Az ország legszebb kilátóját keresik, ezek között van a sástói is, a szívünknek kedves mátrai kilátó. Röviden ismerjük meg történetét!
A sástói kilátótorony magassága 53 m, érdekessége, hogy eredetileg fúrótoronynak készült. A Szeged melletti Algyő-Tápé térségében kimutatott telepek fúrásos kutatása és feltárása 1965-ben kezdődött meg. A Romániában készült tornyot kőolaj-fúrótoronynak szánták Algyőn. Ez azonban nem valósulhatott meg, mivel a hatalmas fémszerkezet nem felelt meg a magyarországi szabványoknak. Átalakítását követően így került a torony 1973-ban Sástóra. A Mátra talán egyik legszebb kilátást biztosító kilátótornya lett, a korábbi, 1961-ben épült 10 m magas fakilátó helyére állították fel. Az első emeleti teraszon a madárfelismerést segítő rajzok és megtapintható faragott madarak, a harmadik emeleti teraszon a látnivalók beazonosítását megkönnyítendő feliratos tájképek találhatók.
A kilátóból a Mátra déli lankáira nyílik panoráma, alattunk Gyöngyöst és a környékbeli településeket lehet jól látni, de tiszta időben akár a budai hegyek is láthatók. A kilátó negyedik, legmagasabb szintjén már kilengés tapasztalható, ám a panorámáért érdemes megmászni a sok csigalépcsőt.
A kilátóhoz vezető úton ismertető táblákon elevenedik meg a tó múltja, régi fotók mutatják be kialakítását.
A kilátó alatti Sástó 507 méter magasan fekszik, hazánk legmagasabban fekvő mesterséges tava. Az 1909-es útikalauz még csupán ennyit említ róla„…513 m magasságban érintjük a mindég vízben és rendesen vadkacsákban bővelkedő Sástót, melynek szélein esténként szarvasok legelnek”.
Nevét a mintegy 25 ezer négyszögöl alapterületű, sással benőtt tóról kapta. A Mátra egyik fiatal nevezetességéről van szó, az 1969-es kiadású Mátra útikalauz foglalkozik vele először, mint turisztikai központtal. A mocsarat az 1960-as években csapolták le, s kitisztították a tavat is. Ekkor kezdődött a kemping kiépítése, melyet társadalmi munkában vállaltak sokan. Kiirtották a bozótot, kiszedték a tómederből a sást és zsombékot. A tó vizének párolgási veszteségét az Eremény-völgyében fakadó, a tó szintjénél 20 méterrel magasabban fekvő Farkas-kút forrásból pótolták. A sástói kempinget 1961-ben hozták létre, mint az első hegyvidéki kempinget, mely az elmúlt évtizedben négycsillagos kempinggé vált minden igényt kielégítő szolgáltatásokkal.
Az Aktív Magyarország idén második alkalommal hirdette meg az Év Kilátója pályázatot, melyekre a nagyközönség nevezhette kedvenc aktív turisztikai célpontjait. A pályázat célja, hogy minél többen ismerjék fel az aktívan eltöltött szabadidő fontosságát, és induljanak el, fedezzék fel az ország legszebb panorámáit. Legyen a sástói kilátó az év kilátója! Szavazni ide kattintva lehet.
2021. október 23.
Kápolnai Nagy Ágnes
