A napi folyadékpótlás alapvetően fontos, most a böjti időszakban talán még nagyobb figyelem fordul a víz felé. A Mátrában nem csupán a sokak által ismert csevicéket kóstolhatjuk, hanem mátrai források vizét is. Ezekről beszélgettünk Cselkóné Szőke Katalinnal, a Medaqua Kft. kereskedelmi igazgatójával.
Mindennapjaink szerves része, egy pohár víz után nyúlunk, ha szomjasak vagyunk. Az emberek többsége azonban a csapvíz helyett előnyben részesíti a palackozott vizeket. Sokan nem tudják, de a Parádi-völgy forrásaiból ásványvíz is a palackokba kerül. Beszéljünk először arról, hol találhatók ezek a források!
Kezdjük ott, ma már mind többen ismerik fel az ásványvíz fogyasztását. A víz szervezetünk legfontosabb alkotóeleme, aránya azonban az életkor előrehaladtával csökken. Míg a csecsemő szervezetének 80 százaléka, a felnőtt emberének 60 százaléka víz, ez az idősek szervezetében tovább csökken. Átlagosan egy ember évente több mint 1000 liter folyadékot iszik. Az elfogyasztott víz az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben, szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat, és egyúttal felveszi és továbbviszi az anyagcseretermékeket, ezzel méregtelenítve a szervezetet. Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadékpótlásra. Sokszor hangsúlyozzák, ne várjuk meg míg a szervezet szomjúságot jelez, gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről. Ez pedig most, a böjti időszakban különösen fontos, hiszen ilyenkor többségünk átalakítja étrendjét. Többféle vizet is forgalmazunk, kezdjük a Parádi szénsavval dúsított ásványvízzel. A forrás napi vízhozama korlátozott, ezért olyan értékes a nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos ásványvíz, mely gazdagon tartalmazza a mélységi kőzetek élettani szempontból nélkülözhetetlen sóit, nyomelemeit, ezért a szomjoltás mellett ásványi anyagokkal telíti a szervezetet. A Parádi ásványvíz a kastély udvarán található Csevice II. forrásból származik. A 19. század végén a Vadakorma patak szabályozásakor Prihoda főkertész, a Károlyi kastély mellett dinamittal robbantott és eközben csevicét talált. Ez a forrás kapta később a Csevice II. nevet. Az 1903-ban kialakított kút a Károlyi birtok tartozéka volt, s feltehetően csak időszakonként, helyi fogyasztásra használták. Az üzemeltető vállalat 1969-ben úgy döntött, hogy 1970-től a forrás vizét Parádi szénsavval dúsított ásványvízként palackozza.
Az ásványvizek flakonján kötelezően tüntetik fel a gyártók a víz összetételét, ez azonban az átlag fogyasztó számára nem sokat mond. Segítsünk a vásárlóknak, miért érdemes ezt a vizet fogyasztani?
A zöld címkés Parádi víz a Csevice II. forrásból származik és magas ásványianyag-tartalma révén rendkívül alkalmas a folyadék- és sóveszteség gyors pótlására. Az ásványvíz bőven tartalmaz nemcsak a kalciumot, hanem a szervezetben annak beépítését segítő egyéb mikroelemeket is, így mineralizálja, azaz ásványi anyagokkal telíti a szervezetet. Fontos azonban elmondanunk, hogy a Parádi ásványvíz nem azonos a Parádi kénes gyógyvízzel, ami „büdös víz” néven vonult be a történelembe. A zöld címkés ásványvíz egy nagyon jó ízű, üdítő víz, és mivel a forrás napi vízhozama korlátozott, ezért úgy döntöttünk, hogy csak szénsavas változatban forgalmazzuk.
Két termékük található még kínálatukban, az Aqua Friss ivóvíz és az Aqua Oxigén Plusz, mit kell tudnunk ezekről, ha ezeket szeretnénk előnyben részesíteni, mert inkább a szénsavmentes vizeket szeretjük?
Hat mátrai forrás – Zsó, Ágnes, Sándor, Andor, Erzsébet, Zoltán – összegyűjtött vizéből készült termékek fogyasztásával gyorsan pótolhatjuk a szervezet folyadékveszteségét, alacsony (300 mg/l körüli) ásványianyag-tartalmuk miatt a szervezet demineralizációjára, azaz méregtelenítésére kiválóan alkalmasak Az Aqua Oxigén Plusz oxigénnel dúsított ivóvíz hétszer több oxigént tartalmaz a városi vizek, egyéb palackozott vizek és üdítő italok oxigén tartalmához képest. A módszer titka abban áll, hogy az ivóvizet kombináljuk az oxigénnel, két létfontosságú elemet vegyítve így össze. A természetes mátrai források összegyűjtött vizét egészségügyi tisztaságú molekuláris oxigénnel dúsítjuk, az így kapott oxigénes víznek semmilyen káros mellékhatása nincs, nem doppingszer, és mennyiségi korlátozás nélkül fogyasztható. Az Aqua Oxigén Plusz oxigénnel dúsított ivóvíz tartalmazza a maximális oxigén mennyiséget, amit a víz fizikailag képes elnyelni. A megivott oxigéndús vízből a molekuláris oxigén a gyomor- és bélnyálkahártyán keresztül felszívódva a véráramon keresztül jut a szövetekbe, izmokba, valamint a létfontosságú szervekbe (szív, máj, agy), így alkalmas lehet különböző nehéz fizikai munkát igénylő, valamint a gázos, poros, szennyezett levegőjű munkahelyeken védőital biztosítására. További érdekesség, hogy kamionsofőrök állításai szerint a vezetés közben rendszeresen fogyasztott oxigéndús víz hatására figyelem összpontosító képességük növekszik, hosszabb utat képesek megtenni pihenés nélkül, kevésbé fáradtnak érzik magukat.
