A hűvös, csapadékos áprilisi napok után végre tavaszias arcát mutatja a természet. A kellemes időjárás sokakat csábít a természetbe, ehhez ajánljuk a következő túraútvonalat.
A Felső-Mátrában, Mátraszentistvántól nyugatra kanyarog a térség egyik legszebb gerinctúrája, melyen Ágasvárig, valamint az Ágasvári-rétig barangolhatunk. A legendás Kéktúra útvonalához tartozó szakasz kellemes, látványos és maradandó élményekben gazdag, egész napos túrát kínál.
Az ébredező tavaszi gyalogtúra fő célpontja a fentebb már említett Ágasvár, melyet nem csupán történelmi szempontból, írásos források és feljegyzések tükrében érdemes vizsgálni, de akik fogékonyak az alábbi érdeklődési kör iránt, azok számára spirituális szempontból is célszerű feltérképezni a vár fekvését, földrajzi helyzetét és hajdani jelentőségét. Az egykor dicső erődből napjainkra szinte semmi sem maradt: mindössze néhány sánc, árok vagy a talaj felszíne alatt megbúvó fegyver (például nyílhegyek)-, illetve kerámiadarabok tanúskodnak a Castellum Ágas valahai létezéséről. Így az alábbi túra a természeti értékek és a történelmi sajátosságok iránt érdeklődők számára is kitűnő választás.
Mátraszentistván központjából, a Vidróczki csárda előtti parkolóból folytatódik az Országos Kéktúra útvonala tovább, Ágasvár irányába. Az út első szakasza még a házak és a nyaralók között vezet, rögtön egy bemelegítő emelkedő leküzdésével. Az utolsó házhoz érve, a kis tisztás széléről máris pazar panoráma tárul elénk: szép a kilátás a sípark pályáira, a Három falu templomára és Piszkéstető gerincére.
A tisztás szélén tartott rövid megállót követően már az erdőben folytatódik tovább utunk. A Büdös-kő-lápát keresztezve térünk rá a szóban forgó hegygerincre, ahol már erősen érzékelhetjük a gerinc és a mellettünk húzódó Csörgő-völgy közti magasságbeli különbséget. A vegetáció kezdete előtt bizonyos pontokról a fák ágai között megpillanthatjuk a tőlünk északra húzódó, nógrádi falvak háztetőit, illetve a Felső-Mátra fennsíkját is. Tavaszi időszakban számos vadvirág kísér bennünket a túra folyamán: ibolyák kékellenek, kankalinok sárgállanak mindenütt, de nem ritka a farkas kutyatej, a pettyegetett tüdőfű vagy az odvas keltike sem.
A gerincen haladva hamar elérjük a Newton-sziklát, ahol válaszúthoz érünk: itt eldönthetjük, hogy a kék háromszöget követve tovább meghódítjuk Ágasvár 789 méter magas csúcsát, vagy az OKT vonalán, a hegy peremén, kellemes túra keretein belül jutunk az Ágasvári-turistaházhoz. A kihívásokat és izzasztó kalandokat kedvelők és a szép kilátások során számára az első, a könnyebb kirándulásokat preferálók számára pedig a második verziót ajánljuk. Mi a csúcstámadás mellett döntöttünk, így a cikk további részében ezt a túrát mutatjuk be.
A Newton-szikla pereméről gyönyörködhetünk az északi tájolású panorámában, még a szikla tömbjében az alábbi feliratot olvashatjuk: „Newton hitétől mentsen meg az Isten” – ez a kilátóteraszt körülvevő, több méter mélységű szakadékra és a Newton-féle gravitációs törvényre utal.
A sziklateraszról az ösvényre visszatérve a Szamár-kő felé indulunk tovább, ahol a csúcstámadás első megmérettetését van lehetőségünk leküzdeni. A kalandos sziklamászás után a Mátrabérc szikláit taposva következik a túra legcombosabb része: a csúcstámadás, melyet bár izzasztó percek előznek meg, a különleges hangulatért, mely a csúcson fogad bennünket és a gyönyörű kilátásért mindképpen érdemes néhány izzadságcseppet elhullatni.
Maga az Ágas-vár feltehetően már a bronzkorban létezett, az ekkor kialakított sáncokat erősíthették meg kőfalakkal az Árpád-kor idejében. Bár stratégiailag kiváló helyen áll, így védelmi vonalat is csak a déli oldalon hoztak létre, ahol egykor a teraszos kialakítású vár bizonyos területei is helyet kaptak. Megközelítéséből adódóan nem volt hosszú élettartamú várhely, helyette a kilátópontról is látható Cserteri várat emelték Hasznos határában. Egyes mendemondák szerint még maga Tar Lőrinc is birtokolhatta az erődítést. Kutatása alkalmával bástyamaradványokat, beomlott kutat, edény- és cserépdarabokat, illetve a régi föld- és kősáncok nyomait találták. A csúcsról nyugat felé a szomszédos Óvár és a Nyikom csúcsaira, Pásztó irányába, a Cserhátra és Nógrád megye tájaira nyerünk rálátást, észak felé pedig a Karancsot és a Medves-fennsíkot, tiszta időben még a Tátrát is látjuk.
A csúcsról már egy sokkal rövidebb, de meredek, csúszós ereszkedőn van lehetőségünk lejutni a turistaházhoz. A hegyoldal meredeksége, esős idő esetén sarassága, száraz időben porzásra való jellemzői miatt körültekintően, fokozott figyelemmel, megfelelő túrafelszereléssel ajánlott rajta közlekedni. Leérkezve a csúcs aljába, már kedvünk szerint folytathatjuk a túrát akár Pásztó, akár Mátrakeresztes irányába, de az Országos Kéken, vagy a Csörgő-völgyön keresztülhaladó zöld négyzet jelzésen kiindulópontunkra, Mátraszentistvánba is visszatérhetünk.
2023. április 22.
Demecs Norbi
