A Bükk-hegység hatalmas kiterjedésű fennsíkja hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége, több mint húsz 900 méternél magasabb hegycsúccsal rendelkezik, melyek közül jó néhányról káprázatos panoráma kínálkozik.
A hegység tengerszint feletti magassága miatt több tíz, tiszta időben több száz kilométer távolságra is ellátni a bércek tetejéről. Hidegfrontot követően, mikor kitisztul a légkör, nem ritka jelenség, hogy a Magas-Tátra csúcsai is felbukkannak a horizonton. Ezt a lebilincselő látványt mutatjuk meg a Leány-völgyi kilátóhelyről.
A Kukucsó-völgy és a Leány-völgy között élesen, szinte piramisszerűen kiemelkedő, 759 méter magas Gerenna-vár maga is szépséges kilátást kínál a Bükk-fennsík és a Mátra irányába, ám keleti oldala is gyönyörű panorámát mutató kilátóhelyet rejt, közvetlenül az Olasz-kapuhoz vezető műút mentén. A Leány-völgy nyugati sziklafalának egyik természetes mészkőterasza ad otthon a káprázatos látképet nyújtó, korláttal védett kilátóhelynek, ahová a fennsíki műút gerennavári parkolójából, néhány kőből rakott lépcsőfokon van lehetőségünk leereszkedni.
Elsősorban északi és keleti irányba tekinthetünk el, felbukkan a Leány-völgy északi bejáratában meghúzódó Nagyvisnyó, a fokozottan védett Ablakos-kő-völgy elágazása, a Bükk-fennsík keletre terjedő vonulata, szemben a Tamás-kő és az Esztea-fő, s persze a mélyben kanyargó, szintén fokozott védettséget élvező Leány-völgy.
A Leány-völgy az Észak-Bükk egyik leghosszabb, legmélyebb völgye. Hajdanán az erdőgazdaság egyik fontos területe volt, évtizedekkel ezelőtt keskeny nyomtávú erdészeti vasút is kanyargott itt, melynek töltése még manapság is fellelhető. Fokozottan védett, látogatók elől elzárt terület, melyről így nyilatkozik az Erdőrezervátum Program egyik nyilvános jegyzéke: “Rendkívüli helyzetéből adódóan, kiemelkedő természeti értékű, nagyon változatos reliktumőrző terület (természeti szentély), amelyet a túlszaporodott muflonok kártétele rendkívül veszélyeztet. Kutatással sem szabad háborgatni.”
2020. december 9-én elbűvölő látványban volt részünk a Leány-völgyi kilátóhelyen. A kissé szeles, de tiszta, napsütéses időnek köszönhetően a völgy északi bejáratánál fekvő Nagyvisnyó település felett megpillanthattuk a Magas-Tátra hófödte csúcsait, mely távolságmérő alkalmazásunk szerint körülbelül 120 kilométer távolságra helyezkedik el, légvonalban.
A közelben, hasonló időjárási körülmények esetén, a Kalapat-tetői Millenniumi-kilátó, valamint a bánkúti, Bálványon álló Petőfi-kilátó nyújthat Tátra-látó élményeket.
Nagyvisnyó okleveles említése 1239-ben történt arra Wisna alakban. 1293-ból a Wysnyo névalak maradt fenn. A települést először várjobbágyok lakták, s az éleskői, a dédesi, majd a diósgyőri várhoz tartozott. Az itt lakók palócok, viseletük jellegzetes palóc népviselet volt. A hagyományok között a fonóházakban folyó téli fonás említendő az 1960-as évekig, ugyanis jellemző volt a kendertermesztés, ez a szokás a termelőszövetkezet megalakulása után megszűnt – olvasható rövid helytörténet a település honlapján. A festői környezetben fekvő település számos további látnivalókkal és természeti értékekkel rendelkezik, így mindenképpen látogatásra érdemes egy átfogó bükki utazás alkalmával.
2020. december 12.
Demecs Norbi
