Novemberben is gyógyuljunk a természetben!

Az emberiség a kezdetek kezdete óta foglalkozik orvoslással, gyógyítással. Mint tudjuk, hajdanán nem léteztek gyógyszerek, az emberek a természetben találták meg a számukra megfelelő gyógyírt, bogyók, levelek, virágzatok, gyökerek formájában. A hosszú évek alatt rájöttek, hogy számos növény részét fogyasztva és feldolgozva csökkennek, esetenként teljesen megszűnnek bizonyos fájdalmaik, betegségeik. Bár a gyógymódok gyűjtése és felhasználása mindmáig legfőképpen a tavaszi és nyári, kora őszi időszakra datálódik, ám vannak olyan gyógynövények, melyek kimondottan ősz végén, tél elején gyűjthetőek.

Ismerjünk meg három növényt, melyek termései közismerten gyógyító hatással vannak szervezetünkre, és amelyekkel hazánk erdeiben is találkozhatunk!

1. Csipkebogyó

Az egész Európában, így hazánkban is honos vadrózsa áltermése a csipkebogyó. A növény változóan, fél méter magasságtól kezdődően akár 3-4 méter magasra is megnőhet, előfordul mezők, legelők közepén, erdőkben és utak szélén egyaránt. A csipkebogyó számos betegség esetén hatékonyan fejti ki hatását a szervezetben a benne található számtalan vitaminnak és hatóanyagnak köszönhetően. A-, B_1-, B_2-, C-, P- és K-vitamin tartalmának köszönhetően a következő problémák esetén alkalmazhatjuk: kiváló tápanyag C-vitamin hiánya esetén, ügyeljünk azonban, hogy ne forrázzuk a termést, hiszen ennek következtében csökkenhet a C-vitamin tartalom. Továbbá immunerősítő hatású, felfegyverezi a szervezetet a fertőzések, baktériumok ellen, meghűléskor csökkenti a lázat és enyhíti a nátha tüneteit, ám rendszeres fogyasztásával előbbiek meg is előzhetőek. Segít az erek falának megerősödésében és a csontok képződésében is. A csipkebogyó szedése október végétől, november elejétől ajánlott, a néphagyomány szerint akkor jó leszedni a bogyókat, amikor már megcsípte a hajnali dér. A vadrózsa áltermését felhasználhatjuk természetesen ízesítőként is, például lekvár, szörp vagy gyümölcsborként is.

2. Galagonya

A csipkebogyóhoz hasonlóan a galagonya is a rózsafélék családjába tartozó növény. A Kárpát-medencében őshonosnak számító fajjal hazánkban is sokfelé találkozhatunk. Többnyire cserjék, vagy kisebb fák formájában fordul elő, olykor nagy, szúrós tövisekkel. Strapabíró, különösebb igények nélkül élő növény, ugyanúgy előfordul hegyvidéken, mint a sík területeken, akár több száz évig is elél. Fontos szerepet tölt be a magyar folklórban, ugyanis a hiedelmek szerint ágát az ólak, hodályok és istállók fölé függesztve megvédte az állatokat a fekete mágiától: átkoktól, betegségektől, dögvésztől. Termésének hatóanyagából következően a szív védelmezőjének nevezik. A népi gyógyászatban már évszázadok óta alkalmazzák magas vérnyomás csökkentésére, továbbá számos pozitív hatást fejt ki a szív működésére, a vérkeringésre és az érrendszerre egyaránt. Nyugtató és vízhajtó hatása is ismert. Többnyire tea formájában hasznosítják, de készítenek galagonyalekvárt is. Gyűjtése október-november hónapokban történik.

3. Kökény

A kökény esetében továbbra is a rózsafélék családjában maradunk, azonban érdemes megemlíteni, hogy a kökény egyúttal a szilvafélék rokona is, a köznyelv tréfásan mini szilvának is nevezi. Szúrós tövisei miatt a népnyelv tövisfaként, apró, szilvaszerű termései miatt pedig zabszilvaként is ismeri. Európában, de más földrészek bizonyos területein is őshonos, cserjéi utak és erdők szélén, sík területeken és hegyvidékeken is sűrűn előfordulnak. A kökény apró, bogyós gyümölcse októbertől kezdődően egész novemberen át érik, akkor válik szedhetővé, amikor a dér megcsípi. Az egyébként fanyar ízű, kemény kékes-lilás színű termés ilyenkor feketévé válik, megpuhul és kellemes zamatú lesz.
A kökény, mint gyógynövény kevésbé ismert, elsősorban nem is gyógyászati célokra használják. Kifejezetten különleges ízvilága miatt előszeretettel alkalmazza a gasztronómia, gyümölcséből vadhúsok mellé mártásokat készítenek, de ismerünk kökénylikőrt, kökénybort, kökénylekvárt, és természetesen kökényteát is. Teakeverékét a népi gyógyászatban hashajtásra és vizelethajtásra alkalmazzák, a terméséből készült pürésített anyag azonban erős hasfogó. Gyümölcse vitaminokban gazdag, frissítő hatású például egy túra alkalmával, ám vérnyomáscsökkentő hatásáról is ismert, a belőle főzött pálinka pedig belső fertőtlenítő, tisztító, gyulladáscsökkentő hatást eredményez a szervezetben.

2019. november 13.

Demecs Norbi