A Galya-kilátóból: Kékestető és a Bükk

A természetet járó vándorok szerint ősszel a legszebbek az erdők. Sokak véleménye: az ősz a második tavasz, amikor minden levél ezerszínű pompába öltözött virággá válik. Bár néhányan az elmúlással azonosítják ezt az évszakot, mint mindenben, érdemes ekkor is a szépet és a jót keresni. Nehéz bármit kiemelni a számtalan látnivaló és kirándulóhely közül, hiszen a Mátra minden pontja hasonlóan színes és gyönyörű októberben, így hát három olyan kilátópontot mutatunk most olvasóinknak, melyekről a messzeségbe tekintve sokáig lehet csodálni az alattunk elterülő, sokszínű táj változatos palettáját.
Vöröskő-kilátó

A Mátraszentlászló felett magasodó 781 méter magas Vörös-kő hegy évtizedek óta a panoráma-vadász kirándulók közkedvelt pontja. Már a múlt században is kilátótorony várta az ide érkezőket, 2005-ben pedig egy megújult, csigalépcsős, zöld színű torony várja a túrázókat. Noha kilátópontokból azért akad néhány a közelben, a Vöröskő a környék egyetlen épített kilátója. Megközelítése igen egyszerű, Mátraszentlászló játszóteréről a sárga sáv jelzésen, kisebb kapaszkodóval percek alatt elérhető az építmény. A mobiltoronyként is funkcionáló kilátó teraszáról festői körpanoráma tárul elénk, egyedi perspektívából láthatjuk a Nyugati-Mátra csúcsait, a Galya-fennsíkot és a hangulatos Mátraszentlászló háztetőit. A toronynak nincs nyitvatartási ideje, így a nap 24 órájának bármelyikében meglátogathatjuk.

Panoráma a Vörös-kő kilátóból

A Péter-hegyese és a Galya-kilátó

Szép panorámát szeretnék látni. Hová is menjek, a Péter-hegyese kilátóba vagy a Galya-kilátóba? Teljesen mindegy, ugyanis a szóban forgó két helyszín egy és ugyanaz. A kemény mátrai andezitből épült zömök torony elnevezése a szájhagyomány szerint onnan származik, hogy a kilátót egykor Péter és Pál napján szentelhették fel. Az épület 2015-ös felújítása óta viseli a Galya-tetőből származó Galya-kilátó nevet, a Magyar Természetjáró Szövetség korszerű Turistacentrumának része. Ez a Felső-Mátra legszebb panorámát kínáló pontja: a Heves és Nógrád megye határán álló magaslat közel 1000 méteres tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő kilátóteraszáról mind a két térség irányába lenyűgöző látvány tárul elénk.

A mesébe illő Nógrádi-medence Galyatetőről kémlelve

Északra alattunk a hangulatos Mátraalmás, távolabb a Nógrádi-medence völgyekben és hegytetőkön megbúvó aprócska falvainak hálózata. Nyugatra a Mátra-fennsík húzódik, s a nap fényében gyakran megcsillan az itt található piszkéstetői MTA obszervatórium kupolája. Szintén északra a vadregényes Karancs-vidék hegyei emelkednek, tiszta időben pedig az Alacsony- és a Magas-Tátra csúcsáig is ellátni. Keltről a Parádi-medence szegélyezi Galyatetőt, délre pedig a Kékes szunnyadó vulkánjának tömbjére, a Csór-réti-víztározóra és a szélesen elterülő Alföld őszi párába burkolódzó vidékére nyerünk rálátást. Jól öltözzünk fel, ugyanis a nyitott kilátóteraszon pár másodperc alatt képes áthűteni testünket az 1000 méteres tengerszint feletti magasságra gyakran jellemző, csípős őszi szél.

A Mátra koronája, a Kékes

Hazánk egyik legmagasabb épülete, az 1014 méter magas Kékes-tetőn álló TV-torony nem csak híradástechnikai feladatokat lát el, de körpanorámás kilátóként is funkciónál. A több mint 170 méter magas szerkezet 45 méteres szintjén a torony megépülése óta működik kilátó, alatta pedig fűtött, üvegezett panoráma-presszó várja a szeles, nyitott kilátóteraszon nézelődőket egy forró teára vagy kávéra, melyek már jól esnek egy hűs őszi napon.

A magyar hegyek királynőjének is nevezett Kékestetőről tiszta időben több száz kilométeres távolságig is ellátni. Szerencsés látogatók olyan élményről számoltak be innen, mint például a Budai-hegyek vonulatának látványa, a Lomnici-csúcs sziluettje vagy éppen a „szőke” Tisza kanyarulatainak íve. Az ország tetejére ellátogatva mindenképpen érdemes fellépcsőzni vagy felliftezni a TV-torony kilátószintjére, ahonnan a szenvedélyes természetkedvelők akár órákon át gyönyörködhetnek a látottakban: szemünkkel végig követhetjük a Parádi-völgy falvainak vonulatát, Parádsasvárt, Parádot, Parádóhutát, Parádfürdőt, Bodonyt, Mátraderecskét, Mátraballát, Recsket és Sirokot, melyek fölött a távolban impozánsan emelkedik a Bükk tömbje. Keletre pillantva az ország legszebb hegyi hullámvasútja, a Keleti-Mátra vonulata mutatja őszi ruháját. Dél felé a Kékes-laposon és a Hidas-bércen túl a Mátraaljának települései, köztük a víztározók, Gyöngyös városa és az Alföld terül el. Megpillanthatjuk innen a Sástói-kilátót, Mátraházát, a Csór-réti-víztározót, Galyatető tömbjét, a Nyugati-Mátra csúcsait, távolabb a Cserhátot, a Börzsönyt, a Gödöllői-dombságot és a Budai-hegyeket is. Késő októberi napokon pedig, amikor szomszédjainknál már leesik a hó, a Tátra „porcukorral” hintett csipkézett, éles csúcsi is láthatóvá válnak. Nem véletlenül mondják: „Magasan a legjobb!”

2019. október 10.

Demecs Norbi

Fotó: Demecs Norbi