Jelzett turistaút vezet Fallóskútra, így gyalogosan, bakancsos turistaként is felkereshetjük a forrást, ám aki gépkocsival indul útnak, az is tud a közelben parkolni, sőt, a buszmegállótól sem olyan nagy séta a kápolna elérése.
Története 1947-ig nyúlik vissza, amikor a hasznosi Sánta Lászlónénak, Klára asszonynak többször megjelent a Szűzanya. 1947. július 2-án Sántáék búzát arattak, délben Klára asszony férje veszekedése elől a búzába rejtőzve, szokásához híven elmondta az Úrangyalát. Imádság közben megjelent neki a Szűzanya. Este, az aratásból hazatérve, ellátták a jószágot, férje pihenni tért, Sántáné pedig esti imáit végezte, amikor ismét megjelent neki a Szűzanya, egy tájat mutatott neki, és így szólt: „Itt van egy forrás! Neked nem szabad elhanyagolni! Meg kell keresni!” Férjének később elmondta látomását, aki először nem hitt neki, ám július 10-én mégis elindultak megkeresni a forrást Fallóskúton. Ott július 22-én újra megjelent az asszonynak a Szűzanya. A jelenés helyére vaskeresztet állítottak fel, melyet egy hatvani asszony ajándékozott Klárának. 1948. márciusi jelenéskor a Szűzanya kívánsága az volt, hogy a forráshoz kápolna épüljön. Ennek építéséhez engedély kellett, Sántáék Egerbe, Czapik Gyula érsek úrhoz mentek. Az érsek úr annyit mondott, építsék, ahogy tudják, nem ellenzi, most nehéz a helyzet, utalva nyilván a kor politikai viszonyaira.
Az emberek adakozásának köszönhetően 1948. december 8-án adták át az első kis kápolnát.
Az asszonyt közben elmeállapotára hivatkozva a gyöngyösi kórház elmeosztályára vitték megfigyelésre 1949. július 15-től december 30-ig. Itt szülte meg harmadik gyermekét; a szülés után hazaengedték őket. 1952. szeptember 17-én újra beutalták a gyöngyösi kórházba, hasadásos elmezavar diagnózissal. Tanácsi utasításra Gyöngyösről a gyulai közkórház elmeosztályára szállították, ahol brutális bánásmódban volt része. Naplójában így írt erről. „Mikor megkérdezték tőlem, Isten van-e, és én azt feleltem, hogy igen, van, akkor mindig áram alá vittek. Ez így volt három hónapig majdnem minden nap.” Látogatáskor a főorvos közölte édesanyjával: a lánya nem elmebeteg, hanem mélyhitű. Gyuláról Pestre szállították a Lipótmezőre, majd 1954. április 5-én végleg hazaengedték. 1972-ben és 1976-ban Rómába utazott, hogy a Szentatya jóváhagyását kieszközölje a jelenésekre. Küzdelmekkel, megaláztatásokkal, szenvedéssel teli élet után 1985. december 9-én halt meg. A hasznosi temetőben temették el. Élete végéig harcolt Fallóskútért.
A kápolna csak 40 év múlva, 1987-ben, Klára asszony halála után került az Egri Egyházmegye tulajdonába. A forrás eredete a régi kápolna lépcsői alatt volt, később a forrástól néhány méterre állítottak fel a kutat. A templom építése az 1970-es években kezdődött el, majd 1988-ban a régi kápolna elé új torony épült. A következő évben felépült az új kápolna, melyet 1990-ben az Erdők királynője tiszteletére szenteltek fel, míg a Béke királynéja templom építési munkái 2006-ban fejeződtek be, Seregély István egri érsek szentelte fel.
Közvetlenül a kápolna előtt található a kút, amelynek vízéért az ország legtávolabbi pontjairól, sőt, a határokon túlról is nap mint nap érkeznek zarándokok. Árnyas fák közt, csendes erdei környezetben található a mára már kiépített kegyhely, amely nemcsak a zarándokok számára, hanem a kirándulóknak és a csendet, megnyugvást keresőknek is kiváló célpont.
