Napról napra egyre több tavaszi virág bontja szirmait. Igaz, most még csak néhány előfutárban gyönyörködhetünk, de bennük sokszorosan is, ugyanis ahol megjelennek, ott többnyire tömegesen borítják az adott területet.
Ilyen növény a tavaszi hérics is, mely téli álmából felébredve most aranysárga pompával vonja be a még kopár hegyoldalakat a Mátrában és a Bükkben is. Mi magunk is megcsodáltuk a különleges növényeket, s nem csupán fotókat hoztunk róluk, de utána jártunk mítoszának, rendszertani besorolásának, pozitív és káros hatásainak egyaránt.
Szerepe a mitológiában
A tavaszi hérics, vagyis a Adonis vernalis tagja a legkorábban virágzó tavaszi vadvirágok halmazának. A boglárkavirágúak rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék családjához tartozik.
Hazánk szinte minden hegyvidékén előfordul, de alacsonyabban fekvő, sík területeken is rá lehet bukkanni. Ősidők óta létező növény, melyet legendák és feljegyzések igazolnak – hiedelmek szerint nemzetsége a nevét a görög-latin mitológiából ismert Adoniszról, Aphrodité kedveséről kapta. Adonisz egy halandó fiú volt, akibe szépsége miatt beleszeretett Aphrodité. Egyes nézetek szerint eme ifjú férfiú is csakolyan szép lehetett, mint a tavaszi hérics. Adonisz továbbá az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természet megtestesítője a görög mitológiában.
Rikító tavaszi szépség
Alacsony termetű, bokros tövű, kistermetű évelő növény, melynek természetes élőhelyét a tölgyesek, legelők, száraz sztyeppék, vagy éppen sziklateraszok jelentik. Hazánkban 1982 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értéke jelenleg 5000 Forint.
Egyenes szárú növény, a kifejlett szárak akár 20–50 cm magasra is megnőhetnek. Élén-és napsárga, távolról is jól felismerhető virágai akár a 8 cm átmérőt is elérhetik. Általában 20 sziromlevele, valamint sok porzója van. Időjárásfüggő, ám a virágzás általában március elején kezdődik, s akár április végéig, május eléjéig is kitarthat.
Levélzetét a vaskos szárát teljesen beborító csipkeszerű, finom metszésű levelek alkotják. Levelei ülők, 2-4-szeresen szeldeltek 5 mm-nél hosszabb sallangokra, emiatt a növény borzos kinézetű. Feketés, vaskos gyöktörzse van, ebből vékony, elágazó gyökerek indulnak. A gyöktörzs jellemzően ferdén áll. A tavaszi hérics napos, világos vagy félárnyékos helyen, jó vízáteresztő, meszes talajban fejlődik legszebben. Évelő növény, minden évben ugyanott találhatjuk, s csodálhatjuk meg újra. Az átültetést, bolygatást rosszul bírja. Élettartamát és fejlődését segíti, ha földje mindig kissé nyirkos. Kártevők közül időnként a meztelencsigák vagy kisebb rovarok károsíthatják.
Mérgező gyógynövény
Hatóanyaga a gyűszűvirágéhoz hasonló hatású glikozida, amely érzéstelenséget idéz elő, továbbá adonin és aconitsav, szív glikozidok, flavonoid. Az állatok legelés közben rendszerint otthagyják, és szárát a széna közül is kiválogatják. Begyűjtendő része a herba adonidis vernalis, azaz a talaj feletti virágos hajtás. Régebben a gyöktörzsét is gyűjtötték, mert vizelethajtó, szívnyugtató, koszorúér-tágító hatóanyagai miatt. Használata elsősorban a múlt század első felében terjedt el nagyobb léptékben, ellenben már évszázadok óta ismert a népi orvoslásban. Szívbántalmak esetén napjainkban is használják különféle pótszerként, valamint több gyógyszer alkotórésze is. Mivel részeinek adagolása bizonyos arányban (már egészen kis mértékben is) érzéstelenséget is okoz, szívre nagyon erős hatású, nagyobb dózisban halálos, ugyanis szívmegállást okozhat! Zöld állapotban és szárítva is mérgező növény, szerepel a hazai mérgező növények listáján is. Fogyasztására kizárólag, szigorúan orvosi felügyelet mellett van lehetőség.
Héricsmezők a Mátrában és a Bükkben
Azon túl, hogy fizikailag erősen mérgező, a hérics kora tavaszi túráink egyik legszebb színesítő eleme – minden tekintetben. Mivel élőhelyét tekintve a napsütötte vagy félárnyékos, többnyire fátlan, füves, sztyeppeszerű területeket, sziklás lankákat vagy sziklateraszokat kedveli, így elsősorban az alacsonyabban fekvő területeken, kisebb magassági szinteken lelhetünk rá. Gyakran szimbiózisban él a hasonló területeket és igényeket kedvelő leánykökörcsinnel, a legtöbb esetben a két növény együtt fordul elő, így térségünkben itt fotózhatják, csodálhatják a tavaszi héricsek csokrait a természetjárók:
– a Mátrába érkezők elsősorban az alacsonyabban fekvő, kopár területeken gyönyörködhetnek az ilyenkor virágzó héricsekben. Kiváló úti cél lehet egy pompás vadvirág-leső túrához a Gyöngyös felett magasodó Sár-hegy, melynek a nyugati, a déli és a keleti oldalain is megtalálhatjuk az apró vadvirágot. Hasonló területnek minősül a Mátra nyugati oldalán emelkedő Apci-Somlyó, valamint a keleti fertályon található Verpeléti-várhegy is, amely helyszíneken gyakran egész hérics-telepeket kaphatunk lencsevégre.
– a Bükk vidékén járva is nagy a valószínűsége annak, hogy egyre több tavaszi vadvirágot pillantsunk meg. A hegységet jellegzetesen felépítő mészkősziklák napsütötte teraszai tökéletes élőhelynek bizonyulnak a héricsek – valamint további vadvirágok – számára. Nem csupán az alacsonyabb területeken, például a Kis-Egeden, a Major-tetőn vagy Bükkszentlászló térségében, de a magasabb, napsütötte sziklateraszokon is pompáznak a héricsek. Felfedezhetjük a természet mesés csokrait Upponyban és környékén, a Bél-kő környékén, valamint a Bükk-fennsík további sziklakilátóinak vonulatán is.
2022. március 17.
Demecs Norbi
