Hazánk legmagasabban fekvő, illetve legnagyobb kiterjedésű karsztfennsíkja, a Magas-Bükként is emlegetett Bükk-fennsík joggal szolgált rá arra, hogy 1977-ben, hazánkban a hasonló minősítést érdemlő területek sorozatában az elsők között nyilvánítsák fokozott védelmet érdemlő övezetté, azaz nemzeti parkká.
A töbrökkel, barlangokkal, víznyelőkkel és szelíd rétekkel, továbbá meredek esésű völgyekkel és mészkőfalakkal szegélyezett fennsíkon számtalan lehetőség várja a túrázókat, hogy felfedezzék a Bükk gazdag világát. Következő utazásunk alkalmával egy 12 kilométeres gyalogtúra keretein belül mutatjuk meg a fennsík elbűvölő júliusi hangulatát.
A Bükk-fennsíkon tengerszint feletti magasságának és különleges mikroklímájának köszönhetően még a legforróbb nyári napokon is lengedező szellő, üdítő levegő várja a túrázókat. Nem ritka még az sem, hogy a csillagfényes, tiszta, hűvös nyári hajnalokon egy-egy töbör mélyén fagypont alá csökken a levegő hőmérséklete. Bár a fennsík változatos terepe is bőven rejteget izzasztó emelkedőket, nem árt, ha egy bükki túrára indulva még nyáron is van nálunk egy pulóver.
Magas-bükki körtúránkat a fennsík északnyugati szélén, az olasz hadifoglyokkal átvágatott Olasz-kapunál kezdjük, ahol egykor keskeny nyomtávú erdészeti vasútvonal létesítése miatt volt szükség áttörni a fennsíkot határoló hosszan elnyúló mészkősziklát.
Az Olasz-kaput gyalogosan Szilvásváradról, a Tótfalu-völgyből érhetjük el a sárga sáv jelzésen (6 km, 540 méter szintemelkedés), vagy a szilvásváradi pakolóban a Bükki Nemzeti Park útdíjának befizetését követően, erdei műúton akár autóval is eljuthatunk idáig. Szigorúan csak idáig, ugyanis a fokozottan védett területekre már csak az erdészetnek, a nemzeti park kollégáinak vagy a közfeladatot ellátó személyeknek (mentők, rendőrség, katasztrófavédelem) van jogosultságuk behajtani.
Az Olasz-kapun belépve a Bükk-fennsík birodalmába azonnal a Fekete-sárra érkezünk, melynek neve feltehetően a hely gyakori nedvessége, ebből következően saras környezete miatt kaphatta nevét.
A fekete-sár-réti útkereszteződésnél a kék+ jelzésen Bánkút, azaz kelet felé vesszük az irányt, majd a Fekete-Sár-bérc (mely egyébként tagja a Bükk 900-as csúcsai jelvényszerző túramozgalomnak) északkeleti lábánál egy jelzetlen, erdészeti célokat is szolgáló, széles erdei úton fordulunk dél felé, a Fekete-Sár-bérc és a Kis-Sár-bérc között húzódó Kis-Sár-völgyben, ahol egészen a sárga kerékpár jelzésig hűvöset adó bükkösök és fenyvesek vegyes erdejében haladunk tovább.
Túránk következő állomása a Bükk virágoskertjeként is emlegetett Nagymező, mely a fennsík legnagyobb kiterjedésű tisztása.
A Kis-Sár-völgytől Nagymezőre néhány kanyar erejéig aszfaltozott úton juthatunk el, a sárga kerékpár jelzést követve, mely impozáns töbrök és szép fenyvesek határán vezet bennünket. A fennsík legnagyobb mezején a közönséges vadvirágokon és gyógynövényeken túl további 77 védett és 5 fokozottan védett faj találja meg élőhelyét, mint például a száratlan bábakalács, a Szent László-tárnics, a sisakvirág, a tarka nőszirom vagy éppen a boldogasszony papucsa.
Nagymező hatalmas síkjának látképét csupán a rétet szegélyező bércek, 1-1 hosszú évtizede itt álló fa vagy borókabokor, illetve a keleti részen, a legnagyobb töbör szélén álló síház és a káprázatos, a fennsík számára egyedi hangulatot kölcsönző fenyves rengetegek törik meg. Nagymezőről a zöld + jelzésen Bánkút irányába folytatjuk a túrát, ahol egy emelkedősebb szakaszon érjük el Csalánost, a hajdani fennsíki vasutak hálózatának egyik végállomását, majd a Diabáz-barlangot.
A barlangnál lehetőségünk van eldönteni, hogy egy kisebb kitérővel felkeressük-e Bánkút központját (ahol pihenési, étkezési lehetőséget is találtunk) vagy a Bálvány 956 méter magas csúcsán álló Petőfi-kilátót, melynek teraszáról csodás körpanoráma tárul elénk a fennsík, a Mátra, tiszta időben pedig a Tátra vonulatára is. Akár kitérővel, akár kitérő nélkül, fennsíki barangolásunkat a Csurgói erdészház mellett elhaladva, a sárga sáv jelzést követve folytatjuk kiindulópontunk, az Olasz-kapu felé.
A Faktor-rétet átszelve elhagyjuk a számunkra bal kézre eső képesfát, ahová a legenda szerint azért került Mária-ikon, mert a küzdelmesen dolgozó szén-és mészégetők segítségkérő imádságát meghallgatva itt jelent meg a Szűzanya az erdő fái között.
A Faktor-réten a sárga+ jelre térünk rá, mely az egykori rönkszállító erdei vasút töltésével egyező vonalon kanyarog nyugat felé, az Olasz-kapu irányába.
Túránk utolsó, szintemelkedés-mentes szakasza szép íveket leírva kerülgeti a körülöttünk magasodó bérceket, miközben bakancsunk talpát a régi vasút egykori fehér mészkőtöltése koptatja. A Faktor-réttől az Olasz-kapu felé haladva a töltés először a 931 méter magas Fodor-hegyet, majd a 906 méter magasságú Semmi-bércet, végül a 920 méteres Huta bércet kerüli meg, még északi irányból a Kis-Huta-rét, majd a Nagy-Huta-rét szegélyezi az utat. A sárga + jelzés végül az Olasz-kaput a Holló-kővel összekötő műúthoz csatlakozva vezet vissza minket kiindulópontunkra, egyúttal a túránk végéhez.
A túra hossza: kb. 12 kilométerSzintkülönbség: 490 méterIdőtartam túratempótól függően kb. 4-6 óra
2023. augusztus 12.
Demecs Norbi
