A Parádi-medence számtalan történelmi és kulturális értéket tartogat. A Mátra, távolabb a Bükk és a Heves-Borsodi-dombság csúcsai, lankái által körbeölelt települések sokak véleménye szerint hazánk egyik legszebb fekvésű településegyüttesét alkotják. Parádon és térségében azonban nem csak a történelmi érdekességek után érdemes kutatni, hiszen a természet is ezernyi csodát tartogat. Túrautak sokasága hálózza át az Észak-Mátra erdeit és rétjeit, most azonban nem túratippet, hanem egy kellemes sétalehetőséget ajánlunk Parád virágba borult főutcáján.
Parád az Észak-Mátra egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. Csodás környezete, gyógyító vizei, épített öröksége és palóc gasztronómiája miatt a Mátrába tervezett utazások és kirándulások elmaradhatatlan eleme. Az itt élő lakosok és az önkormányzat együttes természetszeretete miatt Parádot akár a térség egyik legvirágosabb településének is nevezhetjük, hiszen itt járva lépten-nyomon gyönyörködhetünk a szebbnél szebb növényekben. Parád főutcáján, a Parádi-Tarna völgyében kanyargó Kossuth Lajos úton sétálva számtalan virágba borult lugas kíséri útját azoknak, akik most ide látogatnak. Ezekből a szemet gyönyörködtető szépségekből készítettünk egy összeállítást.
Iszalag
Az iszalag, avagy clematis az egyik leggazdagabb virágú kúszónövény. A Távol-Kelet, Kína és Japán egyik leggyakrabban előforduló növénye. Már az ókorban is létezett, neve ógörög eredetű, amely tulajdonképpen mászkáló, kúszó életmódot folytató növényt jelent. A keleti féltekén elterjedt variánsok helyett Európa több országában – például hazánkban is – apró, fehér virágú, tavasztól őszig burjánzó, gyorsan és könnyen terjedő vad alanya ismert, melyet erdei iszalag néven jegyzünk. A Kínában és Japánban elterjedt iszalagokat már a 18. században betelepítették Európába is, a növény nemesített és hibrid változatai napjaikban a díszkertek kedvelt elemeivé váltak. Elsősorban lugasok, pergolák, teraszok, kerítések futtatása végett ültetik. Télálló, könnyedén terjeszkedő, egyes fajai kora tavasztól késő őszig virágoznak, valóságos virágzó szökőkútként pompázva.
Narancsszínű sásliliom
A narancsszínű sásliliom hazája szintén Kelet-Ázsia. Igazán megkapó, látványos növény, sötét narancssárga, szinte vöröslő szirmai tömeges virágzás esetén olyan hatást keltenek, mintha tábortűz lobogna. Szépségéből adódóan az európaiak figyelmét is hamar felkeltette a sásliliom, töveit a hajókkal közlekedő kereskedők hozták Európába, évszázadokkal ezelőtt. Nevét a sásra emlékeztető leveleiről kapta. Szára vékony, hosszú, így a magasra növő kertészeti kultúrák közé soroljuk, a hozzá hasonló akár rokon vagy csak a kultúrába tartozó növényekkel együtt ültetve kertünk meseszép dísze lehet az egyébként minden részében mérgező sásliliom. Kis igényű, egyszerű életmódot folytat, szinte bárhol megél. Ültethetjük utak, járdák szélre, fák alá, tó-vagy patak partjára is. Tüzesen izzó virágai akár 10-15 centiméter nagyságúak is lehetnek, erős illatuk bódító hatású. Júniustól szeptemberig virágzik, különlegessége, hogy mindegyik virág csak egy napig tündököl, reggel kinyílik és estére elhervad. A magvai annyira kicsik, hogy 1000 darab belőlük csak 27,9 gramm súlyú.
Futórózsa
A rózsafélék hazánk kertjeinek és parkjainak talán egyik legismertebb, leggyakrabban előforduló növényei. Nem véletlen, hiszen számtalan fajtája miatt akkor is változatos lenne egy hatalmas kert, ha csak különböző rózsafélékkel lenne teleültetve. Ahogy minden növény, úgy a rózsafélék is megfelelő gondoskodást igényelnek, de ha kellő figyelemmel ápoljuk őket, viszonylag kis idő-és tápanyagráfordítással alkothatunk káprázatos lugasokat. A rózsák ültetési idejének elsősorban a tavaszi és az őszi hónapok ajánlottak, de egyes példányokat nyáron is bátran telepíthetünk. Fontos tudni, hogy a rózsafélék, kifejezetten a futórózsák igazán vízigényesek, öntözési módjukként a reggeli vagy esti, árasztásos módszert tartjuk a legmegfelelőbbnek. A futórózsatövek telepítésétől sokan a kártevők támadásai miatt tartanak, ezek inváziója azonban számos egynyári virág, például büdöskeágyások ültetésével könnyedén és vegyszermentesen megelőzhető, ha ezeket a virágokat a rózsalugasok közvetlen környezetébe palántáljuk el. A világon körülbelül 200 rózsafajt tart számon a tudomány, ezeknek a többsége az északi félgömbre, főleg a mérsékelt égövre jellemző növény, néhány faj Mexikóban, a Fülöp-szigeteken és Etiópiában honos.
Örökzöld kúszólonc
A loncfélék hazánk egyre elterjedtebb díszkerti futónövényei, azonban számtalan sajátosságát és sok tekintetben kiaknázható előnyeit még mindig kevesen ismerik. A lonicerák a mácsonyavirágúak rendjébe, ezen belül a loncfélék családjába tartozó nemzetség. Megkülönböztetjük lombhullató és örökzöld változatait. A díszkertek egyre inkább kedvelt örökzöld futónövényeként tekinthetünk a lonicera hallianara, melyet kedvező élettani tulajdonságai miatt egyre többen keresnek. A leveleit folyamatosan hullató, egész évben zöldben pompázó, májustól szeptemberig virágzó kúszónövényt elsősorban kerítések futtatása céljából, valamint teraszok, szaletlik, oldalához, természetes árnyékolóként ültetik, mely tömeges, rendkívül illatos virágaiból adódóan nem csak szemet gyönyörködtetően szép, de környezetbarát is. Gyorsan nő, könnyen szaporodik, hajtásai dugványozással vagy lehajtással/bújtatással könnyedén sokszorosíthatók. Őshazája Kelet-Ázsia, ahol a költőket a növény szépsége gyakran megigézte. A félárnyékot kedvelő lonc virágai kezdetben fehérek, majd elvirágzások sárgává színeződnek, így tarka színvilágában egyszerre gyönyörködhetünk. Kínában a hagyományos népi orvoslásban különleges gyógyító erőt tulajdonítanak neki.
2021. július 5.
Demecs Norbi
