A Mátra térsége méltán híres vadregényes szurdokvölgyeiről, melyek többsége egy kalandtúrán akár önállóan is bejárható. Egy olyan szorosról mesélünk, melyet csak az igazán kalandvágyó természetjárók ismerhetnek.
Kékestető – hazánk legmagasabb pontja – sokak körében ismert határon innen, s túl is. Magyarország egyetlen ezer méter feletti hegycsúcsa minden évszakban sok látogatót vonz térségünkbe. Maradandó élményt nyújthat a TV-kilátóból elénk táruló páratlan panoráma, vagy éppen az elmaradhatatlan csúcsfotó elkészítése. Az ide érkező vendégek jelentős része azonban nem is sejti, milyen káprázatos, vadregényes szurdoktúra kínálkozik Kékestető és Markaz között, a Vár-patak otthonát jelentő Kékes- és Vár-völgyekben.
Kékestető csúcsától délkeletre, egy hajdan lovas szekérrel való közlekedésre, napjainkban erdészeti célokra használt dózerút szomszédságban ered a Vár-patak, melyet többek között a jelenleg foglalatlan állapotban levő Vályús-kút táplál. A forrás neve arra utal, hogy az egykor itt végzett erdészeti munkálatok során befogott állatok itatóhelye lehetett. A forrás, valamint a patak legendája azonban sokkal romantikusabb történetet tár fel: a térségben élő helyiek közül néhányan a “Kékes könnyének” nevezik az ország egyik legmagasabban fekvő, keletre tájolt forrásának vizét. A megnevezés utal a patak eredetének helyszínére, s vizének különleges, sokszor kékes árnyalatára, melynek egyik oka elsősorban a víz rendkívüli tisztasága.
A Markazi vár közelsége által ihletett, Vár-patak nevet viselő vízfolyás szurdokvölgye ugyan egyénileg is felfedezhető, azonban elsősorban szakképzett vezető kíséretében vagy kizárólag gyakorlott, az autentikus erdei körülményeket kiválóan ismerő, edzett természetjáróknak ajánljuk, hiszen a mély völgyben rejlő akadályok, a patak évezredeken át tartó pusztító munkája során kialakított szurdokkörülmények jelentősen eltérnek egy általános túraút tulajdonságaitól!
Lent a völgyben megérint a csend: a fák levelének susogásán és a vidám madáréneken kívül csak a patak csobogása; a sziklákon megtörő víz kristályos hangja, valamint a vízesések zúgása zendül fel. De hallható a táj mámorának hívogató szava, amint a tekintélyparancsoló, monumentális bükkfák között időnként felsejlenek a Mátra keleti fertályának ikonikus bércei. Itt, a természet uralta környezetben remekül megfigyelhető az örök körforgás, amint az elhalt fákból, növényi részekből később új élet fakad.
A szurdok megfelelő tájékozódási ismeretekkel és a teljesítéshez szükséges túrafelszerelésekkel rendelkező túrázók számára megközelíthető Kékestetőről, a Disznós-kút szomszédságából, az Erzsébet-szikla és a Sas-kő alatt kanyargó, kék jelzéssel ellátott kerékpárútról, a Négyeshatár, a Kis-kő és az Éles-bérc, valamint Markaz irányából is.
2022. május 23.
Demecs Norbi
