A verpeléti Vár-hegy andezit vulkáni kúpja hazánk egyedi földtani, természeti értéke. Kiránduljunk egyet, ismerjük meg különleges növényvilágát is!
Magyarországon páratlan, csaknem eredeti épségben fennmaradt kúp a verpeléti Vár-hegy. A tengerszint felett 200 méter magasságban található csonka kúp mintegy hatvan méternyire emelkedik ki környezetéből. Előtte kényelmesen parkolhatunk, innen indulunk felfedező sétára az ismertető táblától. A tetőre néhány perc alatt érünk fel, ahol két táblán a földtani viszonyokkal, illetve a növényvilág különlegességeivel ismerkedünk meg. Jelenleg a fahíd le van zárva, így nem tudjuk körbejárni a kúpot. A kürtő bal oldalán tudunk felsétálni a tetejére és tovább, majd ugyanezen az úton kell visszatérnünk.
Kialakulása
A Mátra hegység mai arculatát a 15-16 millió évvel ezelőtti vulkáni kitörések alakították ki. A Mátra keleti szélén elterülő Vár-hegy ennek a harmadidőszaki vulkanizmusának az emléke, mely a Tarna-völgyének sík területéből tanúhegyként emelkedik ki. A Keleti-Mátra nem ismert helyű központi vulkánosságának a mellék krátereként alakult ki, mint parazita vulkán. Ez azt jelenti, hogy nem itt volt az első lávacsatorna, hanem egy meglévő vulkán oldalából nőtt ki. A kúp átmérője 250 méter. Ehhez hasonló parazita vulkánok napjainkban legközelebb a szicíliai Etna oldalában figyelhetők meg. A kráter belső falán a kürtőben megrekedt láva, az úgynevezett lávadugó és a vulkánkitörések minden jellegzetes kísérő folyamata tanulmányozható. Az egyedülálló földtani érték 1975-ben kapott természetvédelmi védettséget. A hegy tetejére felérve jól láthatók a Mátra vonulatai, de az egész Tarna-völgyre is remek kilátás nyílik. Nyugati oldalon a hajdani várba felvezető út elmosódó terasza is kivehető.
Növényvilága
Földtani értékei mellett számos védett növényt is felfedezhetünk itt, többek között a piros kígyósziszt, a magyar zergevirágot és a kék virágú réti iszalagot, de számos lepkefaj is él itt. Most tavasszal a leánykökörcsin a legjellegzetesebb virág, ám ezt már ne keressük, hiszen elvirágzott. A Vár-hegy lábát tövises cserjetársulás borítja, feljebb gyeptársulásokat találunk, a kürtő peremén és belső falán fajgazdag nyílt sziklagyepek láthatók. A cserjés meghatározó faja a kökény, de a galagonya és több vadrózsafaj sem ritka. A gyepszinten a szárazságtűrő fajok az uralkodók.
Az egykori vár
A huszadik század elején a környékbeliek a vár köveinek elhordása után megkezdték a kő nagyarányú kitermelését, ekkor tárult fel a vulkáni kúp. Mivel a Vár-hegy tetejét és belsejét teljesen kibányászták, a várnak ma már nincs nyoma. A várról írásos forrásaink nincsenek, többen is kutatták múltját. Bár a különleges értéket verpeléti Vár-hegyként ismerjük, a vár Tarnaszentmáriához tartozott. Bartalos Gyula 1886-ban írta le röviden a Vár-hegyet, ahol akkor is folyt a kőbányászat, és a várból már csak kevés falat látott. Emberi és állati csontokat, edényt, kőeszközöket említett kutatásai alapján. Ő arra következtetett, hogy a Vár-hegyet nem csak a középkorban, de már korábban is lakták. 1980–1983 között Dénes József járt a hegyen, már csak a vár teljesen lebányászott helyét tudta megállapítani. A hegy alapján kis területű várra következtetett. Legutóbb 2000-ben Nováki Gyula és Baráz Csaba foglalta össze a várra vonatkozó ismereteket.
A legenda
A kúp tövénél ismertető tábla mutatja be a helyet, e szerint a Vár-hegy nevét a kúpon épített, de azóta elhordott, várszerű erődítményről kapta. Ez az erődítmény az 1848-49-es szabadságharc idején is állt, a legenda szerint az 1849. február 27-ei kápolnai csatába vonuló magyar honvédekre innen nyitott tüzet 30 ágyúval a császári sereg. A kápolnai csata emlékművét Kápolna településen találjuk a 3-as számú főút mentén, az aldebrői elágazástól pár méterre. A különlegesen szép szobor mellett még állnak az úgynevezett Dembinszky hársak, érdemes ezt is útba ejteni kirándulásaink során.
2021. április 29.
Kápolnai Nagy Ágnes
