Tagadhatatlan, hogy tombol a nyár, a júniusi hőségnapok száma rekordot döntött. A strandokon, tóparton, hűvös szobában vagy árnyas erdőkben eltöltött forró napoknak azonban ára van, ezek pedig a heves széllökéssel, villámshow-val, hirtelen lezúduló csapadékkal érkező zivatarok. A most következő hétre újból kánikula körvonalazódik, addig azonban merüljünk el a Mátra hűvöset adó erdeiben, s nézzük meg, hogyan festettek a hegyek a hőséget távozásra kényszerítő, esős napokon.
Misztikus köntösbe öltöztek a térségünk hegységeit borító erdőségek július első napjaiban. A június szinte egészét kitöltő kánikulát követően, a szélrózsa minden irányából érkező zivatarláncok a Mátrában 20 fokkal, más területeken még ennél is nagyobb értékekkel húzták a hőmérő higanyszálát a zérus felé. A hideg és meleg levegő találkozása látványos jelenséget eredményezett: az erdőkre ködfátyol hullott, a gomolygó felhők hadai pedig tengert alkotva gyűltek a hegycsúcsok köré, betakarva a völgyekben megbúvó piciny településeket.
Hogyan képződik a köd?
A köd a levegő páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében olyan réteges felépítésű felhő, melynek alapja a földfelszínt éri. Tehát ha például azt mondjuk, hogy „Nézd, felhőbe burkolózott a Kékes!”, akkor lényegében ugyan arról a jelenségről beszélünk. Köd esetén a látótávolság mindig 1000 méternél kisebb. A köd a levegőben állandóan jelenlevő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A köd kialakulási folyamati közé soroljuk a levegő lehűlését, valamint a két különböző hőmérsékletű, de a telítési viszonyokhoz közel álló levegő keveredését. A fent említett okok és hatások legtöbb esetben kombináltan jelentkeznek. Ezek a folyamatok önmagukban nem elegendőek a köd létrehozásához, ahhoz szükség van elegendő vízgőztartalomra, kondenzációs magra és kellő szélsebességre is.
Az időjárási viszonyokból következőn a ködképződés legtöbbször az őszi, vagy téli hónapokon fordul elő, de nem kizárt – főleg a hegyvidékeken – hogy a fent említett folyamatok következtében nyáron is létrejön a jelenség. Még az őszi vagy téli ködképződés eredményeként akár több napon át is uralkodhat köd, addig nyáron többnyire néhány óra alatt feloszlanak ezek a felhők.
Amennyiben kedveljük a misztikus, titokzatos erdők hangulatát, ilyenkor is érdemes útra kelnünk. Fontos azonban, hogy a nedves, nyirkos körülmények között megfelelő túrafelszereléssel vágjunk neki a természetnek. Mindenképpen réteges, esőálló öltözetet válasszunk, túrabakancsban induljunk útnak. Azok a természetjárók, akik bizonytalanabbnak érzik magukat, túrabotot használva könnyebben vehetik a felmerülő akadályokat. Esős, ködös időben célszerű az útvonalat is a körülményekhez mérten megválasztani: kerüljük a számunkra ismeretlen ösvényeket, valamint ügyeljünk arra, hogy az egyébként is veszélyesebb, csúszós, meredek területeken áthaladó ösvényeket ne építsük bele a tervezett útvonalba.
2021. július 5.
Demecs Norbi
