A térképeket böngészve gyakran találkozunk titokzatos, olykor sejtelmes, sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő hely- vagy földrajzi nevekkel. Ebbe a kategóriába tartozik a Martalóc-völgy keleti oldalában fekvő, az úgynevezett Mátra-árnyék rejtette Fekete-tó is. Mátra-árnyék? Fekete-tó? Martalóc? Valóban különleges helynevek, melyek eredetéről következő cikkünk alkalmával mesélünk olvasóinknak.
Nem egy virtuális túránk startolt már Galyatetőről, nem véletlenül, hiszen az ország második legmagasabb tömbje a mátrai túrák egyik legfőbb csomópontja. Így hát ismét innen, a Turistacentrum mögötti alsó parkolóból indulunk, és a zöld háromszög jelzést követjük, mely a régi sípályát keresztezve vezet minket a Martalóc-völgy sűrűjébe. Alig pár száz méter után már el is érjük a Martalóc-forrást és a tágas völgyet, melyen keresztül utunk további szakasza folytatódik.
De miből is eredeztethető a „Martalóc” elnevezés? Régi könyveket fellapozva gyakran találkozhatunk ezzel a megnevezéssel, mely útonálló rablót, fosztogató betyárt jelent. Ennek tudatában bátran állíthatjuk, hogy az elnevezés releváns és feltehetően a Mátra térségére gazdagon jellemző, 18-19. századi betyárjárásra utal, melynek például kiemelkedő és mindmáig emlegetett alakja Vidróczki Márton, akiről számos népdal és anekdota is született. A Mátra hatalmas erdőségei hajdanán bujdosók és betyárok százainak adott otthont.
A Martalóc-völgy patakokkal tűzdelt szép fenyvesén át folytatjuk tovább nyomozásunkat, majd egy széles dózerútra érve jobbra fordulva elválunk a Mátraalmás irányába tartó zöld háromszög jelzéstől és a jelzetlen, kővel szórt széles erdei utat követjük tovább néhány száz méteren, melyet a térkép is kiválóan jelöl. Az erdészeti úton való kanyargás után hamarosan megérkezünk a Fekete-tóhoz, mely az úttól számunkra balra, egy ovális tál alakú mélyedésben terül el.
Ez a különleges természeti képződmény napjainkban már inkább csak egy láp, mintsem tó. Pontosabban egy égerláp, mely a Galyatető meredek keleti oldaláról lefolyó csapadékvizet fogja fel. Területe nagy részét égerfák és egyéb vadon élő vízinövények foglalják el, csekély nyílt vízfelülettel rendelkezik. A benne található víz magassága egyes mérések szerint mindössze 50 cm, nyári vagy aszályos időszakokban még kevesebb. A tó fenekét 70-100 cm-es (de helyenként akár még több) iszapréteg borítja, így az állóvíz területére mind természetvédelmi okokból kifolyólag, mind pedig a süllyedésből adódó balesetveszély miatt tilos belépni, sőt még a közvetlen partjától is célszerű legalább egy méteres távolságban tartózkodni, főleg a csapadékosabb időszakok után. Nem véletlenül kapta azonban a Fekete-tó elnevezést, hiszen, ha valaki erre jár, valóban egy éjfekete, sötét víztükröt pillanthat meg az égerfák között. Ennek két oka is van: az egyik nem más, mint az előbb említett nagy mennyiségű iszapréteg, de nem csak ez színezi feketére a kevés vízmennyiséget: a tóban felgyülemlett nagy mennyiségű avar is hozzájárul a feketés elszíneződéshez.
Immár nem csak azt tudjuk, hogy honnan kapta nevét a Martalóc-forrás és a völgy, de annak az információnak is tudatában vagyunk, hogy miért is fekete az a bizonyos Fekete-tó. Na de van még egy megoldatlan rejtélyünk, a Mátra-árnyék kérdése. Ha alaposan átfésüljük térképünkön a Galyatetőtől keletre eső területet, akkor találkozhatunk a „Mátra-árnyék” felirattal, mely a Fekete-tótól egészen a Bagoly-kőig terjed. A titokzatos megnevezés oka igazán egyszerű: a Galyatető tömbjének éles keleti letöréséből adódóan hirtelen veszítünk a magasságból, így miután a Nap az égen járva elér egy bizonyos órát és szöget, ezeket a területeket a következő nap reggeléig már nem világítja meg – a hegy árnyékába merülnek, egy igazán egyedülálló, rejtélyes, sokszor misztikus hangulatot kölcsönözve a szinte egész nap félhomályban úszó erdőknek.
A Fekete-tótól akár visszatérhetünk a közeli zöld háromszög, majd a piros sáv jelzésekre is, melyeken haladva Galyatető, Mátraalmás vagy éppen Mátraszentlászló felé is folytathatjuk felfedezőtúránkat. A tó mellett haladó aszfaltútra rátérve pedig a közeli Rudolftanyára, de még a híres Nagy-Lápafő kilátópontra, vagy akár Parádsasvárra is elkalandozhatunk. Ezt az opciót választva azonban mindenképpen körültekintően és óvatosan haladjunk, ugyanis ezt időnként a gépjárműfogalom is igénybe veszi. Bakancsot fel, hiszen a rejtelmességükön túl megannyi szépséget és érdekességeket tartogatnak az imént bemutatott helyszínek. A túrákhoz jó utat, szép időt, maradandó élményeket kívánunk a Mátrában!
2019. augusztus 3.
Kékes Online, Demecs Norbi
Fotó: Demecs Norbi
