Bámulatos képeket készít a környékünkről Petrók György. A fővárosi fotós nem véletlenül kapja lencsevégre a Balaton és Bekölce környéki tájat: már gyermekkorában beleszeretett.
Egy budapesti fotós hogyan találja meg Heves megye kis falvainak környékét?
Egyszerűen: anyai ágon erről a vidékről származom. Konkrétan a nem messzi Borsodnádasdról, ahol a gyerekkoromat is töltöttem, legalábbis az iskolai szünetek idején. Rengeteget kirándultam a környéken, gyakorlatilag innen jött a természet szeretete is. A fotózást már a fővárosban kezdtem el, de Borsodnádasd számomra a mai napig második otthonom.
Hobbi ez vagy munka?
Nem mondanám hobbinak. Hat éve fotózok intenzíven, de már 18 éves korom óta mindig tartok magamnál valamiféle fényképezőgépet. Néhány éve kereset-kiegészítés lett a fő munkám mellett, de nem feltétlen az anyagaik vezérelnek,.
Van a fotóknak valamiféle külön „Petrók stílusa”?
Azt mondják, hogy van. Én magam nem foglalnék állást, de az igaz, hogy – mivel eredeti szakmám grafikus – a képek kidolgozásában jártasabb vagyok az „átlagfotósnál”. De ez nem azt jelenti, hogy „túlcsinálom” a képeket, hanem épp ellenkezőleg: az a filozófiám, hogy a fotó olyan legyen, amilyennek én láttam a tájat a fotózás pillanatában, Talán egy picit ideálisabb. Például egy napkeltét, vagy napnyugtát igazán nehéz kidolgozni, mert a gépek szenzora ezekre a színekre nehezen reagál jól, a beállítás jelentős szaktudást igényel.
Mitől lesz jó egy természetfotó?
Például a megfelelő helyismerettől. Legalább kétszer meg kell nézni a területet, megfigyelni, hogy miként mutat napfelkelte, vagy napnyugta idején, különböző fényviszonyok közepette. Ha vadat fotózunk, akkor ismerni kell az állatok szokását: hányan vannak, merre járnak, vadásszák-e őket például. Vagy hogy milyen a kapcsolatuk az emberekkel: érintetlen a világuk, vagy félnek tőlünk? Hogy úgy mondjam, ez valamiféle szent őrület, mert akár tájat, akár vadat akarunk fotózni, rengeteg energiába telik. Gondoljunk csak arra, hogy milyen korán kell kelni, vagy milyen sokáig kell fennmaradni. Egy nyári hajnali fotóért már éjszaka 2-kor ki kell kelni az ágyból, hogy odaérjek. A legfontosabb ebben az alázat: a szakmai alázat mellett alázat a természet előtt.
2018. november 15.
Szerző: Kékes Online, Bodnár Ádám
Fotó: beküldött
