Az egyiptomi stílusú hastánc eredetileg a papnők tánca volt, akik szertartásszerűen mutatták be a fáraóknak. Idővel termékenységi táncként is megjelent, a teltebb testalkatú nők voltak a termékenység szimbólumai, emiatt is összpontosított a műfaj a női csípő környékére. Az 1900- as évek elején vitték színpadra, ezzel a showműfaj részévé vált, ennek megfelelően már csoportosan is táncolták, balett- és tért ölelő mozdulatokkal. Balla Andrea, a gyöngyösi BellyDance Artistique Táncstúdió vezetője az egyiptomi hastánc képviselője és oktatója, vele beszélgettünk a műfajról és a gyöngyösi közösségről.
Tudjuk rólad, hogy gimnazista korod óta hastáncolsz, hol találkoztál a műfajjal?
Balla Andrea: Kislányként elég erős alkatú voltam. Talán éppen ezért egy családtag vetette fel, hogy miért nem próbálom ki a hastáncot. Ez a javaslat persze elsőre kissé érzékenyen érintett. Azonban ahogyan elkezdtem a tanulmányaimat a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban, lehetőségem adódott megnézni egy hastáncos órát. Első alkalommal azt kérdeztem a tanárnőtől: egy ilyen duci lány is bejöhet? Nem mertem a pólómat sem felhúzni, komoly gátlásaim voltak, fogalmam sem volt arról, hogy mi fog ebből kisülni. Aztán már az első alkalom magával ragadott, azonnal éreztem, hogy ez az, amit én keresek. Számomra önmegvalósítást jelentett, kiadhattam a tánc által minden érzelmet, ami bennem volt.
Te megtaláltad magad ebben a művészi kifejezési formában, amiről azért még mindig sok tévképzet él a fejekben.
A hastáncról sokan az gondolják, hogy a túlsúlyos hölgyek világa, akik céltalanul „ellötyögnek”, de ez nagy tévedés. A hastánc igazi művészet, emellett rengeteg munkával és küzdelemmel jár. Nagyon sokat segít az önértékelésben, erre én vagyok a legjobb példa. Magam is kissé duci voltam, azonban nem csak a kilók peregtek le, hanem nővé váltam a tánc által.
Számos elismerést és díjat nyertél, sőt, életed párját is a hastáncnak köszönheted.
Tíz évig táncoltam az akkori oktatómmal, Lehotai Líviával. Számos fellépésünk volt, országszerte jártunk versenyekre, szép eredményeket értünk el, Kelet Gyöngyei Táncstúdió néven szerepeltünk. Szóló kategóriában az első komolyabb eredményt 2014- ben értem el. Ekkor ismertem meg életem párját, aki ma már a férjem. Az ő unszolására indultam el, amikor megnyertem a felnőtt 1-es profi kategóriás hastáncversenyt. Később elnyertem az év előadója díjat, indulhattam a Miss Hastánc Hungary- n, valamint a Fehér Rózsa Vándordíjjal is büszkélkedhetem. A táncnak köszönhetem a páromat, aki mindenben támogat, amit képviselek. Ez fantasztikus érzés, nem is álmodhatnék jobb társat. Az első gálánkon a tanítványaimmal közösen készült számomra egy meglepetésműsorral, ekkor kérte meg a kezem. Semmit sem sejtettem. Mondanom sem kell, hogy a sírástól nem bírtam igent mondani, csak bólogattam.
Egyértelmű volt, hogy a versenyzés után oktatója is leszel a műfajnak?
Egyetemista voltam, amikor Lívia javaslatára beiratkoztam egy oktatói képzésre. Ennek az volt az oka, hogy ő elköltözött és azt szerette volna, hogy én vegyem át a tánciskolát. Mondanom sem kell, kissé félve vágtam bele, hiszen tartottam attól, hogy olyan lányokat is oktatnom kell majd, akikkel korábban együtt tanultam.
Vélhetően remekül helyt állsz oktatóként is, hiszen nagyon sokan tanulják tőled a hastáncot.
Igyekeztem a kezdetektől beleadni mindent, ami én vagyok. Láttam a lányok arcán, hogy sok pozitívumot adok, persze ugyanennyit vissza is kaptam tőlük. Már hatodik éve tanítom a hastáncművészetet, hetente három alkalommal tartok órát Gyöngyösön. Három csoportom van: egy kezdő, egy fellépő, és egy tréninges csapat. Nem csak a klasszikus hastáncot képviselem, hanem egy modern vonalat igyekszem kialakítani, modern elemekkel és zenékkel, különböző fúziókkal. