Galyatetőn járva nem érdemes kihagynunk a Galya-kilátót attól függetlenül, hogy jártunk-e már a csúcson vagy sem. A Heves és Nógrád megye határán magasodó torony kilátóteraszáról lebilincselő látvány igézi az utazót, mely bebizonyítja, mily apró teremtmények vagyunk mi a hatalmas természetben. Kalandra fel, irány Galyatető – ismerjük meg a nem csak hazánkban, de nemzetközi szinten is ismert és elismert épületet, a Galya-kilátót!
A múlt
1920. június 4-én, a Trianoni Békeszerződés értelmében Magyarország területeinek kétharmadát, így magashegységeinek mindegyikét is elveszítette. Maradt nekünk a trianoni határon belül többek között a hegyvidéki túrázásra is alkalmas Mecsek, a Börzsöny, a Zemplén, a Bükk és természetesen a Mátra. Nevezett helyszínek a gyászos időpont előtt is keresettek voltak lokálisan, ám az elcsatolásokat követően váltak országosan ismertté és kedvelt üdülőhelyekké, illetve túrahelyszínekké. Bár a Mátra turizmusa az 1887 májusában megalakult Mátra Egylet összefogásának és munkájának köszönhetően már az I. világháború előtt megindult, sőt, komoly fejlesztések is zajlottak a térségben, a nagy áttörést mégiscsak Trianon hozta, ugyanis ettől kezdve vált a hegység tömegesen ismertté. Panziók és üdülők épültek, sípályákat létesítettek, forrásokat foglaltak, utakat és turistaházakat építettek, turistajelzéseket festettek, emlékműveket hoztak létre, és persze kilátótornyokat is emeltek.
A név legendája
A felső-mátrai turizmus előrehaladásának egyik mérföldköve az volt Galyatetőn, hogy források szerint 1934-ben megépítették a 17 méter magas, kemény mátrai andezitből készült zömök, egyszerű négyzet alakú kilátótornyot a Nagy-Galya asztalszerű csúcsának 960 méter magas keleti kiemelkedésén. A csúccsal azonos névre keresztelt messzelátó nevének pontos eredte nem ismert, csupán legendák, illetve mesék keringenek róla. A csúcs -ezáltal maga a torony is- nevét kaphatta akár egy korábban itt tevékenykedő erdészről (régebben gyakran neveztek el erdei helyszíneket erdészekről, erdei munkásokról, erdőbirtokosokról, vagy arra járó ismertebb, fontosabb emberekről), vagy akár egy itt elhunyt személyről, de ismert egy olyan legenda is, mely úgy tartja, hogy pont június 29-én, Péter és Pál napján szentelték fel – eszerint innen eredhet a torony és a 960 méter magas csúcs neve: Péter-hegyese. Régebbi visszaemlékezések szerint a kilátót nevezték Péterke-hegyesének, Péterke tornyának, Tátralátónak, illetve Andezit-kilátónak is.
A torony megújulása
Az évtizedek során, az idő vasfogainak marcangoló harapásai által a Péter-hegyese kilátó állapota is megromlott. A belső vasszerkezet teljesen elhasználódott, életveszélyessé vált, a tornyot körülölelő erdő fái felnőttek, elorozva ezzel a panorámát. A szükségszerű felújítást 2013-ban kezdték meg, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói, Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron tervei alapján. Az eredetileg 17 méter magas andezit tornyot még 13 méterrel magasították meg, így a 990 méteres tengerszint feletti magasságban lévő, 30 méteres torony tetejéről napjainkban káprázatos, 360 fokos körpanoráma nyílik a Mátrára és környékére.
A kilátó újonnan épített látszóbeton burkolatú részében 3 bivakszállás kapott helyet, mely az elszánt túrázóknak kínál izgalmas élményeket. A lépcsősor a kilátó külső oldalán került kialakításra, kétoldalú feljárattal a felfelé, és lefelé haladók számára egyaránt, a lépcsősort biztonságos drótháló védi, melyen nagy, ezüstösen csillogó betűkkel olvashatjuk: Országos Kéktúra – ugyanis a Galya-kilátó része a híres Nagy Kék útnak, tetején bélyegző is található. A megmagasított tornyot a szomszédságában fekvő Turistacentrummal együtt 2015 őszén adták át. Az épület azóta számos díj és elismerés birtokosa lett, többek között elnyerte a legrangosabb amerikai online magazin az Architizer közönségdíját, amely díjjal a kilátót 2015 legjobb építményei közé sorolták.
A fenséges panoráma
Igaz, hogy a kilátó lépcsősorának megmászása felér egy kellemes kardio-edzéssel, mindenképpen érdemes felkapaszkodni a káprázatos panorámát kínáló kilátóteraszra. 990 méteres tengerszint feletti magasságból úgy terül el alattunk a táj, mint egy terepasztal: tiszta időben, zavartalan látási viszonyok esetén akár 150 kilométer sugarú gyűrűben szemlélhetjük a hegyek, a völgyek és a végtelennek tűnő sík egymással folytatott játékát, melynek látványa örömet, nyugalmat és békét csempész a szívekbe. Északra feltűnik a Nógrádi-medence megannyi apró települése, a Karancsság és a Medves-fennsík vonulata, tiszta időben pedig a Magas-Tátra csipkézett bércei is láthatóak.
Keltre a Parádi-medence falucskáit szemlélhetjük, még távolabb a Bükk tömbje emelkedik. Dél felé fordulva szemünkkel végig követhetjük a Keleti-Mátra hullámvasútszerű vonulatát, valamint az ikonikus Kékes masszívumát.
Gyöngyösön túl ellátunk egészen a Jászságig, s a nagy magyar puszták titokzatos világáig is. Nyugatra pillantva előtűnnek a Gödöllői-dombság, a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység kiemelkedései, továbbá a Nyugati-Mátra és a Galya-fennsík is. A Felső-Mátra gerincének éles letörése mögött felfedezhetjük a Kelet-Börzsöny csúcsait és a Cserhát dombjait. Érdemes minden napszakban megcsodálni a lélegzetelállító körképet, különösen hajnalban és alkonyatkor, amikor a felkelő és lenyugvó Nap korongja néhány perc erejéig bíborszínre festi egész Magyarországot.
2022. február 18.
Demecs Norbi
