A Bükk kevés épített kilátóinak egyike az ország talán legkedveltebb turisztikai célpontjának számító Szilvásvárad településtől délkeletre, a Szalajka-völgy egyik keleti bástyájának számító 619 méter magas Kalapat-tető csúcsának szomszédságában, 612 méteres tengerszint feletti magasságban emelkedik.
A Kalapat-tető földrajzi helyzetéből adódóan kiválónak bizonyult arra a célra, hogy egy kilátótorony formájában magasítsák meg a természetes szintet, s ennek köszönhetően nyerjünk lebilincselő körpanorámát a Bükk-vidék hegyeire és völgyeire. Bár legtöbben tiszta időben célozzák meg a tornyot, borús időben is érdemes megmászni az építményt, hiszen sosem tudhatjuk, milyen szépségeket kínál a természet. Most megmutatjuk a Millenniumi-kilátó panorámájának titokzatos arcát!
A Millenniumi-kilátót a második ezredévforduló alkalmából, 2000-ben építették, s augusztus 20. napján adták át a nagyközönség számára, tehát immáron 20 éve színesíti Szilvásvárad és a Szalajka-völgy látnivalóinak tárházát.
Néhány érdekes adat a toronyról
A kilátó teljese magassága 36 méter, mi a 20 méteres magasságban lévő teraszról, azaz 632 méteres tengerszint feletti magasságból gyönyörködhetünk a kilátásban. A torony építésekor 16.000 darab csavart és 32.000 darab csavaranyát használtak fel a munkások. Az építmény fő alapanyagát szibériai vörösfenyő adja, melyből 138 m3-t használtak fel az építés során. Az alapanyagok között továbbá vörösréz is szerepel, melyek lemezek formájában láthatóak a tornyon, 1,8 tonna mennyiségben. Végezetül, zárva a számok kavalkádjának sorozatát, a kilátó alapjához 330 m3 betont öntöttek ki.
Októberben is érdemes felkapaszkodni
Októberi látogatásunk során minket is furdalt a kétség, amikor útnak indultunk, s láttuk, hogy a Bükk magasabb csúcsai felhőbe burkolóznak, hogy vajon mit fogunk látni a Millenniumi-kilátóból?! Természetesen megérte felkapaszkodni a Kalapat-tetőre, hiszen páratlan látvány fogadott. A torony 20 méter magasságban lévő teraszáról tiszta időben az alábbi panoráma tárul elénk: délre a Szalajka-völgy, a Kukucsó-völgy és az Ivánka-lápa által közrefogott gerincek emelkednek a Bükk-fennsík északi támasztópilléreiként egészen a fennsík északi peremét képző 900 méternél magasabb csúcsokig. Feltűnik többek között az Alsó- és Felső-Nagy-verő, a Gerennavár, az Ispán-hegy, a Kukucsó-hegy, továbbá a Bükk-hegység legmagasabb csúcsai, a Szilvási-kő és az Istállós-kő is. Nyugatra tekintve tiszta idő esetén a Mátra csúcsait is látni, még északabbra pillantva a Karancs-Medves-fennsík és a Heves-Borsodi-dombság lankái lelhetőek fel. Északra alattunk Szilvásvárad terül el, tiszta idő esetén, főleg télen, a Magas-Tátráig is ellátni. Nyugatra a Tótfalu vereje nevezetű gerincet látjuk, ahol a Bükk-fennsíkra vezető erdészeti műút is kanyarog.
Látogatásunk során a Bükk fennsíkot teljes homály borította, igéző látvány volt azonban, ahogy az alacsonyabb csúcsok, például a Gerennavár vagy az Alsó-és Felső-Nagy-verő bércei szó szoros értelemben karcolták a felhőket.
A hűs légtömeg, mintegy lassú folyású szökőkút bukott át az Istállós-kő és a Szilvási-kő csúcsian, s csendesen „folyt” a völgyek irányába, miközben az említett csúcsok teljesen eltűntek a ködben.
A kilátó megközelíthető Szilvásváradról gyalog a Millenniumi Tanösvényen, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető út Kalapati parkolójától mindössze kétszáz méteres sétaúton.
2020. október 16.
Demecs Norbi
