Igazi őszi napok, amikor az ezerszínű természet lassan átadja helyét a téli várakozásnak. Túrázni, kirándulni még most is érdemes! Mátrafüred és környéke remek egynapos kikapcsolódást kínál.
Mátrafüreden kezdjük a kirándulást a Mátravasút végállomásánál, ahol az épület mellett Bajcsy Endrének, a Mátravasút Kaán Károly díjas vonalfőnökének tiszteletére állított emléket látjuk, amit 2007-ben emelt az Egererdő Zrt.
Az ő vonalfőnöksége idején újították fel a vasút két vonalát 1979-86 között, akkoriban kerültek Pullmann kocsik a vasútra, és akkor készült el a gyöngyösi végállomás új épülete a régi, 1926-ban emelt elbontásával. A korabeli híradások még a gyöngyösi Dimitrov kerti vasútállomásról adtak hírt. Ez lefordítva természetesen a Mátra múzeum kertjét jelenti, és akkoriban a Mátravasút Úttörővasútként volt ismert. Egész pontosan 1961. május 28-án alakult meg a Mátrai Állami Erdei Vasutak-Mátrai Úttörővasútja. A személyszállítás korai elindításában meghatározó szerepe volt Puky Árpádnak, Gyöngyös polgármesterének, aki kieszközölte, hogy a teherfuvarozás mellett a gyöngyösiek is utazhassanak rajta. 1926-ban indult ez el, az első évben már nyolcezer utas élvezhette. A legközelebbi vonatozásig várnunk kell tavaszig, illetve a Mikulás vonatig, ám most induljunk el, és fedezzük fel Mátrafüredet!
A mátrafüredi templom mostani helyén már a középkorban is állt templom, a századok során többször átépítették. 1713 nyarán Gyöngyös város szenátusa arról döntött, hogy a nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére minden év június 26-án hálaadó búcsút tartsanak az akkori Benén lévő Szent János kápolnánál. A templom bejáratának két oldalán az első és a második világháború áldozatainak nevét örökítették meg emléktáblán. A templommal szemközti kőkeresztet 1833-ban emelték.
A dús avarban való séta után az út túloldalán a palóc néprajzi gyűjteményt és Lovászné Juhász Rita Palóc baba kiállítását mindenképpen érdemes megnézni. A gyűjtemény főkötőkkel gazdagodott a közelmúltban.
Most pedig induljunk túrázni, Mátrafüredről rövid túrával elérhető Sástó, a Cincér tanösvény a közelmúltban átadott Harkály háztól indul, és a nyolc állomásból álló ösvény Sástóra vezet. A tanösvényen olyan fontos fogalmakkal ismerkedhetünk meg, mint a biotópfa, holtfa. Az ösvény harmadik állomása érinti a Kozmáry-kilátót. A kilátó képe már az M3-as autópálya gyöngyösi lehajtójánál a szemünkbe tűnik a Mátrát jelző táblán. Nem véletlenül számít a Mátra egyik jelképének az 1900-ban Mátrafüreden épült kilátó. Nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta, erre tábla emlékeztet a kilátó falán. A tanösvény további állomásain a cseres és melegkedvelő tölgyesek mellett az erdőgazdálkodásról kapunk információkat.
Most azonban folytassuk kirándulásunkat Sástón, ami az év minden szakában tartogat szépséget, így a nyáron csónakoktól nyüzsgő kis tavon most csak a kacsák „garázdálkodnak”, a csónakok már a stéghez kikötve pihennek. A felújított kilátót ne hagyjuk ki, az ősz színei más arcát mutatják a környéknek. A Béka tanösvény is innen indul, a tó partján a madarakkal ismerkedhetünk, majd a kétéltűekkel, utána pedig a réten át a Farkas-kútig vezet a kényelmes sétaút. Amennyiben napfényes időben kirándulunk, a napórát semmiképpen ne hagyjuk ki a réten!
Akik a mátrafüredi kirándulásukon körtúrát szeretnének tenni, erre is van lehetőségük. A Mátra első jelzett turistaútja a Széky István út, ezen indulva érjük el a Máriácskát, innen pedig választhatunk, hogy a Rákóczi-forrást és a Muzsla-kilátót érintve jutunk vissza Füredre, vagy egy rövid sétával térünk vissza.
A Kalló-völgyön átvezető túraútvonalak mellett erdei tornapálya is várja a kirándulókat, de az erdők fáinak ismertető tábláit is érdemes tanulmányozni. A múlt iránt érdeklődők viszont egy rövid túrával – alig több mint egy kilométer – elérhetik egykori a Benevár maradványait. Útközben érintjük a Zsiványtanya pihenőhelyet és esőbeállót. A 471 méter magasan fekvő Benevárnak ma már csak maradványai látszanak. Sajnos a várról nem sok forrás maradt fenn. Minden valószínűség szerint az Aba nemzetséghez tartozó Csobánka ág építette a tatárjárás után. A feltételezések szerint korábban egy pogányvár állt a helyén, melynek első birtokosa Árpád fejedelem egyik vezérének, Edömérnek az unokája, Bene vitéz volt, akiről elnevezték Bene várnak. Az első okleveles említés is Castrum Bene néven maradt fenn 1301-ből. A vár nem sokáig létezett épségben, már a 15. században elnéptelenedett, a század végén pedig csak romként említették a források. Az egykori Bene 1893-ban kapta mai nevét Ótátrafüred mintájára. Mátrafüredről igaza lehetett Hanák Kolosnak, a mátrai turizmus megteremtőjének, akik az 1909. év gyöngyösi kalendáriumban így írt: „…akárki volt hajdani ura, amidőn először szétnézett, bizonyára azt mondta megelégedetten, hogy „bene”….”
Mátrafüred, az egykori Bene történetében külön fejezet az egykori vízimalmok szerepe, de a kallómalmokról majd egy téli estén mesélünk. Addig is élvezzék a gyógyító levegőt, kiránduljanak egy nagyot!
2020. november 5.
Kápolnai Nagy Ágnes