Régi plakátokon kénes savanyúvízként szerepel a Parádi kénes víz. Nem kerülhetjük meg, hogy az emblematikus termékükről, a kénes vízről ne beszéljünk. Emlékszem, korábban a címkén ott volt, másnaposságra ajánlott, s bizony jó pár évvel ezelőtt volt olyan turisztikai konferencia, ahol jót nevettek ezen a résztvevők, majd másnap némi túlzással, sorban álltak a palackokért.
Nem meglepő, hogy a parádi gyógyvizet is hamarabb találták meg az állatok, mint az emberek. A nyájaikat legeltető pásztorok észrevették, hogy állataik, akármilyen szomjasak is, otthagyják a mezőkön fakadó forrásokat, s mindig egy-két megszokott forráshoz sietnek. Később maguk a pásztorok is megkóstolták ezt a vizet, és lassanként elterjedt a csevice híre. Ismerjük meg a vizek történetét, és jótékony, gyógyító hatásukat! Parádsasvárra beérve rögtön szembeötlik az Ybl Miklós tervezte Ivócsarnok. Az ÉLPAK Zrt. tulajdonában lévő palackozó üzem területén található a Csevice I. forrás, amely a kék címkés Parádi kénes gyógyvizet adja. A forrás fölé 1827-ben ivócsarnokot építettek, mellette pedig fürdőház épült. 1881-ben lebontották a régi fürdőépületet, s helyébe a hatalmas park közepén a Károlyi-család reneszánsz stílusú kastélyt építtetett Ybl Miklós tervei alapján. 1892-ben szintén Ybl Miklós tervei alapján építették fel a pagodaszerű, színes majolikával fedett palackozóhelyiséget. A parádi gyógyvizekről a magyar orvosi világ a 18. század derekán szerzett tudomást, Bél Mátyás, pozsonyi professzor 1735-ben már említette a parádsasvári kénes savanyúvizet. A parádi gyógyvizek tulajdonképpeni felfedezése 1763-ban történt, amikor Markhót Ferenc, Heves megye tiszti orvosa részletes leírást közölt róluk. A parádsasvári csevice források vizeinek első vegyelemzését dr. Kitaibel Pál végezte 1798-ban, majd 1827-ben prof. Meissner pontosabb vizsgálatnak vetette alá e forrásokat. A parádi kénhidrogénes savanyúvíz vulkáni utóhatások terméke. A kénes gyógyvizet több mint 200 éve használják különféle emésztőszervi megbetegedések kezelésére. Egyaránt alkalmas savtúltengéssel járó gyomor- és bélbetegségekben, valamint savhiányos gyomor- és bélhurutban. A gyomornedv elválasztást fokozó, vagy csökkentő hatás attól függ, hogy fogyasztása éhgyomorra, vagy étkezés közben történik. Két órával étkezés előtt fogyasztva az alkalikus gyógyvíz csökkenti a gyomornedv elválasztást, a táplálékkal együtt, vagy után fogyasztva azonban fokozza azt. Egyaránt alkalmas savtúltengéssel járó gyomor- és bélbetegségek, valamint savhiányos gyomor- és bélhurut gyógyítására attól függően, hogy étkezés előtt, közben vagy után fogyasztjuk. A kénes gyógyvíz elősegíti az emésztést, megszünteti a puffadást. A légzőszervek idült hurutos állapotainál igen kedvezően hat nyákoldó, köptető hatása miatt. A gyógyvíz hatására a hörgőkben fokozódik a váladék kiválasztás, ezért a dohányzás okozta idült hörghurutban is ajánlott fogyasztása. Vizelethajtó hatásának köszönhetően értékes szerepet játszik a vesekőképződés megelőzésében, a vesemedencék és húgyutak tisztításában. A kénes ivókúrák során kén rakódik le az ízületi porcokban, ez az oka annak, hogy mozgásszervi betegségek kezelésében kedvező hatást tapasztaltak a Csevice-vizes ivókúra alkalmazásával. Borokkal együtt fogyasztva megakadályozza a másnaposság kialakulását, másnapos állapotban fogyasztva pedig enyhíti, ill. megszünteti a másnapos gyomor nemkívánatos tüneteit.
Böjt ide, böjt oda, igyunk minél több vizet, és ha lehet, részesítsük előnyben mátrai kincsünket, a parádi vizet. Nem véletlen, hogy mind többen kedvelik ezeket az ásvány- és forrásvizeket, hiszen sokan tapasztaljuk, hogy a Parádi ásványvíz étkezés közben kortyonként fogyasztva csökkenti a savhiányos gyomorpanaszokat, az oxigénnel dúsított víz pedig, mivel serkenti a sejtek anyagcseréjét, segíthet abban, hogy feles kilóinktól megszabaduljunk, mire jön a jó idő.
2021. március 22.
Kápolnai Nagy Ágnes
Fotó: Medaqua Kft.
Kiemelt képünk illusztráció.
