A Kéktúrázás napja az ország legnagyobb ingyenes közösségi túranapja a Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében. Az idei eseményre már megnyílt a regisztráció.
A nagyszabású rendezvény Magyarország számos települését, valamennyi tájegységét, nemzeti parkját, természetvédelmi vagy tájvédelmi területét és fontos természeti, valamint történelmi látnivalóját is felöleli. Akinek előző két évből van regisztrált profilja, annak csak jelentkezni kell a túrákra, aki még “új”, az előtt egy néhány kattintásnyi profil regisztráció is áll – írják a kekturazasnapja.kektura.hu oldalon.
Ha kiválasztottuk, hogy az Országos Kéktúrán, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán vagy az Alföldi Kéktúrán túráznánk, utána idei, új fejlesztésként szűrő segíti a keresést táv, szint, kéktúrás bélyegzés vagy tematikák alapján. Később a túratársakkal való esetleges kommunikáció helyszíne a túráknál található üzenőfal lehet. Itt egyeztethetünk a túra szakaszfelelősével is. Ha pedig a szervezőktől kérdeznénk valamit, használhatjuk a Kapcsolat menüpontot.
Október második szombatján Kéktúrára fel!
Íme a mátrai szakaszok:
Az Országos Kékkör 2584 kilométer, azon belül az Országos Kéktúra 1172 kilométer hosszú össztávjából a Mátrában 51,6 kilométeres szakaszon élvezhetjük a legendás Nagy Kék Út szépségeit, erőpróbáit.
Ezen felül 18 kilométer kékkel jelzett ösvény kanyarog a Mátra és a Bükk völgyében, Sirok és Szarvaskő között. Az OKT 20.-ik és 21.-ik szakasza szeli át a Mátra gerincét, melynek során az ország legszebb fekvésű bélyegzőhelyei közé sorolt pontokon pecsételhetünk az igazolófüzetbe.
Mátraverebélynél vágunk neki a Mátra keskeny gerincének, melynek nyugati felét és középső részét keressük fel a 20. Kéktúraszakasz bejárása során. 180 méteres tengerszint feletti magasságból 964 méterig emelkedünk, közben vadregényes, sötét andezitsziklákkal tűzdelt erdőkben érhetőek el az ország legmagasabban fekvő, szinte tündérmese-szerű falvai.
Az Országos Kéktúra hivatalos honlapján így olvashatunk a Mátra főgerincén átívelő, Mátraháza és Sirok között húzódó 21-es szakaszról: „Országos összehasonlításban is páratlan szépségű gerinctúrával hagyjuk el az útvonal legmagasabb pontját, a Kékest. Zord sziklataréjok, vadregényes erdők és temérdek természetes kilátóhely jellemzi a Kéktúra keleti-mátrai útszakaszát. Bármely irányból járjuk is végig, ez lesz az egyik legkeményebb túránk a kéken.”
Legek legje
Az Országos Kéktúra két mátrai szakaszát sok teljesítő a legek legjeként emlegeti, ugyanis a teljes szakasz talán legkeményebb erőpróbáját a Mátra kínálja.
Itt mászható meg az ország két legmagasabb önálló kiemelkedése, az 1014 méteres Kékestető és a 964 méter magas Galyatető is, valamint a Kékestető és Sirok között húzódó szakaszt az ország legszebb, de legcombosabb hegyi hullámvasútjaként is nevezik.
A Keleti-Mátra „hullámvasútján” olyan hegyek kihívásait kell leküzdenie az erre járó vándoroknak, mint a Nagy-Szár-hegy és a Cserepes-tető, a Jagus vagy az Oroszlánvár, a Sas-kő és a Disznó-kő vagy éppen a Szederjes-tető.
A felsorolt kiemelkedésekről ellenben kivétel nélkül gyönyörű panoráma fogadja a jelentős szintemelkedésekkel megbirkózó természetjárókat.
Várak és szakrális helyszínek
A mátrai Kéktúra vonalán megannyi várhellyel és szakrális helyszínnel, zarándokhellyel találkozhatunk. Ezek közül ugyan csak néhány érinti közvetlenül a jelzést, rövid kitérőkkel azonban érdemes eme izgalmas helyszínek közül néhányat felkeresni. Mátraverebély felől Sirok irányába haladva azonnal érezhetjük a monumentális hegység sajátosságait. Izzasztó kaptatón két hajdani erődítést is megközelítünk, a Nyugati-Mátra testvérvárai, Óvár és Ágasvár fogad elsőként, melyek közelében az ország egyik legismertebb zarándokhelye, Fallóskút fekszik. Tovább haladva Mátraszentlászlón a Három falu templomának várszerű küllemében van lehetőségünk gyönyörködni, még Galyatető felé haladva északról az ország legmagasabb várhelyét, a Galyavárat, délről az Aba nemzetség legmagasabban emelkedő sáncvárát, a Nyesettvárat közelítjük meg. Kékestetőre érve a Pogányvár és a Benevár-bérc hívogat látogatásra, míg a Disznó-kő után, a Markazi-kapu szomszédságában a Marhád kilátópontját érdemes meglátogatni. Utunk további szakaszában érintjük az Oroszlánvárat vagy Oroszlánkővárat, melyhez különleges legenda fűződik, s a Szederjes-tetőn is fellelhetőek hajdani erősségre utaló nyomok. A mátrai szakasz Sirokban, hazánk különleges barlangvárában zárul, mely bár igazán kiváló stratégiai sajátossággal bírt, mégis 90 éven át volt oszmán uralom alatt.
Általános érdekességek
A Kéktúrát eredetileg pirosra tervezték, és honfoglaló vezérünk után „Árpád-út” lett volna a neve.
A Magyar Turista Szövetség már az 1930-as évek elején megfogalmazta egy egybefüggő, az egész országon átmenő, egységes jelzésekkel ellátott útvonal ötletét, amelyet kezdetben „Turisták nagy útja” vagy „Országos turista útvonal” néven emlegettek. Amikor az útvonal kialakításánál egyértelművé vált, hogy nem a tervezett piros, hanem a már meglévő kék útszakaszok miatt a kék lesz az egységes szín, „Kék kút”, „Országos kék jelzés”, illetve „Országos kék út” névvel is illették. Jelenleg Országos Kéktúra, azaz OKT a hivatalos elnevezése az Írott-kő és Hollóháza között húzódó, több mint 1100 km hosszú útvonalnak. Maga a jelvényszerző túramozgalom 1952 óta létezik.
A nagy múltú Országos Kéktúrával kapcsolatban elsősorban a gyalogtúrázás élményre és a természet szépségére szoktunk gondolni, pedig az útvonal attrakciói között az egyedi hangulatot árasztó települések és nevezetes épületek is előkelő helyet foglalnak el. Az útvonal 113 települést érint, illetve 123 különálló belterületen halad át.
Hazánk 100 legmagasabb hegycsúcsából mindössze 7 tetejére vezet fel az országos Kéktúra nyomvonala, de sok esetben rövidke kitérőkkel még több, a „top 100-as” listába tartozó hegyet hódíthatunk meg. Ezek nevezetesen az Írott-kő, a Kőris-hegy, a Dobogókő, a Csóványos, a Galya (Péter-hegyese), a Kékes, és a Nagy-Milic.
2022. szeptember 3.
Kékes Online
