Csodás idővel, nyári meleggel, pompás virágokkal és üde színskálával robbant be sokak kedvenc időszaka, a május. Az év ötödik hónapja sok szépséget tartogat a Mátrába érkezők számára, s bár nehezen ugyan, az utóbbi évek tapasztalati alapján összegyűjtöttük azt az 5 mátrai helyszínt, ahová feltétlenül érdemes ellátogatni május második felében.
Kékestető és térsége
Sajátos mikroklímája miatt az ország legmagasabb pontján mindig „késik” a tavasz. Az alacsonyabban fekvő területek levegőjének hőmérsékletétől sokszor megdöbbentő értékekkel eltérő kékestői klíma végett a csúcson olykor csak május elején vagy közepén kezdődik meg a vegetáció. Frissen zöldellő lombokkal, s tavaszi vadvirágok sokaságával találkozhatunk hazánk legmagasabban fekvő erdőségeiben. Színpompás szirmaikkal szegélyezik az ösvényeket az odvas keltikékék, a tüdőfüvek, a szellőrózsák, de megjelenik az erdei kutyatej, a kankalin, de még az ibolya is.
Az idő múlásával, s a májusi napok előrehaladtával Kékestetőn is hamar felébred a természet. Az üdezöld palástot viselő erdő megannyi szépséget rejt az ország csúcsán, s környékén, mint például a Sas-kő vagy a Disznó-kő sziklaszirtje, a Négyeshatár és a Kis-kő réteglávatornya, a Sárkányos kilátópont talpalatnyi, picinke rétje, vagy éppen a Disznó-kút és a Jávor-forrás friss, éltető vize.
A Csatorna-völgy
A Mátrafüred és Kékestető között húzódó kék háromszög jelzés Mátrafüredről indulva combos, izzasztó erőpróbát, még az ország csúcsáról ereszkedve kellemesebb, könnyebb barangolást kínál a völgytúrák szerelmeseinek. A könnyen elérhető, ám mégis kevesek által látogatott, de csodaszép Csatorna-völgy kihagyhatatlan úti cél azon gyalogtúrázók számára, akik májusban érkeznek a Mátrába. A Csatorna-patak völgye – hatalmas szikláival, vihar döntötte, korhadt fatörzseivel, méregzöld mohatelepeivel, fenséges bükk matuzsálemeivel és varázsos zúgóival – olyan hangulatot idéz, mint egy filmbeli őserdő. A káprázatos természeti kincseket rejtő völgy nem csupán földrajzilag és látványvilág szempontjából kiemelkedő, de történelme is jelentős: a legendák szerint a közelben található várhelyek, erődítések birtokosai e patak által jutottak ivóvízhez, melyet csatornákon keresztül vezettek váraikhoz – innen a völgy neve is. Ám nem csupán a középkorban volt jelentős a terület: a múlt században keskeny nyomtávú erdei vasútvonal kanyargott az ódon fák között, kiszolgálva a környék erdőgazdasági alapjait.
Apci-tengerszem
A Mátra egyik legszebb tavaként számontartott Széles-kő bányató valójában nem tengerszem, hiszen sem keletkezésileg, sem földrajzilag nem egyezik az olvadt hólé által táplált, magashegységek ormaival körülzárt tavacskák tulajdonságaival, ám rendkívüli szépsége, hangulatos környezete és vize tisztaságából eredő türkizes színe végett a köznyelv tengerszemnek nevezi.
Az egykori kőbánya helyét mára visszahódította a természet, csend és nyugalom uralkodik a rozsdavörös sziklafalakkal körbezárt tó partjain. A sokak szabadidejében történő kikapcsolódás színteréül szolgáló Széles-kő bányató rövid, kellemes túra keretein beül, kizárólag gyalogosan érhető el Apc település központjából, valamint a húsüzem mellett található erdei dózerútról. A környéken járva – edzettségtől, időtől és motivációtól függően – érdemes felkeresni az apci erődtemplomot, a szomszédos Somlyó-hegyet vagy éppen a Nagy-hársast is.
A Csörgő-szurdok
A májusi esőzések következtében megduzzadt Csörgő-patak igazán sajátos hangulattal várja a kalandvágyó természetjárókat. Mindenképpen érdemes felfedezni a Mátra egyik legjelentősebb vízfolyása által kialakított völgyet, melynek bizonyos szakaszai olyan keskeny folyosóvá szűkülnek össze, hogy kisebb szurdokokat, szorosokat képeznek. A gyakorlott, kalandvágyó, felkészült túrázók Mátrakeresztes és Mátraszentimre – Hutahely között akár folyamatosan is követhetik a patak kanyarulatait (ez esetben érhető el a Csörgő-szurdok, a régi vasút töltése, valamint a Gyula-barlang), a kevésbé magabiztos túrázóknak azonban érdemes a zöld négyzet jelzés által jelölt ösvényen túrázni. A legendás völgy nem csupán meseszép természeti értékeket tár elénk, de történelmi érdekességei és mítoszai is jelentősek, így aki ezt a túrát választja, ízig-vérig belekóstolhat a Mátra rejtelmeibe és babonás történeteibe egyaránt.
Sástó és térsége
Sástót egész évben sokan választják úti célként. Ősszel a káprázatos színskála, télen a tó befagyott jege, tavasszal a friss szellő hívogatja a természetbarátokat, kirándulókat. Május második felében sem érdemes kihagyni az ország legmagasabban fekvő tavát, s környékét, hiszen az ereje tejében burjánzó erdő zöld színei talán ilyenkor a legélénkebbek, legfrissebbek.
Bár sok az érdeklődő, mégis a nyugalom kellemes miliője ejt rabul a tó partján sétálva. Látogatásunk alkalmával érdemes megmászni a fúrótorony-szerkezetből lett kilátótornyot, csónakázni a tavon vagy megetetni a falatokat mindig örömmel fogadó kacsákat. Hallgatni a tücsökciripelést, utazni a libegővel vagy bejárni a kellemes túrát tartogató Béka tanösvényt a tó és a közelben fakadó Farkas-kút között.
A gyalogtúrákat kedvelők számára érdemes hosszabb barangolások formájában is megcsodálni a környékbeli erdőket, kellemes túrát kínál például a sárga háromszög jelzés Sástó és Mátrafüred között, a sárga + jelzés dél felé a Rákóczi-forrást érintve Máriácskához, de a hátsó parkolóból induló, jelzetlen, ám jól végig követhető ösvényen elérhető Eremény-tető is meseszép pillanatokat rejteget.
+1: Az Ilona-vízesés
Májusban – elsősorban csapadékosabb időszakot követően – a parádfürdői Ilona-vízesés „meghízott” zuhatagja különleges, megkapó képpel várja az érdeklődőket. Hazánk egyik legismertebb természeti látnivalója, az Ilona-vízesés fátyla közel 10 méteres magasságból, egy „V” alakú sziklanyíláson esik alá. Csobogásának zúgásának hangja egy percre sem feledteti, hogy milyen nagy úr a természet. A zuhatag kellemes túrák keretein belül megközelíthető Parádfürdő és Kékestető irányából is.
2022. május 21.
Demecs Norbi
