Stiller – egy családnév, mely beírta magát Gyöngyös történelmébe. Az 1800-as évek végén a város szellemi felemelkedésének meghatározó alakja volt Stiller János ferences szerzetes, helytörténész, a gyöngyösi Kalendárium megalkotója, Stiller Kálmán turisztikai íróként vált ismertté, Stiller Zoltán pedig négyszeres magyar bajnok raliversenyzőként az 1980-as évek végén nyújtott parádés teljesítményt. A család ifjú sarja, Stiller Tamás büszkén őrzi felmenői emlékét, miközben ő maga is azon munkálkodik, hogy maradandót alkosson. Útja két évtizeddel ezelőtt a gasztronómia felé vezetett, s kreatív séf lett.

Mikor szurkolhatunk neked valamelyik hazai gasztronómiai versenyben?

Soha ne mondd, hogy soha, de őszintén megvallva, ezek a show-műsorok engem egyáltalán nem vonzanak. Többször megkerestek már, de nem vállaltam, egyrészt mert egyetlen porcikám sem kívánja a versengést, másrészt úgy érzem, vannak utak és irányok, melyek inkább szolgálják a céljaim megvalósítását és a fejlődésemet.

Ha már utak, mi vezetett a gasztronómia felé?

Mondhatni, édesanyám szoknyája mellett lettem a főzés szerelmese. Amíg édesapám raliversenyzőként zsebelte be az elismeréseket, addig mi anyukámmal a konyhában alkottunk és értünk el nagy sikereket. Már az általános iskolában is mindig azon törtem a fejem, – bármiről is volt szó az órákon – hogyan tudnék valami kreatívat alkotni. Ezt persze nem igazán díjazta az oktatási rendszer, így hát otthon, főzés közben, tulajdonképpen az ételekkel játszva valósítottam meg az ötleteimet. Fiatal felnőttként is megmaradt bennem az alkotás vágya, így az érettségi után szakács vizsgát tettem. Aztán végigjártam a ranglétra minden fokát, eleinte volt, hogy hetekig krumplit pucoltam, de arra a munkára is büszke voltam. Az évek során egyre több tudást szívtam magamba, s megérett bennem a vágy, hogy a tapasztalataimat átadhassam. Így született meg a Chef a családban weboldal, ahol azt szerettem volna megmutatni, hogy egy kezdő háziasszony hogyan tudja beindítani a főzéssel kapcsolatos kreativitását, s hogyan állíthat elő önállóan is recepteket. Idővel egyre több felkérést kaptam, így lettem például a Duna Televízió Család-Barát magazinjának állandó séfje is.

Két évtizede vagy a pályán. Ha visszatekintesz, mi a legnagyobb büszkeséged?

A tanulás, a folyamatos megújulás, a kíváncsiság a lételemem, és azt hiszem, ezeknek köszönhetem a munkámban elért sikereket is. Minden elismerés, minden díj megtisztelő és jólesik, de a tudásvágyamra vagyok a legbüszkébb. Az utóbbi években a gasztronómiában is megfigyelhető a robbanásszerű fejlődés, egy jó séfnek pedig tudnia kell tartani a lépést a változásokkal. Jómagam mindig a megújulás lehetőségét keresem, de szeretek tanulni másoktól is. És örömmel fogadom azokat a lehetőségeket, melyek a fejlődésemet szolgálják. Nemrég például Kazahsztánban celebráltam egy exkluzív vacsorát. Nagy kihívás volt, pláne, hogy a konyhán nem egy nyelvet beszéltünk. Két fogás között néha előkaptuk a szótárakat is. A vicces helyzetek ellenére eredményes estét zártunk, büszke vagyok arra, hogy ott is sikerült helytállnom.

Egy kreatív séf otthon mivel veszi le a családot a lábáról?

Folyamatosan kísérletezem a konyhámban, így az elmúlt években nem nagyon ettünk egyformát. A legnagyobb favorit a BBQ-oldalasom, de a házi tészták, a pizzák és a legújabb szerelem, a kovászos kenyerem is nagy siker. A feleségem, Timi is kiválóan főz, a lecsója például verhetetlen. Ő inkább a hagyományos vonalat viszi, engem pedig mindig az érdekel, egyes ételek elemeiből hogyan lehet valami újat alkotni. Nemrég meg is kaptam a magamét, hogy sohasem csináltam még töltött káposztát, úgyhogy lassan az is felkerül a házi étlapra, egy kis csavarral. A szó nemes értelmében imádok jásztani az ételekkel, és akkor sem esem kétségbe, ha valami nem úgy sikerül, ahogyan elterveztem. Elrontott étel nincs, maximum főzelék vagy leves lesz belőle.

Íme egy recept a séf konyhájából:

Felugrott az ünnepek alatt egy kis plusz? Készítettünk egy nagyon finom egytálételt. Csak 15 perc és kész!

Hozzávalók 2 személyre:

1 szál sárgarépa
1 szál színes sárgarépa
1 fél közepes méretű cékla
8 db kelbimbó
2 evőkanál paraszt sonka
3 evőkanál kukorica (vagy napraforgó) olaj
4 db pirított dió
balzsamos ecetes krém
2 evőkanál vaj
só, szegfűbors
2 evőkanál pirított, zúzott Pepo Papa tökmag

A répát tisztítsuk meg és szeletelővel vágjuk karikákra! A céklát vágjuk kis méretű kockákra, a kelbimbó első levélkéit szedjük le!

Pároló edényben forraljunk vizet, sózzuk meg és tegyük bele a szegfűborsot! A pároló kosárba rendezzük el a zöldségeket! Fedjük le és 7 percig közepes láng felett pároljuk! (Ha kész, hideg vízzel sokkoljuk, hogy megtartsa a színét!)

A céklát kezdjük el lassan megsütni az olajon! Kóstoljuk meg és ha már puha, akkor adjuk hozzá a paraszt sonkát! Fél percig pirítsuk együtt, majd szedjük ki egy papírtörlőre!

A meleg serpenyőben olvasszuk fel a vajat! Szedjük bele a megfőtt zöldséget és forgassuk össze a tökmag morzsával!

Rendezzük el a tányérban a zöldségeket! A tetejére jöhet a céklás sonka. Morzsoljuk rá a diót és vékonyan csíkozzuk meg a balzsamos krémmel!

Jó étvágyat kívánunk!

 

2021. december 29.

Korepta Lilla

Fotó: beküldött