A Mátravidék területét járva lépten-nyomon legendákba, izgalmas történetekbe és különleges eredetű földrajzi helynevekbe botlunk. Ilyen a kifejezetten nagy turisztikai érdeklődésnek örvendő Mátrafüred is, ahol számos szóbeszéd közül az egyik úgy szól, hogy az üdülőövezet nyugati határában magasodó hegy gyomra üres, ezért dobog. Nem csak efféle legendára, de legendás építményre, sőt, régen elfeledett várhelyre is rálelhetünk, ha a Dobogó-hegyre túrázunk. Irány Mátrafüred!
Mátrafüred nem csak történelmileg, de földrajzilag, s természetileg is méltán a Mátra egyik ékköve. Az 1887-ben megalakult Mátra Egylet munkásságának köszönhetően olyan fejlődésen ment keresztül az akkor még leginkább várromáról és posztóverő kallómalmairól híres, napjainkban közigazgatásilag Gyöngyös városához tartozó településrész, melynek következtében ma is térségünk egyik leglátogatottabb turisztikai helyszíne. Lehetőségeinek tárháza szinte végtelen: erdei vasút, számtalan könnyebb-nehezebb fokozatú túraút, játszótér, éttermek és komoly turisztikai szolgáltatóhelyek, vallási színterek, szállodák és vendégházak, épített és természetes látnivalók, mint például források, kilátók vagy várromok.
Mátrafüred nyugati határában magasodik a 398 méteres Dobogó-hegy, mely a település egyik legendás helyszíne. A dajkamesék úgy tartják, hogy a hegy belülről üreges, ezért rajta járva olyan érzésünk lehet, mintha dobogna alattunk a talaj. Bármennyire is hátborzongató, a legenda igaz: a hegyre érkezve bárki megtapasztalhatja a különleges jelenséget.
Az érdekes dobogó-hatást azonban nem a hegy belső üressége okozza, sokkal inkább a Mátra vulkanikus jellege, a hegyet felépítő kőzetek fajtája és elhelyezkedése. A vulkáni eredetű andezit kőzetre, amely a Dobogó-hegyet is képzi, gyakran jellemző, hogy a talaj felszíne alatt található, a hegyet építő, egymáshoz nem minden esetben tökéletesen illeszkedő sziklák között kisebb-nagyobb rések, üregek alakulnak ki. Ezek kölcsönzik a hegy különleges, meséket ihlető hangzását.
A Dobogó-hegy azonban nem csak ezért érdekes. 398 méter magas, viszonylag egyenletes felületű csúcsán évezredekkel ezelőtt erődítés állt. A környezetet civilként szemlélő kirándulók számára szinte semmi sem fedezhető fel az egykori vár maradványaiból. Az erődítésről így ír Szádeczky-Kardoss Géza Várak a Mátrában című könyvében:
„A Dobogó-hegy délnyugati oldala igen meredek, helyenként sziklás, a többi oldala enyhébb lejtésű. A vár területe a hegy alakjának megfelelően ovális, enyhén domborodik. Legmagasabb része a délnyugati, meredek rész felett van, Utóbbi oldalán nyoma sincs erődítésnek, de észak és kelet felől kősánc védte, ennek szétomlott, igen elmosódott nyomát lehet követni. A sánccal behatárolt telep hossza kb. 80 méter, szélessége 37 méter körüli. Az egész területet sűrű aljnövényzetű erdő fedi, legmagasabb része füves tisztás. Az őskori telep északkeleti oldalán, a sáncnyom mellett nagyobb gödrök, feltehetően a korábbi kutatások helyeit jelzik. A telep korát ma még az őskoron belül nem határozhatjuk meg, az eddigi leletek a középső és a késői bronzkorra vallanak.”
Szádeczky-Kardoss Géza írásából a továbbiakban kiderül az is, hogy az elmúlt századok ásatásai során durván gyúrt, sárga és vöröses, agyagból készült, kezdetleges vonalmintákkal ékített edénytöredékeket, egy harci és házi szerszámok öntésére alkalmas, az évszázadok során több ízben kifosztott őskohót, kézi gabonaőrlőket és egy középső bronzkorból származó paticsfalú ház részletét találták meg. Az itt előkerült leletek feltehetően a füzesabonyi kultúra hagyatékai, Kr. e 1500-1300 környékéről.
A Dobogó hegy délkeleti, 368 méter magas nyúlványán áll a Mátra egyik szimbólumaként is említhető Kozmáry-kilátó, mely idén ünnepli 121. születésnapját. Nevét a mátrafüredi üdülőtelep egykori igazgatójáról, Kozmáry Jánosról kapta. A kilátóból – még ha a Mátra magasabb csúcsitól jóval alacsonyabb tengerszint feletti magasságon is található – lebilincselő körpanoráma kínálkozik. Északkeletre a Kékes tömbje magasodik, keletre annak lefutó, déli gerince a Beneháttal.
A Benehát alatt Mátrafüred keleti nyúlványára nyerhető rálátás, még tovább délfelé a Pipis-hegy és a Sár-hegy emelkedik. Alattunk délre Gyöngyös terül el, még mögötte az Alföld szelete a Jászsággal. Délnyugatra tiszta időben láthatóvá válnak a Gödöllői-dombság lankái is, nyugatra pedig a „Patai-Mátra” csúcsai és az azokat körülölelő települések háztetői tűnnek fel.
A Kozmáry-kilátó és a Dobogó-hegy könnyű túrával megközelíthető Mátrafüred központjából a sárga háromszög jelzésen.
2021. január 5.
Demecs Norbi
