Az egykori Orczy kastély, ma Mátra Múzeum mindig is büszke volt az alapító Orczy családra, akik Gyöngyös életében meghatározó szerepet játszottak. Ma a legjelentősebb Orczy emlék a gyöngyösi múzeum, amely a napokban különleges, új relikviával gyarapodott, egy olyan viselettel, amelyet Orczy György viselt Ferenc József 1867-es koronázásakor. Báryné Dr. Gál Edittel, a múzeum igazgatójával, történésszel arról is beszélgettünk, miért ilyen különleges az Orczy mente, milyen szerepet töltött be a család az uralkodók koronázási ünnepségein.
A közelmúltban, a Múzeumok éjszakája program keretében láthatták először a látogatók az Orczy mentét, amit a múzeum letétbe kapott a család leszármazottaitól. Kezdjük azzal, honnan a kapcsolat a ma is élő Orczy leszármazottakkal?
1989-ben, Orczy Lőrinc halálának 200. évfordulójára Tarnaörs község kiállítással és előadásokkal emlékezett. Ezen az ünnepségen ismertem meg a leszármazottakat, Orczy Ágnest és Máriát, valamint az ő gyermekeiket. Tulajdonképpen innen kelteződik az ismeretség, ami napjainkban is él. Néhány évvel ezelőtt megújult a gyöngyösi Felsővárosi temetőben az Orczy család sírhelye. Egy kicsit visszalépve az időben, Orczy II. Lőrinc volt az első, akit ide temettek, 1847-ben, ezzel alakult ki a családi temetkezőhely. Az utolsó temetés 1928-ban történt, a Wildburgok az 1930-as évek közepén elhagyták az országot. Az 1940-50-es években feltörték, kiásták a sír egy részét, amely mintegy 40 évig nyitva állt, s csak az 1990-es években temették be balesetveszély miatt. Szapáry György döntött úgy, hogy rendbe hozatja, az itt nyugvó családtagoknak síremléket állít, ez három éve meg is történt. Ki is Dr. Szapáry György? 1819 után négy ágra szakadt az Orczy család, a gyöngyösi ág megteremtője volt az említett II. Lőrinc. A nevéhez kötődik, hogy a korábbi barokk kastélyt klasszicista stílusban átépítteti Gyöngyösön, kialakítja az angolparkot, ami ma is körülöleli a múzeum épületét. Ő az, aki életében, felesége unszolására eladja a birtokot vejének, Anna lánya férjének, gróf Szapáry Józsefnek. Az ő ükunokája Dr. Szapáry György, akivel a mai napig nagyon jó a kapcsolatunk. Dédnagyapja az a Szapáry Gyula, aki az 1890-es években két évig miniszterelnök volt, ő maga pedig 2011 és 2015 között washingtoni nagykövet, az ezt megelőző időkben a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke volt.
A most kiállított Orczy mentét Ferenc József koronázásán viselte a család tagja. Miért olyan különleges ez a ruhadarab?
Mielőtt rátérnénk a mentére beszéljünk a magyar királyok koronázásáról, hiszen ehhez kötődik ez a ruhadarab. A koronázásokon a főúri családok tagjai rendre meghívottak voltak. Az Orczyak esetében az első ilyen koronázás 1741-ben Mária Terézia trónra lepése volt, melyen részt vett báró Orczy István, s ahol fiát, a mindössze 30 éves Orczy Lőrincet az a megtiszteltetés érte, hogy aranysarkantyús vitézzé avatták. Szintén nagy kitüntetésnek számított az országzászló hordozása a koronázási menetben. E kitüntetést az Eszterházyak, Pálffyak, Battyányiak mellett az Orczyak kétszer nyerték el. V. Ferdinánd 1830-as pozsonyi koronázásán Orczy II. Lőrinc vitte az országzászlót. Azért is különleges ez, mert a koronázáson mindig a magyar zászlót vitték elől, ezt követte a többi. Az országzászló mérete kb. 300 * 150 cm volt, amit lovon ülve vittek a koronázási menetben. Az országzászló, melyet minden alkalomra az udvar csináltatott, az ünnepség után a családnál maradhatott. Gyöngyösön a Fő tér 9-11-es számú házban volt az Orczyak 8000 kötetes könyvtára mellett levéltára és fegyvergyűjteménye is. 1846-ban még itt őrizték az Orczy II. Lőrinc által vitt országzászlót. Azt tudjuk, hogy a könyvtár Aradra került, az országzászlóról azonban nem maradt fenn, hová tűnt. Második alkalommal Ferenc József 1867-es koronázásán Budán, II. Lőrinc testvére, az újszászi ágba tartozó Orczy György vitte a zászlót, aki 79 éves volt ekkor, tehát komoly fizikai teljesítmény is igényelt tőle ez a feladat. Báró Orczy György ekkor viselte azt a mentét, ami most, ükunokája, Dr. Nyáry György jóvoltából letétbe került hozzánk. A mente többnyire prémezett, zsinóros felsőkabát, ami a 19. században a díszmagyar része volt, a magyarság kifejeződésének egyik eszköze, amit felöltve, vagy panyókára vetve hordtak.
A mente a Mátra Múzeum talán legszebb helyiségében kapott helyet, emeleten, ahol rövid leírást is találunk róla. Mi az, amit tudni lehet még erről a ruhadarabról?
Ez a mente immár 170 éves, vörös selyem bársonyból készült, és bár a vállán hasadt volt, ezt restaurálni lehetett. A gombok is eredetiek, aranyozott ezüstből készültek, a tisztítás után látszódott, milyen szépen megmunkáltak, a sújtás is aranyszállal átszőtt. Eredetileg azt terveztük, hogy egy bábun állítjuk ki, de kiderült, az anyag nem bírná az ilyen igénybe vételt, ezért került vitrinbe, előtte pár képen illusztráljuk, kik vitték ilyen díszes mentében az országzászlót. Az itt látható ruhadarab eredetileg hófehér hattyúprémmel volt díszítve, a mostani, prém „mindössze” 90 éves. Reméljük, hogy sokak érdeklődését felkelti nem csupán a ruhadarab, hanem az a kitüntetett szerep is, amit viselői, az Orczyak betöltöttek, és amely hozzánk, Gyöngyös városához is kötődik.
2023. július 29.
Kápolnai Nagy Ágnes
