Ez a nyár talán nem lesz olyan száraz, mint a tavalyi volt. A június legalábbis kitett magáért, ami az esőt illeti. Az erdőn járva mindenfelé olyan pompás látvány fogadja a természet csöndjébe vágyó vándort, hogy hamar belefeledkezik a táj szépségébe.

Mindig nagy örömmel időzünk az erdei vizek mellett, túráinkon gyakran leguggolunk források, patakok közelében és figyeljük azt a páratlan élővilágot, ami a víz alatt, és a víz felett lakik együtt, minden négyzetcentiméteren.

Valamikor tavaly november utolsó napjaiban jártuk meg utunkat Parádról a Pisztrángos-tóig, ideje volt hát újra a nyakunkba venni az ismerős ösvényeket, megnézni, mi terem júniusban a természet templomában.

A Mátra északi oldala fényviszonyainál és hőmérsékleténél fogva is más élményeket nyújt a délihez képest, talán ezért is szeretünk olyan gyakran arra csavarogni.

Túranaplónk mostani oldalára nem kívánkozik sok írott szöveg, hiszen itt vannak helyette a képek.

Fehérpettyes álcsüngőlepke – egész rajokban találkoztunk velük
Erdei csemege – meghagytuk az erdő lakóinak
Utunk mellett számtalan helyen csordogált a víz az elvezetőkben
Hatalmas fák között
Árnyas erdő mélyén
Délelőtti napfényben fürdik az Ilona-völgy
Nyár van, merre szem ellát
Erdei zúgó a sziklák közt
Órákig tudnánk nézni az ilyen kis csobogókat
Meredek szakadék oldalán, kőről-kőre iramlik a víz a völgy felé
Csend, nyugalom, árnyak és fények a Pisztrángos-tó mellett
Ha az erdő a természet temploma, ez lehet az oltár
Züm-züm is szereti a virágot
Úton visszafelé
Végtelen a táj
Komótosan bandukol a szarvasbogár
Gombából is akad, ilyen is, olyan is

2023.07.09
Kékes Online, Gyetvai Péter
Fotó: Gyetvai Péter