A Mátra és a Bükk szerelméből megszületett az Eger-patak – tartja a szájhagyomány. Térségünk egyik leghosszabb, legendás vízfolyásához számtalan történelmi esemény és természeti érték fűződik. Ugyan partjain naponta több ezren sétálnak, forrását ennél jóval kevesebben ismerik. E szívmelengető szerelem-mese helyszínére, az Eger-patak forrásához vezetjük olvasóinkat.
Kiváló őszi túralehetőségnek bizonyul a Bükk-vidék rejtett kincseinek és természeti helyszíneinek felfedezése. Eme úti célok közé tartozhat például a vidék egyik legszebb fekvésű, hangulatos települése, Balaton is, mely számos szépséget tartogat a természetjárók számára. Északnyugati határában az Eger-patak forrásának felfedezése önálló túra, de családi programként is tökéletes.
A forrás
Az Eger-patak a Bükk fő tömbjétől, Bélapátfalvától, valamint Balaton településtől északnyugatra, az Ózd–Egercsehi-medencében, 360 méteres tengerszint feletti magasságban ered. A változatos kőzetből felépülő, ásványi anyagokban gazdag vidéken kristálytiszta forrásvíz tör felszínre, mely által táplált patak vize és annak környezete már ezen a területen is számos élőlény számára szolgál élőhelyül. A Bükktől északra, északnyugatra húzódó Heves-Borsodi-dombság szelíd, lankás vidékének hangulatos völgyében megbúvó forrás valósággal a nyugalom szigete.
A Vajda-kútnak nevezett forrás szomszédságában kialakított pihenőt és tűzrakóhelyet is találunk, így a környezet alkalmas egy szabadtéri családi, baráti program lebonyolítására is.
A forrásra a Balaton – Lemezgyár – Borsodnádasd között kanyargó 2507-es számú főútvonalon bukkanhatunk rá, a 415 méter magas Dubolás-tető északi oldalában, fagyzugos völgyben. Balaton felől a Dankó Pista utca vezet be bennünket a forrást körülölelő ligetes erdőbe, melyet akár kerékpárral vagy autóval is könnyedén megközelíthetünk.
Nevének eredete
Az Eger-patak felső, északi szakaszának neve a térség legnagyobb, legmeghatározóbb kereskedelmi, kulturális és történelmi központjáról, Eger városáról kapta nevét. Egyes nézetek szerint mind a patak, mind a város elnevezésének eredete onnan származik, hogy a patak völgyében, annak vizenyős árterében egykor sok égerfa állhatott, melyek igazoltan kedvelik a fent említett nedves, árnyas területeket. A patakot második, déli szakaszában, Nagytályától kezdődően már Rima-patak néven ismerik. A rima szó a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerinti jelentése felháborodást, mérgelődést okozó, megvetésre méltó. Ez a megnevezés minden bizonnyal a patak okozta hatalmas áradásokra, vad pusztításokra és az árvizek mögött hagyott felbecsülhetetlen károkra utal, melyekből az Eger-patak történetében – sajnos – nincs hiány.
Érdekességek
Gazdaság: az elmúlt évszázadok során vízimalmok sorát építették ki a vízfolyás felsőbb szakaszain, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását. A vízimalmok létesítésén túl sok helyen mosásra, öntözésre, állatok itatására használták a kifejezetten gazdag vízhozamú patakot.
Településföldrajz: Az Eger-patak három városon és tizenhárom községen halad át útja során; vízgyűjtő területe összesen öt várost és negyven községet érint két megyében, illetve négy járásban. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük Heves megye székhelye, Eger, valamint a szintén városi rangot kapott és azóta is járási központként működő Bélapátfalva. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.
Élővilág: Az Eger-patak ártere számtalan madár- és emlősfajnak is életteret biztosít. Szinte minden folyószakaszon megjelennek a récefélék és a vadlibák. Elsősorban a Tisza környékén honos, de kisebb számban a középső szakaszon is látni szürke gémet, vörös gémet, fehér gólyát, füsti fecskét és molnárfecskét. A felsőbb szakaszokon a jégmadár is előfordul.
A ragadozókat elsősorban a vörös róka és a görény képviseli. A nagy kiterjedésű erdőkben, főleg a felső szakaszon a terület természetes eltartó képességénél nagyobb nagyvadállomány (őz, szarvas, vaddisznó) is található. A nagyvadak számát etetéssel tartják fenn, és a kipusztított nagyragadozók hiányában vadászattal ritkítják. Eger felett vidrákkal is lehet találkozni a patak partja mentén.
Árvizek: Az Eger-patak legnagyobb áradásait a nyári felhőszakadások során a magasabban fekvő területekről lezúduló hatalmas vízmennyiség okozza. Eger a története során számos alkalommal volt elszenvedője az amúgy békésen folydogáló patak áradáskor dühöngő, pusztító erejének.
Pataktúra
Ha pataktúrára indulunk, nem árt néhány dolgot észben tartanunk – figyelmeztet a Kaptárkő Természeti és Kulturális Egyesület.
– Ne felejtsük otthon a gumicsizmánkat, esetleg egyéb vízálló ruházatot!
– Az elkerülhetetlennél nagyobb mértékű zajt ne csapjunk!
– Ne gázoljunk fölöslegesen a vízben, ne zavarjuk fel az aljzat élőlényeit! Becsüljük, tiszteljük a minket körülvevő élőlényeket, ne oltsunk ki életet!
– Élőlények gyűjtését (például tanulmányi célokra) lehetőleg bízzuk szakértőre!
– Változékony időjárásra kell számítanunk, legyen nálunk meleg ruha, öltözködjünk rétegesen, és biztosítsunk pótöltözetet arra az esetre, ha átázik a ruhánk, cipőnk!
– Ne kavarjuk fel nagyon a vizet, mert akkor szem elől tévesztjük az élőlényeket. A haladási irány mindig a vízáramlással szemben legyen szintén a víz zavarosodása miatt és biztonsági okokból, a nagyobb sodrású víz a lábunkat is könnyedén kisodorhatja alólunk!
– Vigyünk magunkkal egy kis hálót, amivel meríthetünk a vízből vagy az aljzatból, hogy megfigyeljük a vízi élőlényeket!
– Vigyünk fényképezőgépet, örökítsük meg a megismert élőlényeket! Miután megfigyeltük és azonosítottuk az állatokat csodáljuk meg őket még egyszer, és engedjük vissza őket lehetőleg arra a helyre, ahol rájuk akadtunk.
– Különösen vigyázzunk a vizek tisztaságára! Ne szemeteljünk!
2021. október 5.
Demecs Norbi
