Kánikula idején sokan választják a zsúfolt fürdőket és strandokat, pedig hegyvidékeink erdei a forró napokon is csodás felüdülést kínálnak. Összegyűjtöttünk néhány olyan térségi sajátosságot és úti célt, amelyek a hőségnapok során is garantált felfrissülést jelentenek.

A Mátra, mint klimatikus gyógyhely

A legismertebb éghajlati gyógyterületünk a Mátra, azon belül is Galyatető, Parádfürdő és az ország teteje, a Kékes. Kékestető 1963 óta rendelkezik hivatalos klimatikus gyógyhelyi minősítéssel. Éghajlata elsősorban krónikus légzőszervi megbetegedések, belső elválasztású mirigyek betegségei, szív- és érrendszeri problémák esetén ajánlott. Az évi átlagnál jóval magasabb számú napsütéses órákról ismert Galyatető klímája a fizikai és szellemi kimerültség leküzdésében segít. A Mátra déli lábainál elterülő Mátrafüred természetes környezete tüdőasztma kezelésére, pihenésre, regenerálódásra ajánlott. Természetesen a Mátra kiváló klímája nem csak a krónikus betegségekben szenvedők, de mindenki számára ajánlott. A környékbeli túrák során nem csupán a friss, kristálytiszta levegő, az árnyas, napfénytől elzárt erdők és a gyönyörű természeti környezet kecsegtet, de az itt túrázóknak, kirándulóknak igazoltan változik a fizikai erőnléte, a kedélyállapota.

Akár több mint 10 fokkal is hűvösebb a levegő a hegyekben

Meteorológiai mérések bizonyítják, hogy a Mátra magasabb csúcsainak klímája tökéletes menedéket biztosít a hőségnapokon, olykor akár 10-15 fokos eltéréseket is mutatva a hegyvidéki levegő és a sík területek levegőjének hőmérséklete között. 2022. június 19-ről származik az alábbi, saját mérésünk: amíg ezen a napon a Mátra nyugati lábánál található Lőrinci település határában reggel 10.00 órakor már 32 fokot mutattak a hőmérők, addig Galyatető árnyas erdeiben, 960 méter magasan mindössze 18 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála.

Hűsítő helyszínek 

Kánikula idején az ország két legmagasabb pontjának térségében, Kékestetőn és környékén, valamint Galyatetőn és a Galya-fennsíkon találjuk a leghűvösebb, legfrissítőbb helyszíneket. Csodás szépségű, kellemes klímájú erdőkben túrázhatunk Kékestetőről – a piros sáv jelzésen – a Négyeshatár, a sárga sáv jelzésen a Sárkányos és a Sombokor felé indulva, valamint az Országos Kéktúra vonalán keleti és nyugati irányba is. De vár a Sas-kő vagy a Disznó-kő mesés szirtje, valamint Mátraháza, ahonnan a sárga négyzet jelzésen a szintén árnyas, hűvös Nagy-patak-völgyébe ereszkedhetünk le, gyönyörű, mohás kőfolyások és sziklaalakzatok között. Érdemes ilyenkor nem csak a magasabban fekvő területeket, de a szurdokvölgyeket, patakvölgyeket is felkeresni. Hűsítő lehetőségeket biztosít a kellemes klímájú Csörgő-völgy, akár Mátraszentimre, akár Mátrakeresztes felől, valamint a Csatorna-völgy és a Kallók-völgye is a Központi-Mátrában. A parádfürdői Ilona-völgyben az előkelő Károlyi család által ültetett, pompás gesztenyefasor, ad éltető árnyékot, valamint a természetes eredetű szénsavas vizet kínáló források, a csevicék által is frissülhetünk a melegben.

2022. július 19.

Demecs Norbi

Felhasznált források: Gyógyhelyek.hu, Jgypk.hu, Horváth Béla: Kékestető és első fejlesztője, Csonka László