Egykor Parádsasvár mellett állt egy különleges fa, sajnos több mint hat éve már elpusztult. Érdekesség, hogy Aldebrő határában, Feldebrő és Vécs között viszont ugyanennek a fának öt egyedből álló kis csoportja megtalálható. Parádsasváron mini tanösvény állít emléket a fának. Ma erről, a mátrai ősjuharról mesélünk.
A mátrai ősjuhar
Jövőre lesz hetven éve, hogy Papp József botanikus 1952-ben felfigyelt egy különleges fára a Mátrában, 24-es főút mentén, Parádsasvár közelében. Felfedezéséről így írt akkor: „Néhány évvel ezelőtt egyik mátrai botanizáló utam alkalmával érdekes juharfára lettem figyelmes. A Tarnapatak völgyén ereszkedtem le Parád felé, amikor a fényespusztai erdészethez kiágazó út torkolatának közeiéiben, a Tárna hídja mellett, az út szélén egy kéttörzsű, hatalmas termetű olyan juharfát fedeztem fel, amilyennel még nem találkoztam hazánkban sehol.”
A vállalkozó kedvű, kíváncsi botanikus, mivel a fának nem volt a talajról is elérhető ága, fogta magát, és felmászott a lombkoronába, hogy mintát gyűjtsön. Áttanulmányozta a juharfélék összes elérhető botanikai határozókönyvét, ám sehol sem talált a parádsasvári fáéval azonos juharfajt. Kiderült, hogy a valódi élő kövületnek tekinthető mátrai ősjuharnak másutt nem volt eleven példánya. A több mint 20 méter magas fát könnyen megtalálhatták az érdeklődők a Parádsasvár táblától 600 méterre, az országút mellett, ám sajnos a tőből kettéágazó fa egy része már hosszú évekkel ezelőtt elszáradt, csupán a másik fele hajtott. Az ősjuhar leginkább a gyakori mezei juharra hasonlít, de attól formájában mégis egyértelműen elkülönül. Levele bőrszerű tapintású, átlagosan 8-9 cm hosszú és 10-12 cm széles. Általában három karéja van, s mindhárom karéj előrenéző, háromszög alakú, ép szélű, csúcsában kihegyezett.
Ahhoz, hogy egyediségét megértsük, lapozzunk vissza a földtörténetben! Ehhez hasonló levelekkel rendelkező juharfa a középső-miocén korban, mintegy 10-15 millió évvel ezelőtt élt. Innen származik a fa ősjuhar elnevezése is. Ez a különleges túlélő arra a korszakra emlékeztet bennünket, amikor a Mátra vidéke még tengerpartközeli vulkáni szigetek ívéből állt. Az Északi-középhegység helyén hosszan elnyúló, tűzhányókkal tarkított szigetív a miocén időszak derekán, a Föld egyik legaktívabb vulkáni területe volt. Fantasztikus látványt nyújthatott akkoriban a miocén időszaki táj, amikor hol az egyik, hol a másik vulkán éledt fel.
Tanösvény Parádsasváron
A településen a Rákóczi úton induljunk el, és a művelődési házzal szemközt találjuk a mini tanösvényt, felette a háttérben ott magasodik a Kékes. A mindössze néhány állomásból álló kis park aljában apró játszótér is várja a gyerekeket. A juharfák nemzetsége rendkívül fajgazdag, mintegy 200 féle juharfa faj ismert, melyek közül mindössze négy őshonos hazánkban, a mezei, a korai, a hegyi és a tatár juhar. A juhar tudományos neve Acer, a latin eredetű szó jelentése éles, ami vélhetően a levelek jellegzetes csúcsaira utal. Külön táblán találunk ismertetőt a hazánkban előforduló juharfajtákról. Megismerhetjük a parádsasvári ősjuhar történetét, felfedezésének körülményeit, sőt fotókat is láthatunk az egykori fáról.
Emellett olyan érdekességeket is megtudunk a séta során, hogy a juharszirup kinyeréséhez legalább negyven éves fába kell lyukat fúrni, egy vödröt helyezni alá, és megvárni, hogy tele csöpögjön. Az így kinyert nedvet koncentrálják ahhoz, hogy szirup készüljön belőle. Egy liter sziruphoz 40 liter szükséges, így talán érthető is, miért olyan drága a gasztronómiában kedvelt juharszirup. A juharfa sokrétű felhasználásáról is kapunk információt, így arról, hogy a hangszerkészítésben is használják, elsősorban gitárokhoz. Ehhez elsősorban a hegyi juhart használják, a faanyagnak külön neve is van, jávor. Kanada nemzeti jelképe is a juharlevél, ám más-más juharfák honosak Észak-Amerikában, vagy éppen Japánban. Mindezek után más szemmel járjuk majd arborétumainkat, hiszen több helyen is találunk szaporított példányokat az ősjuharból, így a vácrátóti, a zirci és a kámoni arborétumban.
Aldebrői ősjuhar
Mindezek után érdemes felkerekedni és elindulni a Dél-Mátrába, hiszen bármennyire is hihetetlen, de pár élő példányt találunk itt. Ezeket Vécs és Feldebrő közötti műútról tudjuk megközelíteni, a Cseri-őrház közelében, közvetlenül az úttól délre. Aldebrőn is ma már csak egyetlen ősjuhar él. Az aldebrői és a parádsasvári helyszínben közös, hogy mindkettő parkosított helyen volt. Utóbbi helyen vadgesztenye fasorok jelezték a Károlyi grófok birtokközpontját. Az ősjuhar előfordulása tehát ilyen módon emberi hatást sejtet.
2021. április 22.
Kápolnai Nagy Ágnes
