Térségünk időjárását a magasabb régiókban havazás, míg az alacsonyabb területeken sáros eső tette változatossá. Hajnalban a középső és a keleti országrészt is elérte a csapadék, az esőbe azonban nagy mennyiségű szaharai por is vegyült. Szerda reggelre virradóan sokan ébredtek poros ablakok, sáros szélvédők és homokpacákkal tarkított felületek látványára.
Az elmúlt napokban jellemzően déli áramlással nagy adag szaharai por keveredett Európa légterébe. Korábban Spanyolországban, Franciaországban és Németországban, valamint a Pireneusokban és az Alpokban is sivatagi színeket öltött az égbolt, sáros eső kezdődött. Az északról érkező csapadék most hazánkban is kiülepíti a sarat a levegőből.
Az idei tavasz első nagyobb szaharai porkitörése érte el Európát az elmúlt napokban. Az Ibériai-félszigettől délnyugatra, Marokkó partjainál egy erősebb ciklon mélyült ki hétfőn, ami kiadós esőzéseket, viharos szelet eredményezett első körben Portugáliában és Spanyolországban. A nagy területen várható veszélyes időjárási jelenségek miatt már nevet is kapott a légörvény, melyet Celiára kereszteltek.
Celia hidegfrontja a Szahara fölé is behatolt, nagy mennyiségű port emelve a magasba. Ez a hatalmas portömeg pedig egyenesen Európa felé vette az irányt. Az Athéni Egyetem által futattot SKIRON modell por előrejelzése meghozta a várt eredményeket: a hét végére teljesen szétterült a kontinens nyugati, középső és déli része fölött. A szaharai por első adagja kedden már a Kárpát-medence fölé is besodródott. Az éjszaka és hajnalban érkezett csapadékzónával keveredve Magyarországon is sáros eső hullott, mely látványos, kifejezetten intenzív nyomot hagyott a tereptárgyakon. Nem csupán az autók felületei, valamint a szélvédők, de a kültéri csempeburkolatokra, az ablakokra és az ajtókra, elsősorban az üveg, a fém-és a műanyagfelületekre, de még a növényekre is vastag sivatagi homok rakódott le.
Ahol a továbbiakban megszűnik a csapadékhullás és kitisztul az égbolt, ott barnás, aranysárga árnyalatokban tündökölhetnek a naplementék és a napkelték.
Fontos kiemelni – ellenben a világhálón terjedő rémhírekkel -, hogy a leírtak tükrében az állapotot az időjárás, nem pedig az Oroszország és Ukrajna között zajló háborúhoz csatlakozó események okozzák. Nem először esett sáros eső Magyarországon az elmúlt 10 évben, mégis álhírrel rémisztgetik egymást az emberek – egyes nézetek szerint felrobbant erőmű miatt teríti be por a tereptárgyakat, ennek a feltételezésnek azonban nincs semmi valóságalapja.
Érdekesség a szaharai por áramlásáról:
„A Szahara, Földünk legnagyobb sivatagja a légköri por egyik legfontosabb, a sivatagi pornak pedig legjelentősebb forrása. Az innen származó por kisebb-nagyobb mennyiségben bolygónk szinte egész felszínére eljut, s kiterjedt területek éghajlatát befolyásolja a közeli geológiai időktől napjainkig. A Szahara porának ásványai emellett nagyobb területek talajképződésében is szerepet játszottak, illetve játszanak. Az Észak-Afrika sivatagjaiból napjainkban évente távozó por mennyiségét az egyes modellek alapján kissé változó mértékűre, de egységesen néhány százmillió tonnás nagyságrendűre becsülik. Bizonyos mérések szerint a kiszállított por mennyisége évente 200-260 millió tonna. Más modellszámítások a fentieknél sokkal nagyobb, évi 630-71 0 millió tonnás porkiáramlást tartanak lehetségesnek. A por nagy része a passzátszelekkel az Atlanti-óceán irányába távozik. A szaharai por több mint fele halad a Guineai-öböl, bő egynegyede az Atlanti-óceán más részei felé, a maradék zöme pedig Északra, a Földközi-tenger és Európa irányába távozik.
A sivatagi por megjelenése Európa nagy részén dokumentált. A hulló, illetve az úgynevezett vörös esővel a felszínt elérő por érdemben befolyásolja a mediterrán ökoszisztémák kemizmusát, illetve a Földközi-tenger nyomelem-, elsősorban vastartalmát. Az afrikai eredetű, leginkább tavasszal aktív, frontokhoz kapcsolódó és gyakran port szállító szelek kontinensünk számos pontján más-más elnevezéssel illetik. A sivatagi eredetű por fő forrása nem a parti zóna, hanem az attól 1000-1500 km-re délre levő medencék, amelyek pora már eleve nagy magasságban eloszolva, de folyamatos, így összességében nagyobb hozamú áramlásként éri el már a Földközi-tenger térségét is. Megfigyeléseink szerint a Földközi-tenger afrikai partvidékén kora tavasszal és ősszel jelentkezik a legtöbb, műholdképeken is látható, sivatagi eredetű por-esemény. A porkitörések és porcsóvák a globális légkörzés szubtrópusi leszálló ágának a Szahara partvidéki zónája fölötti megjelenésekor a leggyakoribbak. Ezen kívül olyan jellemző időjárási helyzetek is megfigyelhetők, amelyekben a sivatagi por általában legyengült ciklonok feláramlási rendszerébe jut és a ciklonnal sodródva kerül a Földközi-tenger és annak északi partja fölé.” – olvasható a jelenség kimerítő szakmai magyarázata Timár Gábor és Kern Anikó, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet tudományos munkatársai által készített tanulmányában.
2022. március 16.
Demecs Norbi
