Tiszteletre méltó, s szívet melengető a Kelemen Orsolya által indított jótékony kezdeményezés, melynek keretében segítségre szoruló embertársainkat támogatja egy maroknyi lelkes, az emberi méltóság iránt a végletekig elkötelezett csapat. Orsi a kezdetekről és a mindennapok kihívásairól mesélt nekünk.
– Kezdjük az elején: pár éve költözött vissza Markazra, előtte Budapesten élt. Ott is foglalkozott jótékonykodással?
– A fővárosban a barátaimmal közösen szerveztünk rászorulókat támogató programokat, ételt és ruhát osztottunk. Amikor hazaköltöztem szerettem volna Gyöngyösön és környékén is folytatni ezt a tevékenységet. El kell mondanom, hogy az elején sok nehézségbe ütköztünk, egyáltalán nem volt zökkenőmentes a kezdet. Az első segítő megmozdulást a szűk családommal hoztuk össze: hat adag ételt osztottunk szét karácsonykor anyagi nehézségekkel küzdő, egyedülálló embereknek. Ennek ma már két éve.
– Kik az angyaltársai? Hogyan találják ki a segítség legmegfelelőbb formáját?
Az első kezdeményezésünk után egyre több jó szándékú ember állt közénk, és segítette a munkánkat. Ők lettek az angyaltársaim, akik közül sokukat már a barátaimnak nevezhetek. Már 50-60 fős ételosztásokat is szerveztünk velük, s elmondhatom, hogy mára mintegy 140 családnak tudunk segíteni ruhaosztással. Egyébként mindenfélét csinálunk: télen jellemzően pokrócokat, meleg ruhákat gyűjtünk, és adunk a rászorulóknak, hogy kibírják a kemény mínuszokat, ne fázzanak. Volt olyan család, akiknek kutat fúrtunk, de neveltünk már kismalacot, illetve zöldségkertet is készítettünk. Igyekszünk minél sokrétűbben segítséget nyújtani, mindig az adott helyzethez igazodni.
Családsegítőkkel, nevelőotthonokkal, hajléktalanszállókkal állunk folyamatos kapcsolatban. Általuk, és velük is dolgozunk, de közvetlenül is kerestek már meg minket. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy az ítélkezés, a véleményformálás nem a mi feladatunk. Szerencsére, ha van egy problémás helyzet, sok jó emberre számíthatok. A mi csapatunk az összefogásra épül, minket ez tart egyben, számunkra ez a legfontosabb.
– Hol lehet önöket megtalálni?
A bázisunk a szüleim garázsa Gyöngyössolymoson. A nagyobb ételosztásokat ott szoktuk lebonyolítani. Az irodánk az én autóm, ha ezt így ki lehet mondani. Főként Facebookon tartjuk a kapcsolatot a segítő barátaimmal, vagy az érintettekkel. Zelnik Heni és családja nagyon aktív segítőink, Szabó Annára is mindig számíthatunk, ő a gyöngyösi kórház tüdőgondozójában dolgozik. Vonáné Vali is oszlopos tagunk, mindig ott van, ha segíteni kell. A Verpeléti Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársai remek, segítőkész és együttműködő szakemberek. Juhászné Panni varrónő munkája rengeteg rászorulónak tett már jó szolgálatot. A párom, Szentiványi Norbert is mindenben támogat, és ott segít, ahol szükség van rá. Szóval, sok kedves angyaltársam van. Facebook oldalunkon bármikor elérhetőek vagyunk, Angyaltársak segítő összefogás néven. Ott a privát elérhetőségem is megtalálható.
– Év végén, karácsony táján sokakban felébred a segíteni akarás vágya, de mi a helyzet az év többi napjával?
Valóban, ilyenkor egymást érik a jótékony gyűjtések, a felajánlások, ami nagyon szép dolog, ugyanakkor semmibe sem kerül, ha kedvesek vagyunk a szürke hétköznapokon is. Figyeljünk jobban egymásra! Sokszor tapasztaljuk azt, hogy aki valóban segítségre szorul, az nem mer kérni, mert szégyelli a helyzetét. Számos esetben a szomszédoktól, barátoktól, ismerősöktől vagy a családsegítőtől kapjuk az információkat. Sosem tudhatjuk előre, hogy ki és miért kerül átmenetileg szorult helyzetbe, sőt, velünk is bármikor előfordulhat. Ezért szeretném, ha az emberek minden nap nyitott szemmel járnának.
– Mik az álmaik?
Sok álmunk és elképzelésünk van. Jelenleg azon dolgozunk, hogy hivatalosan is egyesületté alakulhassunk. Remélhetőleg hamarosan sikerülni is fog, mert egyre nagyobb igény mutatkozik a munkánkra, s egyesületi formában jóval több lehetőséget tudunk megragadni. Szeretném, ha egyre több ember tudná meg, hogy létezünk, s csak kérni kell és segítünk!
Szerző: Kékes Online, Lukács Melinda
Fotó: beküldött, facebook
2018. 12. 18.
