A fennsík meseszerű hangulata

Beköszöntött az ősz, de ezzel az időszakkal korántsem ért véget a kirándulások és a túrázások időszaka, sőt, az igazi vándorok vallják, hogy szeptember közepétől kezdődik a legszebb túraszezon. Bízva abban, hogy a vénasszonyok nyara sokáig tart, ismét felkerekedtünk, hogy megmutassunk 5 meseszép rétet a Bükk-fennsíkon, melyeket felkeresve varázslatos őszi pillanatokkal gazdagodhat élményeitek tárháza. Kalandra fel, irány a titokzatos Bükk-vidék!

1. Egy kis történelem: az Olasz-kapu és a Fekete-sár

A Fekete-sár vagy Fekete-sár-rét az úgynevezett „nagy fennsík” egyik legészaknyugatibb rétje. Ha Szilvásvárad felől közelítjük meg a fennsíkot, itt érjük el elsőként. Az Olasz-kapu mészkőszorosán áthaladva tárul elénk a mesébe illő fennsík látványa hatalmas fenyőfákkal, szélfútta töbrökkel. Az Olasz-kapunak különleges története van: bár a sziklahasadék hivatalos neve Őrgróf Pallavicini Alfonz Kapuja, a köznyelv mégis Olasz-kapuként ismeri, ugyanis 1918. július 22-én Thurzó Gáspárnak 18 olasz hadifogollyal együtt sikerült áttörnie a hatalmas mészkőtömböt, hogy kiépülhessen a Szilvásvárad-Bükk-fennsík keskeny nyomtávú vasútvonal. Bár napjainkban vasúti pályának már nyoma sincs a környéken, a szilvásváradi „öregek” elbeszélése szerint az egykori sínek még most is ott vannak a fennsíkra vezető út aszfaltjában.

A Fekete-sár és az Olasz-kapu

2. A Zsidó-rét

A Nagy-mező után talán a Zsidó-rét a híres karsztfennsík második legnagyobb rétje. A Fekete-sár réttől délre, a Tar-kő és a Három-kő közötti nyeregben lapul meg a Kőrös-bérc és a Köves-gerinc ölelésében. A Zsidó-rét gazdag élővilággal rendelkezik, így területének egésze a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területei közé tartozik, így tehát az itt kanyargó ösvényről letérni – a természet védelmének és megóvásának érdekében – tilos! A Zsidó-rét egyik jellegzetes élőlényei a foltos aranybagolylepkék, kik főként éjjel élnek aktív életet, de nappali túránk alkalmával sem nehéz felfedezni őket a fűszálak között meglapulva. Tiszteljük, s vigyázzunk erre a különleges értékekkel rendelkező környezetre.

A fokozottan védett Zsidó-réten
  1. Ahol még Szűz Mária is megjelent: a Faktor-rét és a Huta-rét

Az Olasz-kaputól egykoron nemcsak az Őserdő felé, hanem a Bánkút déli szomszédságában húzódó Csalánosig is kanyargott erdészeti célokra létrehozott vasútvonal. Ennek az egykori vonalnak a mentén található a Faktor-rét és a Huta-rét is, mely utóbbi a fennsík egyik legkeskenyebb, leghosszabb rétje, s a Kis-Huta-réttől és a Faktor-réttől mindössze csak 1-1 erdősáv határolja el jelképesen. Nevének eredete feltehetően a környéket jellemző üveghuták korából eredeztethető. A Huta-réttől keletre fekvő Faktor-réten a legendák szerint még Szűz Mária is megjelent a szénégetőknek, azóta áll itt a Faktor-réti Madonna is, mint képesfa. A rétek fenyvesekkel övezett hangulata valóságos tündérmese-hatást eredményez.

A Huta-rét

4. Nagymező, a Bükk-fennsík szíve

Bár nyár elején a Nagy-Mező szépségeiről már egy önálló cikkben is beszámoltunk, felsorolásunkból mégsem maradhat ki a Bükk legnagyobb kiterjedésű hegyi kaszálója. A Zsidó-réthez hasonlóan szintén fokozottan védett terület, 5 fokozottan védett és 77 védett növényfajnak ad otthont Nagymező. Klímája – valamennyi hasonló réttel együtt – igazán különleges: töbreiben még a hűvösebb nyári időszakokban, de az ősz kezdetével hajnaltájt már mindenképpen jellemzőek a talajmenti fagyok és a titokzatos pára- vagy ködfoltok is. Az ide látogató túrázók és kirándulók tanösvény segítségével ismerkedhetnek meg a környék természeti kincseivel.

Nagy-Mező, a Bükk szíve

5. Reflektorfényben a fennsíkon – Csurgó

Egy autentikus fennsíki környezet, ahol még Mészáros Ági, Szirtes Ádám és Gózon Gyula is forgatott. A Bükk-fennsík szívében álló Csurgói-erdészház szolgált egyik fő helyszínéül Várkonyi Zoltán és Makk Károly egyik ikonikus játékfilmjének, mely a Simon Menyhért születése címet viseli. A történet szerint Simon István erdész feleségénél éppen megindul a szülés, ám akkora hó esik a fennsíkon, hogy képtelenség volna eljutni a több kilométeres távolságban lévő szülészhez, így hát a segítség jön hozzájuk, Szilvásváradról. A fekete-fehér film ékes példája az összefogásnak és az akkor élő erdészek kemény, alázatos munkájának. Csurgó legkönnyebben a tőle északra fekvő Bánkútról érhető el, rétjeinek lejtőit téli időszakban szánkópályaként is használják. Innen már csak pár száz méter a Bükk egyik legmagasabb csúcsa, a Bálvány és a rajta álló Petőfi-kilátó, ahonnan meseszép panorámát kapunk az egész fennsíkra.

A Csurgói-erdészház, a Simon Menyhért születése című film egyik meghatározó forgatási helyszíne

 

2019. szeptember 20.

Kékes Online, Demecs Norbi

Fotó: Demecs Norbi