A kápolna előtt a különlegesen szép, egyedi tűzzománc stációk Rácz Gábor iparművész alkotásai. Az ország különböző településeinek adományaiból készültek el 1992-ben, melyhez még a tengerentúlról is érkeztek adományok. 1996-ban készült el a szabadtéri oltár, illetve a kápolna előtti márvány carrarai márványból faragott Mária-szobor, Szabó István szobrász alkotása.
Fallóskút sajátossága, hogy 2011-ben bekövetkezett haláláig itt élt Magyarország egyetlen főállású remetéje, Szél Sándor Paszkál, aki szívesen mesélt a zarándokoknak, kirándulóknak a hely történetéről. Pirospozsgás, jó kedélyű, nagydarab férfi volt, aki a kápolna melletti gondnoklakásban, ahogy ő mondta, remetelakban élt. Kanyargós élete fiatalságát Budapesten töltötte, a Nyugati pályaudvar restijében főzött. Húszévesen baleset érte, egy évig volt kórházban, leszázalékolták. Gyermekkora óta mélyen vallásos volt, és a kórházban fogadalmat tett, hogy ha felépül, Istent szolgálja majd. Sekrestyés lett Mátraverebélyen. Időközben megnősült, de a házassága nem sikerült. A helyi plébános úgy vélte, elvált ember nem harangozhat a templomban. Egy zarándoklat alkalmával ismerte meg Kacsik Árpádot, a mátraszentimrei plébánost, akit megkért, hagy szolgálhasson a fallóskúti kegyhelyen. Így lett ő Fallóskút remetéje, a kegyhely gondnoka, a kápolna sekrestyése. Harangszóval, köszöntővel fogadta a zarándokot.
Itt kell megemlíteni Kacsik Árpád nevét, a zarándokhely több évtizedes fejlesztésében komoly érdemei voltak a település plébánosának. Árpi atya, ahogy mindenki ismerte Mátraszentimrén, együtt élt Fallóskúttal, hihetetlen kitartással építette a zarándokhelyet. Az ő élete is különleges, mint a hely, mellyel együtt lélegzett.
1972-ben Hernádnémetiben, 1972–73-ig Rátkán, 1973 és 1976 között Göncön, majd 1979-ig Sárospatakon szolgált káplánként. Ezt követően 1982-ig Kishután volt plébános, majd egészen 2015-ig Mátraszentimrén teljesített plébánosi szolgálatot. Tüdőbetegsége miatt került a Felső-Mátrába, ahol élete végéig élt. 2015. augusztus 1-jén vonult nyugállományba. Sajnos tüdőbetegsége kevés nyugdíjas évet adott neki, pedig a település egy házat vásárolt számára, hogy nyugdíjas éveit is szeretett falujában tölthesse. Azontúl, hogy Fallóskút ma nem lenne az, ami, közösségteremtő munkássága is példaértékű. Megírta a Felső-mátrai templomok történetét, zarándoklatokat szervezett a falu lakóinak. Munkáját díszpolgári címmel ismerte el a település. Végső nyughelye is a szeretett Fallóskúton van.
Egy hely, melynek múltja is megindító, mint ahogyan azok a sorsok is, melyek aprólékosan felépítették az országosan népszerű zarándokhelyet. Elmélyülni, elcsendesedni ezen a helyen, ahol valóban úgy érezzük, összeér az ég és a föld. Egy hely, ahová egyszer mindenkinek érdemes ellátogatni, hogy megérintse a hely szelleme.
Fallóskúti csendes völgyben
Kis kápolna vár reánk.
Szívünk-lelkünk ide siet,
Hozzád édes Szűzanyánk.
Úgy vágyunk mi hozzád,
Drága édesanyánk
Áldásodat add reánk.
Erdő rejtett, csendes mélyén
Ragyogsz égi gyöngyvirág
Közelséged nagy örömünk,
Mária édesanyánk.
Hozzád ha eljutunk
Eléd leborulunk
Fogadd el hódolatunk.
2020. július 6.
Fotó és szöveg: Kápolnai Nagy ágnes.
