A Solymos Hagyományőrző Egyesület 2007 óta működik. Legfőbb céljuk a szakrális értékek őrzése, a település történelmi, népművészeti múltjának feltárására, kiállítások, előadások szervezése Gyöngyössolymoson. Asztalos Miklós elnökkel beszélgettünk az egyesület hitvallásról, s hogy milyen feladatokat tűztek zászlajukra.
Meséljen a kezdetekről! Hogyan jött létre a Solymos Hagyományőrző Egyesület?
Egy baráti társaságból alakult meg az egyesület, s a tagok közül kezdetben senki nem volt solymosi. A cél és az akarat azonban közös volt, mindenki egyet akart: megőrizni az értékeket, tisztán tartani a falut és annak környéket. A legelső akciónk a Bába-kő megtisztítása volt. Talán sokan ismerik, hiszen ez egy ősi, szakrális hely, melyhez számos hiedelem kapcsolódik. Az egyik történet szerint itt égették meg a boszorkányokat, egy másik szerint pedig az öreg Mátra szelleme megkergette a vasorrú bábát, és mivel nem érte utol, mérgében ezt a nagy követ dobta utána. Ma már a gyermekáldásra váró nők egyik kedvelt zarándokhelye, de sok anyuka kirándul ide a megszületett babájával is. A tagok hihetetlen tenni akarással láttak hozzá a munkához, három konténer szemetet gyűjtöttünk össze, kiirtottuk a cserjét, és visszaadtuk az embereknek ezt a helyet a gondozatlanság fogságából.
Hány fővel alakultak, és hányan munkálkodnak az egyesületben napjainkban?
35 fővel jegyezték be az egyesületet, az eltelt időszakban az idősebbek elméleti tagokká váltak, hiszen őket már nem terheljük fizikai munkával, és sajnos olyan is van, aki már eltávozott közülünk. Mára egy 10 fős, lelkes csapattal dolgozunk.
Milyen feladatokat látnak még el?
Gyöngyössolymosnak két nagyobb legendája van, az egyik a már említett Bába-kőhöz, a másik a Monostorhoz, II. András királyhoz kötődik. Ezek állagmegóvására, tisztántartására folyamatos törekszünk. Tervezzük, hogy folytatjuk a tájékoztató táblák kihelyezését az ismertebb turisztikai célpontokhoz, így segítve információkkal vendégeinket. Alakulásunk után nem sokkal egy sólyom szobrot is építtettünk a településnek. Ez a madár emblematikus jelentőséggel bír, hiszen valamikor királyi solymászok éltek itt. A szobrot egy zempléni, évszázados tölgyből faragták ki. Amikor elterveztük, hogy egy ilyen alkotást szeretnénk a faluba, úgynevezett toll jegyeket osztottunk ki, így közös adakozásból tudtuk elkészíttetni ezt a csodálatos, négy méteres remekművet.
Melyik akciójukra a legbüszkébb?
A legbüszkébb arra vagyok, hogy minden tagunk azon munkálkodik, a minket körülvevő természeti értékeinket óvja, gondozza, ápolja. De ha egy akciónkat kellene kiemelnem, talán az lenne, amikor megtisztítottuk a Kerek-Gyep környékét is. Ez a hely – nem túlzás azt mondani –egy szemétdomb volt az egyesület alakulása előtt. 10 konténer szeméttől sikerült megszabadítanunk ezt a részt. Később átvettük az ápolását, cserjétlenítéssel, fűnyírással, szemétszedéssel varázsoltuk újjá Kerek-Gyepet. Készíttettünk ide egy kettős keresztet hármas halommal, melynek az Összefogás keresztje lett a neve, s szintén jóakaratú emberek adakozásából jött létre. Ma már kedvelt közösségi kirándulóhellyé vált.
Úgy tudom, nemcsak a környezetüket gondozzák, de egy népszerű énekesünk emlékét is ápolják.
Így van! Az egyik tagunk, Liktor Ferenc kezdeményezte a Cseh Tamás Kör megalakítását. Ez a társulás a kiváló énekes emlékét őrzi, s dalait igyekszik átadni a fiatalabb generáció számára. Sok lemezünk, relikviánk van az énekestől, melyek olykor, egy-egy kiállításon bárki számára megtekinthetőek.
Melyek a közeljövő tervei?
Természetesen tovább folytatjuk az említett területek karbantartását. Volt a településnek hét vízimalma, melyből egy maradt meg. Sajnos nagyon rossz állapotban van, bízom benne, hogy hamarosan sikerül felújítani.
2019. augusztus 13.
Kékes Online, K. B.
Fotó: beküldött
