Pünkösd a tavasz egyik legnagyobb ünnepe, ennek eredetére emlékezünk, de az ünnep virágjáról, a pünkösdi rózsáról is mesélünk.
A kereszténység pünkösdkor azt ünnepli, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Érdekessége, hogy nevét a pentékoszte, vagyis az ötvenedik szóból kapta. A Húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük ugyanis ezt a napot. Eredete szerint a zsidók Pészach utáni ötvenedik napon arattak, ekkor szedték le az első gyümölcsöket, vagyis aratási hálaadó ünnepség volt. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de a szokás egyes elemei, mint a pünkösdi király választás, régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza. Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. De nézzük sorjában!
Pünkösd ünnepe
Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe. A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, így számos népszokás fűződik hozzá. A Biblia azt írja, hogy ezen a napon Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel ezután képesek voltak minden embernek elmondani, prófétálni, mi is történt valójában Krisztussal. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni zsinat reformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése.
Bár pünkösdhétfő már nem külön egyházi ünnep, számos országban, 1993 óta Magyarországon is ünnep. A pünkösd ünnepének dátuma Európában legkorábban május 10-én, legkésőbb pedig június 16-án lehet. Tudjuk, húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte, így mozgó egyházi ünnep, így ehhez kell számítanunk a pünkösdöt is. Május hónapot a népnyelvben pünkösd havának is szokás nevezni.
Hagyományok, népszokások
A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. A legismertebb népszokásunk a pünkösdi királyválasztás. Erről bizonyára sokunknak jut eszébe Jókai Mór Egy magyar nábob című regénye, ahol színesen elevenedik meg az ünnepi esemény Kárpáti János gróf úr birtokán. A regény lapjain legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, ügyességi versenyekkel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig uralkodott, azaz ő parancsolt a többi legénynek, ingyen ihatott – nem a kocsmáros – hanem a falu kontójára, és minden mulatságra hivatalos volt. A 16. század óta ismert már a mondás, rövid, mint a pünkösdi királyság. Jellegzetes pünkösdi szokás volt a pünkösdi király vagy királyné körmenete, a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösdi rózsa
Egykor a kertekben szinte mindenhol megtalálható volt a pünkösdi rózsa vagy bazsarózsa, aztán szép lassan eltűnt. Jó látni, hogy ma egyre több helyen nyílik, sok helyütt újra ültetik. Korábban mi is mutattuk szépséges példányát a gyöngyösi Mátra Múzeumban.
A virágnak az udvarlásban is szerepe volt, pünkösdkor a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy szál pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkázás is, a legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Amennyiben a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonló tele tálat küldött vissza. A nap végén ilyenkor több helyen pünkösdi bálokat tartottak, a tavaszi bálok idejét zöldfarsangnak is nevezték. Pünkösdi rózsával díszítették ilyenkor a templomot és az otthonokat is. A rózsa a lelket jelképezte, annak tisztaságát, megújulását. Azt tartották, aki mosdóvízbe pünkösdi rózsaszirmot szór, és így tisztálkodik, az szép lesz egész évben. Jegyezzük meg itt, mint annyi más esetben, ennek is van római korba visszanyúló gyökere, májusban a Florália ünnepét tartották, amikor Flórát, a növények, virágok istennőjének tisztelegtek. Így nem véletlen, hogy a pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok.
A pünkösdöt Európa legtöbb országában ünneplik, sok országban ünnepnap a pünkösd hétfő is. Franciaországban a hagyományos istentiszteleten gyakran csendül fel a szentlélek eljövetelére emlékeztető trombitaszó. A fúvósok fontos szerepet kapnak az angliai tradicionális ünnepeken is, ahol a pünkösdi felvonulásokat gyakran kíséri fúvószene, vagy kórusok fellépése. A litvánoknál a pünkösd összefonódik a pogány nyírfaünneppel, de számos ország hagyományában fontos szerepet játszanak a növények, virágok, amelyekkel feldíszítették az utcákat, házaikat ilyenkor. Az ünnephez kapcsolódó hagyományok megjelennek a különböző nyelvi elnevezésekben is. Egy részük a görög pentekotész, azaz ötvenedik szóra vezethető vissza: ilyen az angol Pentecost, az olasz Pentecoste, a francia Pentecôte, de erre vezethető vissza a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. A latin rosālia harmatünnep szóból ered a román Rosalii pünkösd, mely a szlávoknál is elterjedt tavaszünneppé vált. A cseh Letnice, a protestáns szlovákok által használt Letnica a léto nyár szóból származik. Hasonlóképpen a lett Vasarsvētki nyárünnepet jelent. Néhány nyelvben a pünkösd elnevezése fehér vasárnap, ilyen az izlandi hvítasunnudagur. Az elnevezés állítólag onnan ered, hogy ebben az időszakban gyakran kereszteltek, és a frissen keresztelkedettek fehér ruhába öltöztek. Ezt az elnevezést őrzi az angol Whit Sunday is.
Csíksomlyói búcsú
Pünkösd megünneplése kapcsán említsük meg a csíksomlyói búcsút, a magyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikét! Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe István a gyergyóalfalvi plébános pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, és miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a diadalért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján. A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává. A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre magyarok százezrei gyűltek össze, hiszen Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia.
Ünnepe kapcsán nem maradhat el most sem a költészet megidézése.
Pünkösdi harangok
Olyan szépen cseng a harang,
Mintha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.
Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.
Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.
Benedek Elek
2021. május 24.
Kápolnai Nagy Ágnes
