkra a búcsú kegyelmét. A búcsú fia nem más, mint a Jóisten kegyelme, mely Szűz Máriában is teljes formában jelen van, és segít hogy eljussunk a célba, ahol ő már a szent fiával jelen van. XII. Piusz pápa hirdette ki azt a hitigazságot, hogy Szűz Mária földi pályafutásának befejezése után testével lelkével együtt felragadtatott a mennyei dicsőségbe.
A célba érkezés ünnepe ez sok üdvözült lélekkel, de üdvösségük csak a holtak feltámadásával lesz teljes. Az ember test és lélek nem testbe zárt lélek, ami alig várja, hogy kiszabaduljon a test börtönéből. A test a lélekért kiált, a lélek a testért, ezért a halál számunkra fájdalmas esemény, nem felszabadulási ünnep.
Mária már célba érkezett, s ha e célból tekintünk vissza minden elnyeri az értelmét, minden a helyére kerül. Látjuk az utat, amit nekünk is meg kell tenni, s a visszatekintést a legalapvetőbb vallásos élménnyel, a rácsodálkozással tesszük. A csodálkozásból pedig ösztönösen hálaadás és dicsőítés fakad, így tekintünk tehát Szűz Mária útjára is. Harmadik mozzanatként a dicsőítéséből jó elhatározás lesz, hogy Szűz Máriához hasonlóan mi is tisztán szeretnénk élni, hiszen ezt hordozzuk a lelkünk mélyén: a világban vannak bűneink és gyarlóságaink, de a lelkünk mélyén tiszták és ártatlanok vagyunk. Ez az a pont, ahol tudjuk, hogy az Istenhez tartozunk, az övéi vagyunk: ide menekülünk vissza az elcsendesedésben, az imádságban, itt találkozunk Istennel. Az eredeti tisztaságot senki nem veheti el tőlünk. Ez ragyog fel Szűz Mária egész lényében, aki már ott tündököl az örökkévalóságban.
„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.”
Csodáljuk Szűz Mária igenjét, amivel készségesen, vonakodás nélkül igent mondott Isten szavára. Csodálkozunk, hogy milyen szép dolog az, ha igent tudunk mondani, bár a mai világ inkább a nemeket hangsúlyozza, azzal a hamis szabadságtudattal, hogy nem kell a Jóisten segítsége, mindent megoldok magam. Ez a sok “nem”, ha nemet mondunk az Jóistenre egy szomorú életté válik, kihatva az erkölcsre, a magatartásra, viselkedésre is. Pedig a hamis vágyak, a hamis öntudat, a sérelmek, a vélt megbántások legyőzése igenis nagy szabadságot jelent. Elég egy “igen” és az majd hozza a többit, minden szavunkban, minden döntésünkben. Ez az “igen” már ott ragyog az örökkévalóságban, Szűz Mária igenjében. Mi még úton vagyunk. Erről a pontról tekinthetünk vissza a megtett és az előttünk álló útra, tudva, hogy a célban minden felragyog az Isten dicsőségében.
Csodáljuk Szűz Mária anyaságát, nőiességét. Ide jutottunk, hogy már a legalapvetőbb dolgokat is magyarázni kell, és rácsodálkozni, hogy a nő az legyen nő, asszony és édesanya, és a férfi az legyen férfi. Mert férfinak teremtett a Jóisten és nőnek. Már erről is beszélni kell, hogy a természetesnek hitt dolgok csodálatosak, melyeket ajándékként kell fogadni.
A hamarosan megújuló apátságban tartott misét a hagyományos búcsúi körmenet zárta.
Előző este Szabó József C. apát, érdemes esperes nyugalmazott plébános itt, a középkori műemléki templomban tartotta aranymiséjét .
Érdekesség, hogy augusztus 16-a Boldogasszony másnapja. Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg.
2021. 08. 16.
Kékes Online, Burián Orsolya
