A Mátra minden természetjáró számára tökéletes lehetőségeket kínál. A szurdok- vagy gerinctúrák a kalandosabb expedíciók szerelmeseinek, a tanösvények a térség érdekességeit kutatók számára, a tematikus túraútvonalak pedig a kulturális, vallási és a történelmi emlékek iránt érdeklődő túrázókat vonzzák elsősorban. A Galyatető és Mátraszentimre között húzódó, a Galya-fennsíkon átívelő, 4 és fél kilométer hosszúságú túraútvonal a térség egyik legszebbje: mesébe illő ösvények kanyarognak a hegycsúcsok körül, miközben fenyvesek és bükkösök emelnek fölénk lombernyőt.
Az útvonal szinte bárki számára járható, ideális eleme egy környékbeli nyaralásnak, egy táborozásnak, egy rövidebb vagy hosszabb felső-mátrai kalandozásnak.
Galyatetőről induló túránkat egyaránt kezdhetjük a Turistacentrumtól, illetve a hátsó, nemrégiben felújított nagy parkolóból vagy a buszmegállóból is. Első állomásunk gyanánt érdemes kereszteznünk a Kodály parknak nevezett árnyas ligetet, ahol a hatalmas fenyők zúgásának lágy hangja vezet be minket a természetbe. Nem csak bennünket, de Kodály Zoltánt, híres zeneszerzőnket is megigézte egykor ez a varázslatos környezet: a legendák szerint számos műve született e parkban, miközben a lágy hajnali szellő vagy hűs esti szél tánca inspirálta egy padon üldögélve. A parkot elhagyva az Országos Kéktúra vezet minket tovább Mátraszentlászló felé.
Galyatető határát átlépve a festői környezetet kínáló Galya-fennsíkon folytatódik túránk. Utunkat lucfenyők, vörösfenyők, valamint bükkfák szegélyezik, talpunk alatt puha tűlevél-és avarszőnyeg terül el.
Ösvényünk szomszédságában helyenként feltűnnek a hajdanán még az egész fennsíkot jellemző fátlan, füves, nyílt területek, ahol egykor szénégető boksák sokasága, illetve legelésző nyájak hada színesítette a mátrai lankákat. A valamikori iparágak lassú, csendes eltűnésével a természet újra teret hódított a Galya-fennsíkon, így napjainkra már csak néhány aprócska terület őrzi a Galyavidék valamikori hangulatát.
Utunk pár szelíd kanyart követően a 946 méter magas Piszkéstetőre érkezik, ahol megpillanthatjuk hazánk legmagasabban fekvő csillagvizsgáló obszervatóriumának kupoláját.
Érdekesség a Mátra erdőterületei közepén álló objektumról: „a csillagvizsgáló története 1952-ben kezdődött Budapesten, egy 60/90 centiméteres Schmidt-rendszerű teleszkóp beszerzésével, amit a Magyar Tudományos Akadémia rendelt meg a Zeiss-művektől. Az új távcsövet azonban már nem a fényszennyezéstől zavart fővárosban kívánták felállítani, hanem egy tiszta és derült égbolttal rendelkező új helyszínt kerestek neki. Több lehetőség megvizsgálása után végül a Mátrában 944 méter magasan elhelyezkedő Piszkéstető mellett döntöttek. Ma a Piszkéstetői Obszervatóriumban található az ország legnagyobb távcsöve, itt működik a felfedezések ezreit szállító, fentebb is említett Schmidt-teleszkóp, és itt kapott helyet egy új 80 cm-es robottávcső is. A kupolák mellett az obszervatórium területén helyezkedik el a csillagászok lakhelyéül szolgáló főépület, melynek különlegessége, hogy alakja az Oroszlán csillagképet mintázza, illetve, hogy mind a négy irányból szemlélve különbözik a szintjeinek száma” – olvasható az obszervatórium hivatalos honlapján. Az épületegyüttes az érdeklődők számára látogatható is, hetente több alkalommal, meghatározott időpontban csillagászok vezetik végig a látogatókat.
Az obszervatórium területének bejáratát elhagyva lecsatlakozunk a Mátraszentlászlóba vezető Kéktúra útvonaláról, s a piros sáv jelzésre térve kanyarodunk a Bőgős-rét felé. Az ösvény szűk egy kilométer hosszan erősen ereszkedik, esős vagy száraz időben ez az útszakasz csúszóssá válik, így fokozott figyelmet igényel. Az erdő itt is igéző: a hatalmas példányok alkotta, összefüggő bükkös hívogató csendet áraszt, nyári üdezöldje semmihez sem hasonlítható, páratlan színskálát mutat. Szemlélve ezt a pompás erdőt, olyan gondolatunk támadhat, mintha az óriások birodalmába érkeztünk volna, s a természet megannyi szépségén ámulva szájtátva várjuk a pillanatot, mikor lép elénk valamely ismert mesehős.
Az ereszkedőt követően keresztezzük a Mátraszentlászló – Mátraszentistván településekre vezető műutat, majd a szarvasbőgésről elnevezett Bőgős-rétre érkezünk, ahol tűzrakóhelyet, esőbeállót, kerékpártárolót, padokat és asztalokat találunk. Ha uzsonnával, szendviccsel vagy bármilyen harapnivalóval is készültünk a túrára, itt bátran, csendes környezetben fogyaszthatjuk el vagy pihenhetünk meg. A túra további folytatására saját döntés szerint három lehetőségük is van:
– a piros + jelzés a Szénégetők útja tanösvényen vezet az ország hegyvidéki falvainak egyik legszebb fekvésű, legvirágosabb településére, a gyógyító klímával rendelkező Mátraszentimrére;
– a piros sáv jelzést tovább követve kis emelkedővel a Darázs-hegy oldalában érkezhetünk meg a faluba;
– a bőgős-réti esőbeálló melletti, jelzetlen, de jól követhető erdészeti úton a kék + jelzéshez csatlakozhatunk, melyen tovább haladva, a Narád-patakon átkelve Mátraszentlászlóra, a Három falu templomához vagy a Sípark mesés kilátást elénk táró panorámapontjára túrázhatunk tovább.
A túra Galyatető és Mátraszentimre között 4,5 kilométeren át kanyarog a Mátra erdeiben, 50 méter szintemelkedéssel és 200 méter szintcsökkenéssel kellemes tempóban 2-2,5 óra alatt könnyedén teljesíthető. Az útvonal természetesen ellentétes irányban is járható, ezt az opciót választva azonban érdemes a Bőgős-rét és Piszkéstető közötti szakasz izzasztó perceket kínáló erőpróbájára készülni.
Szép élményeket, jó utat és balesetmentes túrázást kívánunk minden kedves Olvasónknak!
2021. augusztus 3.
Demecs Norbi
