A cím pedig egyáltalán nem túlzás: tavaly ősszel másodmagával gázpalackokat „menekített ki” egy lángoló melléképületből. Interjúnkban erről is kérdeztük Blahó Lászlót.
– Tavaly novemberben volt az eset, Kál településen. Én voltam akkor szolgálatban, a körzeti megbízottal, Tóth Tamás rendőr zászlóssal járőröztünk, amikor jött az értesítés a tűzesetről. Előbb értünk oda, mint a tűzoltók, és azonnal cselekedtünk. Van, aki leblokkol, ha vészhelyzet van, mások azonnal megpróbálják elhárítani a bajt. Persze nem szabad ész nélkül csinálni, mi is felmértük, hogy a melléképületnek van olyan bejárata, ami még használható, ott biztonsággal ki tudtuk adni a gázpalackokat. Aztán vödröket kértünk, azzal kezdtük az oltást. Nem gondoltam volna, hogy sikerrel járhatunk, de mire a tűzoltók odaértek, voltaképpen mégis sikerült megfékezni a lángokat. Sokkal nagyobb károkat akadályoztunk meg. Az országos katasztrófavédelmi Főfelügyelőség a „Hősies helytállásért” kitüntetésben részesített bennünket. Ezt polgárőr igazán ritkán kapja meg. De persze maga az esemény is kellett ehhez, mondom, nem is gondoltam volna, hogy sikerül eloltani a tüzet.
Biztos más eset is volt már, amikor jól jött, hogy Ön nem blokkol le.
Volt újraélesztés is például. Amikor többen csak tanácstalanul topogtak, én pedig rögtön hozzáláttam a feladathoz. Tudatosan, de mégis ösztönből cselekszik az ember, amikor nincs idő. Aztán a jutalom az, ha például egy tűztől megmentett ház tulajdonosa azt mondja, „köszönöm”, azzal a hangsúllyal, amiben minden aggódása, gyötrelme és hálája benne van. A mostani díj ennek, ezeknek az eseteknek az eredménye, valamint az is számíthatott, hogy már negyedik éve vagyok a Heves Megyei Polgárőr Szövetség általános elnökhelyettesi pozíciójában. Onnan terjesztettek fel.
Így szép a jubileum!
Igen. Idén 10 éves a kompolti egyesületünk. Szép és különleges a kerek évforduló. 2009 augusztusában alakultunk, már akkor célul tűztük ki, hogy ne egy átlagos szervezet legyünk, hanem a Tarna-menti térség, sőt, Heves megye teljes közbiztonságáért látható módon tenni tudjunk. Aktívan dolgozunk, és eredményekkel tudjuk igazolni, hogy komolyan gondoltuk önként tett vállalásainkat. Sok mindent elértünk, több társunk is kapott már díjakat, „Az év polgárőr egyesülete” is lett már a kompolti.
Mire gondol, amikor azt mondja, sok dolgot elértek?
Sokszor fogtunk el betörőket, értünk tetten fatolvajokat, vagy olyanokat, akik kerékpárt tulajdonítottak el éppen. Sőt, ha nem is volt eredmény a helyszínen, betörések, lopások elkövetőit sikerült felderíteni a segítségünkkel. Több esetben oltottunk tüzet, vagy mentettünk életet. Van olyan társunk, aki egy pocsolyából emelt ki egy részeg fiatalt és biztosította a szabad légutakat a mentők helyszínre érkezéséig. Megannyi példát lehet sorolni. Amit mindig hangsúlyozok, az az, hogy mi díjazás nélkül, szabadidőnket, a családra szánt időnket áldozzuk be, sok mindent feladva végezzük szívvel-lélekkel a dolgunkat. Anyagilag tehát nincs megbecsülés, de a legnagyobb fizetség mégis az, amikor az emberek köszönetet mondanak. Mert például látták, hogy éjszaka cselekedni kellett az utcán, vagy mert visszavittünk egy ellopott, de előkerült biciklit. Ez a hála mindennél többet jelent, akár csak szóban fejezik ki az emberek, akár például egy nagy tál cseresznyével ajándékoznak meg bennünket.
Leginkább többes számban beszél.
Mert ez csapatmunka. Akárki kapjon elismerést, akárkinek a neve szerepeljen is az oklevélen, ahhoz, hogy a polgárőr eredményesen végezhesse a dolgát, együtt kell tudni működni a többiekkel. El is érjük a célunkat, a térség egyik kiemelkedő egysége lettünk. Pedig nem volt egyszerű elkezdeni. Először csupán két elemlámpánk volt, aztán a polgármester és az önkormányzat támogatásával hozzájutottunk egy szolgálati gépkocsihoz. Később ezt pályázati úton sikerült újra cserélni, illetve egyéb eszközöket is beszerezhettünk. Idén egy közlekedésbiztonsági pályázaton indultunk, elsősorban gyermekeknek és időseknek, de voltaképpen az egész lakosságnak szólunk, figyelemfelhívó bűn- és baleset-megelőzési előadásokat tartunk, szórólapokat osztunk.
Sokszor hallani manapság a rendőrségtől, hogy a legfontosabb a prevenció.
Bizony! Számomra az az egyik legnagyobb öröm, hogy mostanra sikerült elérnünk, hogy ha gyanús mozgást, idegen autót látnak a lakosok, akkor értesítenek bennünket. Így közbe tudunk avatkozni még időben. Ennek is köszönhetően is csökkent a bűncselekmények száma, Kompolton és a Tarna-mentén összességében jónak mondható a közbiztonság. Persze nagy az átmenő forgalom, itt a vasút, az M3-as autópálya, a 3-as főút, ez távolabbról is idevonzza a rossz szándékú idegeneket, szóval a bűncselekmények számát nullára szorítani igen nehéz feladat, de sok a biztató eredmény. De mondom, hiába tennénk mi bármit, ha a lakosság nem hallgatna ránk. Mindig le kell lakatolni a kerékpárt, és ha csak egy pillanatra szaladunk is le a pincébe, vagy hátra ki a kertbe, be kell zárni a kertkaput és a ház ablakait, mert különben tálcán kínáljuk az értékeinket a besurranó tolvajoknak. Az elmúlt pár évben ilyen esetünk már nem is volt, itt látszik a prevenció
És akkor még a sztárokat nem is említettük.
Nemrég Bunyós Pityuval járőröztünk. Ő maga is polgárőr, szívesen csatlakozott hozzánk. Emellett igyekszünk tenni mi is a környezet- és természetvédelemért. A kápolnai macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi tagja, Kiss Norbert kamionversenyző megfogadta, hogy minden dobogós helyezése után fát ültet a településünkön. Miután a második lett a szlovákiai futamon, tartotta is fogadalmat, épp most vasárnap a mi segítségünkkel ültetett egy szép ezüstfenyőt. Akár erről, akár a közbiztonságról legyen szó, az élhető jövő támogatására buzdítunk mindenkit!
2019. július 16.
Kékes Online, Debnár Ádám
Fotó: A Kompolti Polgárőr Egyesület Facebook oldala
