Kovács Tibor gyermekkora óta a sport szerelmese, hosszú éveken át versenyszerűen kézilabdázott és focizott is. Ma már ő oktatja az ifjúságok kézizni, de éveken át aktívan munkálkodott turisztikai területen is. Az ott szerzett tapasztalatai alapján azt mondja, fájó látnia, hogy bár a Mátra hazánk egyik legkedveltebb úti célja, Gyöngyösre alig térnek be vendégek. Szerinte szomorú tendencia az is, hogy egyre több fiatal hagyja el várost.
Tibor igazi lokálpatriótának vallja magát, születése óta Gyöngyösön él. Berzés volt, majd a főiskolát is Gyöngyösön végezte, s a helyi sportélet oszlopos tagja volt. Ma már utánpótlás-edzőként adja át a tudását a gyermekeknek. Éveken át a családi vállalkozásban dolgozott, majd a turizmus felé vette az irányt.
„Gyöngyöst a Mátra kapujaként emlegetik, csakhogy ezt a kaput gyakorlatilag kikerülik azok, akik a Mátrában kirándulnak vagy ott szállnak meg. Az évek során rengeteg emberrel találkoztam, beszélgettem, csoportokat vezettem a Mátrában, csapatépítőket tartottam, s egy időn után elkezdett érdekelni, vajon miért kerülik ki Gyöngyöst. Szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy nincs miért betérni” – mondja Tibor. Véleménye szerint jóval több olyan közösségi térre lenne szükség, mely a helyieket és a turistákat is szolgálja. „A turizmus mellett a kulturális és a közösségi élet is hanyatlik Gyöngyösön. A Főtérnek rég nincs vonzereje, csak ütött-kopott épületei. A környező települések fényévekkel előttünk járnak a közösségi terek kialakításában és a közösségek összetartásában. Persze Gyöngyösön is volna erre lehetőség, épp ideje lenne, hogy a városvezetés felébredjen és tegyen ezért. Szerintem a GYAK focipálya, az Energia-pálya vagy épp a Kálváriaparti iskolánál lévő önkormányzati terület is alkalmas arra, hogy egy olyan hely szülessen, ahol a gyöngyösiek kikapcsolódhatnak.”
Tibor azt mondja, szerinte az emberek jólétét az is alakítja, mennyire tudják hasznosan eltölteni a szabadidejüket a városban. Hozzáteszi: Gyöngyösön gyakorlatilag elvétve van mód erre. „A minap beszélgettem egy házaspárral, akik nemrég költöztek a városba. Döbbenten mesélték, hogy este fél 8-kor szerettek volna futni egyet a GYAK pályán, de elküldték őket. Nem is nagyon találtak erre alkalmas másik helyszínt. Jómagam az ország számos olyan városában megfordultam már a közelmúltban, ahol egy beruházás nem azt jelenti, mint nálunk például a Dombon, ahol az egyik betonos pályára húztak új aszfaltot meg felraktak két kaput, és kész is van a fejlesztés. Ez nem eredmény! Máshol ivókút, padok, rekortánpálya, korszerű világítás is a beruházás része. A lehetőség Gyöngyösön is adott lenne, de ölbe tett kézzel nehéz építkezni…” – fogalmaz Tibor.
Azt mondja, szerinte van még egy terület, ami igencsak gyengélkedik, ha valaki például egy jó koncertre vagy kulturális életre vágyik, a legtöbb esetben egy másik városba utazik. Úgy fogalmaz: mindezek mellett a közbiztonság is egyre elkeserítőbb képet mutat. „Nem egy családot tudnék mutatni, akik azért költöztek a szomszédos településekre, mert ott nagyobb biztonságban érzik magukat, mint Gyöngyösön. 10-15 évvel ezelőtthöz képest napjainkban bőven van a városban munkalehetőség, amely biztos megélhetést jelentene a fiataloknak és a családoknak, de ők mégis úgy döntenek, hogy költöznek. Jóval nagyobb energiát kellene fektetni abba, hogy a fiatalokat itt tartsuk. Övék a jövő! De ehhez biztonságos és értékekkel teli jövőképet is kell teremteni és mutatni! A városvezetés ebből a szempontból olyan, mint a versenysport: bár csak 4-5 évente van tétmeccs, de ha nem végzik el az edzésmunkát a hétköznapokban, akkor a kudarc borítékolható.”
2023. október 1.
Korepta Lilla
