A Bükk-fennsík különleges mikroklímájú helyszíneivel foglalkozó Kerékgyártó Róbert közösségi oldalán posztolta a hírt, miszerint a hétfőn 04 óra 44 perckor a Vörösmeteor síház melletti online meteorológiai állomás fagypontig süllyedő hőmérsékletet rögzített. Kerékgyártó Róbert és csapata 2009 óta vizsgálja a Nagymező töbreinek fagyzugait, és már számos alkalommal detektáltak érdekes, illetve rekordnak számító hőmérsékleti adatokat.
Miért is hűl le itt ennyire a levegő?
A domborzat tagolódása és a mély töbrök, olyan mikroklímát kölcsönöznek a területnek, amely az országban egyedülállóvá teszi a Nagymezőt. A Bükk-fennsík eleve nagy, 800 méteres magasságban helyezkedik el, nagymezői része pedig voltaképpen egy medenceként funkcionál, ahol kevesebb a légmozgás. Az itt található több tíz méter mély töbrökben továbbá még zavartalanabbul megülhet a felszín közelében összegyűlő hideg levegő, melynek hőmérséklete lényegesen alacsonyabb a környezetétől.
A karsztfennsíkok egyik legjellegzetesebb képződménye. Oldódással, ritkán barlangfelszakadással keletkeznek. Közel szabályos tányéralakzatként lehet a legegyszerűbben elképzelni. Persze a valóságban ez nem így van, mert bizony ezt a „mélytányért” az idő vasfoga (nagy idő, kis erő) kikezdi. Idővel a kerekded forma inkább ovális, majd szabálytalan alakot vesz fel, a legmélyebb pontjához általában közel, kisebb lyukakkal, amelyeket víznyelőnek nevezünk. A víznyelők a felszínen leszivárgó, időnként lefolyó víznek a hatására feltöltődnek, elzáródnak. A záró réteg anyaga általában agyag. Az elzáródás után már nincs közvetlen kapcsolat a töbrök alatt rendszeresen kialakuló barlangokkal. A töbör azonban önálló vízgyűjtőként továbbra is a hulló csapadéknak a vízgyűjtője marad. A szivárgó víz a felszínt oldja, és a napsugárzással együtt alakítja. A töbrök jelenkori alakját a pliocénban a csapadék és a hőmérsékleti anomáliák alakították, azok maradványai, a mai napig fejlődnek.
2022.07. 10.
Forrás: turistamagazin.hu
Fotó: Kékes Online
