Igaz, hogy a Mátra legfrekventáltabb kirándulóhelyei, Mátrafüred, Sástó, Kékestető vagy Galyatető is lenyűgöző kincsekkel várják a látogatókat, érdemes olykor e úti célokon túlra tekinteni, s felfedezni a rejtőzködő szépségeket. Ilyen az Északi-Mátra csodálatos fennsíkja, Fényespuszta, melyet most következő cikkünkben mutatunk be.
A Parádi-medence ékköveként is emlegetett Parádsasvár nem csupán Heves megye, de az egész ország egyik legszebb fekvésű települése. A Mátra hegykoszorújával körbeölelt autentikus hegyvidéki falucska ugyan üveggyártásáról, valamint építészeti műremekeiről nevezetes elsősorban, természeti értékekben sincs hiány a környéken. Ide sorolható az Északi-Mátra gyönyörű fennsíkja, Fényespuszta is, mely az Áldozóval együtt a lakott részektől elszigetelten ugyan, de Parádsasvár településrészét képezi.
A Parádi-medencétől, konkrétabban a Parádi-Tarna és a Gilice-patak völgyétől északra elterülő legelők, valamint a magasabb hegycsúcsok után mindössze szelíd domboknak tűnő lankák varázslatos, nyugalmas vidéke fogadja az utazót. Ez Fényespuszta, a Parádsasvártól, valamint a 24-es főúttól mindössze 2-3 kilométer távolságban elterülő mesebeli fennsík, mely nevének eredete nem igazán szorul magyarázatra.
A válasz meglelése érdekében csupán oda kell állnunk valamely kanyargó dűlőút szélére, s rögtön érteni fogjuk, honnan származik az elnevezés. A Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi-dombság által határolt hatalmas terület pirkadattól kezdődően egészen napnyugtáig fényárban úszik, sokszor olyan hatást keltve, mintha természetfeletti módon vonzaná, szívná magába a napsugarakat. Egy igazi fényes puszta, mely nem csupán az éltető sugarakat szívja magába, de káprázatos panorámát is kínál.
A pusztaságot átszelő szekérutakon járva töményen ölel a természet. Kora tavasztól késő őszig egy igazi vadvirág és gyógynövény éléskamra ez, a gyógyfüvek olyan képviselőivel, mint a cickafark, a kakukkfű, az orbáncfű vagy éppen a gilisztaűző varádics. Na és persze sok más további vadvirág.
Fényespusztán járva érdemes megállni egy pillanatra, s végigvezetni szemünket a dombok, hegyek igéző koszorúján. Nyugaton a Nagy-Galya tömbje emelkedik, mely dél felé folytatódik ereszkedő gerinc képében a Mogyorós-orom, a Nagy-Lipót, a Vércverés, a Bagoly-kő, majd a Csór-hegy sziluettjével. Dél felé pillantva uralkodik a tájon hazánk legmagasabb csúcsa, a Kékes, melynek keletre terjedő gerince sokáig követhető szemünkkel. Hasonló irányban láthatjuk a hozzánk legközelebb eső Parádi Várhegyet, távolabb pedig a Vörösvár csúcsát. Keletre tekintve előttünk a Bükk vonulata, melynek markáns kiemelkedése, a Bükk-fennsík szintúgy igazi táj uraló. Északra pillantva a Heves-Borsodi-dombság szelíd buckáinak látványa nyugtatja a természetbarátok lelkét.
Bár Fényespuszta történelmi funkciójáról keveset tudunk, egyes források írásos formában már évszázadokkal korábbról származó oklevelekben is említik. Kiváló fekvése, minőségi termőföldje és ideális éghajlati viszonyai miatt mindig is a mezőgazdaság használta e területet, a középkor idején feltehetően az Aba nemzetség harcoktól óvott éléskamrája lehetett. Egyes nézetek szerint azonban nem csupán gazdasági, de spirituális szerepe is volt: kiváló stratégiai helyzete végett akár áldozatok bemutatásra is alkalmas helyszín lehetett – erre utalhat a Fényespuszta szomszédságában található, Áldozó névre hallgató terület.
Fényespuszta elérhető Parádsasvár irányából több erdei úton (például a Sós-cseri körtúra vonalához csatlakozva), valamint a 24-es főút bekötőútján is, de a pusztaságot átszelő utakhoz akár Parád felől is csatlakozhatunk gyalogosan. Mivel a területen nincs jelzett túraút, önálló felkeresése esetén mindenképpen érdemes térképpel készülni.
2022. március 21.
Demecs Norbi
