A pénteki hűvös, szeles, de tiszta őszi éjszakán tűzgömb szelte át az égboltot Magyarország felett. A fényjelenséget térségünkben több észlelő is látta, de a webkamerák felvételein túl a Piszkéstetőn található obszervatórium kamerái is rögzítették az eseményt.
Péntek este – nyári időszámítás szerint 22:59-kor – egy nagyon fényes tűzgömb villant meg a Piszkéstetői Obszervatórium felett, amelyet a Konkoly Meteor Observing Network több kamerája is rögzített. A rögzített képek DSLR kamerával, és az obszervatórium allsky kamerájával készült felvételek. A meteor fényessége biztosan meghaladta a Vénusz fényességét -írja a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet hivatalos közösségi oldalán. Irány szerint a Pegasus, Pisces felől jött, vagy még délebbről – fűzik hozzá.
A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető volt, ráadásul térségünkben több olyan szerencsés személy is akadt, akik látták a cikázó tűzgömböt.
Nagyon gyorsan történt az egész, mindössze 1-2 másodperc volt – kezdi beszámolóját az egyik szemtanú.
Délről északra tartott, a semmiből tűnt elő, majd amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is tűnt. Az éjszaka sötétje nyelte el a fényes csóvát, a hegyek mögött bukott alá. Dél-észak irányú volt, a tó felől a Markazi-kapu irányába haladt, a Keleti-Mátra gerince felett látszott. Éppen a Hegyes-tető alatt jártunk, a kálvária felé tartottunk, mikor a település felett kanyargó útról több társammal együtt hirtelen kaptuk fel a fejünket a tizedmásodpercek alatt lezajló jelenségre. Szeretjük megfigyelni és nyomon követni ezeket a csillagászati eseményeket, így ez a pár pillanat is nagy élmény volt nekünk – nyilatkozta Simon Lajosné, aki éppen a korábban általunk is ajánlott fáklyás éjszakai túrán vett részt térségünk közkedvelt, turisztikai célzattal is gyakran látogatott településén, Markazon.
Mi a tűzgömb?
A tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót (az égitestek fényességének mértékegysége), vagyis a Vénusz fényességét. A Föld légkörébe érkező meteorok esetén átlagosan minden ezredik számít tűzgömbnek, tehát nem mindennapos jelenségről beszélünk. Gyakrabban fordul elő a meteoresők idején, például a Geminidák vagy a Perseidák hullási időszakában. A tűzgömb kialakulásához többnyire 1 centiméter vagy annál nagyobb méretű szilárd anyag szükséges. Ritka esetben az ilyen meteorit a légkörben való izzás után elérheti a felszínt. Évente nagyjából 5000 tűzgömb fordul elő a Föld légkörében, ebből mintegy tucatnyi becsapódik a földbe vagy az óceánokba, kisebb-nagyobb károkat okozva ezzel.
2021. október 11.
Demecs Norbi
