Térségünk természeti értékeinek se szeri, se száma. A Bükk vidéke is számtalan szépséggel rendelkezik, közülük néhány kiemelkedően nagy népszerűségnek örvend. Ilyen például a Szalajka-völgy Szilvásváradon, a Kaptárkövek a Bükkalján, vagy éppen a Bél-kő, melynek hófehér homloka akár több 10 kilométeres távolságból is megpillantható. Nemrégiben újból túrabakancsot ragadtunk, hogy megmutathassunk olvasóinknak, milyen gyönyörű a naplemente, főleg, ha a Bél-kő csúcsáról szemléljük az izzó korong búcsúját.
A Bél-kő hazánk egyik leghíresebb, legkeresettebb felhagyott mészkőbányája. A legendás „Bükki kövek” sorozatának legnyugatibb pillére, amely „fogyva bár, de törve nem” támasztja hazánk legnagyobb karsztfennsíkját, az óriások asztalának is nevezett Bükk-fennsíkot. Sok szóbeszéd és hiedelem ellenére – bár a bányászati munkálatok végett ez akár jogos is lehetne – a hegy nevét nem arról kapta, hogy „kibelezték”. A Bél-kő északi lábánál áll hazánk egyetlen épségben megmaradt, romantikus stílusú ciszterci apátsági temploma, a Bélapátfalvai Ciszterci Kolostor, melynek honlapján ez olvasható: „az egykori ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, a pilisszentkereszti ciszterci monostor filiájaként. Az alapító püspök a Bél nemzetség Eger környéki uradalmi területeiből és azok jövedelmeiből adományozott a kolostornak.” Innen eredhet a hegy neve is.
A Bélkő-hegy több pontján, így annak északi oldalában, és a csúcsán is évtizedeken át folytattak bányászati tevékenységet. A Bél-kőből kitermelt mészkő szolgált alapjául a híres bélapátfalvai cementnek. Magáról a hegy gazdasági célra történő felhasználásáról és a bányászat helyi történetéről egy következő cikkben szeretnénk majd beszámolni, de annyit most is mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a hegyből 7.000.000 köbméter, azaz 20 millió tonna mészkő hiányzik. Mivel a Bél-kő a Bükk-fennsík nyugati pillére, csúcsáról káprázatos panoráma nyílik főként észak és nyugat felé, tiszta időben nem csak a Mátra, a Karancs-Medves-fennsík és a Heves-Borsodi-dombság, de az Alacsony-és a Magas-Tátra csúcsáig is ellátni.
Ahogy az ősz előrehaladtával egyre rövidülnek a nappalok, így napról-napra – ha csak néhány perc eltéréssel is – hamarabb nyugszik a Nap is. Október 1. és október 25. (a téli időszámítás kezdete) között minden nap 2 perccel korábban láthatjuk a naplementét, így még október elsején 18:24-kor, addig október 24-én 17.40-kor bukik alá az égitest, tehát a Bél-kőre tervezett naplemente-néző túráinkat az alábbi információk figyelembevételével érdemes megtervezni.
Naplemente-néző túránkat az apátság épületénél kezdjük, majd a Bél-kő tanösvény nyomvonalát követjük, melyen haladva a kihelyezett táblák segítségével a környék érdekességeivel is megismerkedhetünk. A tanösvény meghatározó része az egykori aszfaltozott gazdasági úton vezet, ezt szükséges követünk. Naplemente-néző pontként nem a hegy 815 méter magas csúcsát, csupán a nyugatara lefutó ördögszántotta gerinc egyik impozáns sziklacsoportját választottuk.
Az aszfaltozott műutat a kolostor épületétől számítva körülbelül 2,7 kilométer hosszan követjük, majd a tanösvény 4., Vasbánya-oldal nevet viselő pontja után nem sokkal egy elágazáshoz érünk, ahol az aszfaltozott útról egy, a gépjárműforgalom elől hatalmas kőtömbökkel elzárt köves útra térünk. Eme köves úton a hófehér mészkő alkotta nyugati bányafalak tövében körülbelül még 700 métert kanyargunk, majd az erdős területről a Bél-kő nyugati peremén egy mesés kilátópontra, egy átvágott sziklakapuhoz érünk, itt van lehetőségünk megvárni, míg a Nap korongja eltűnik a távoli hegyek vonulata mögött.
A megközelítőleg 640-650 méteres tengerszint feletti magasságról valóban lenyűgöző látványként fogad bennünket a naplemente pillanata. Természetesen időjárásfüggő, de tiszta, vagy gyengén felhős időben az egész nyugati égbolt először halvány narancssárgás, majd erősen izzó ruhába öltözik, végül a bíborköntösbe burkolódzó égbolt erőteljes színeit felváltja az úgynevezett kék óra, végül az éjszaka sötét leple.
2020. október 1.
Demecs Norbi
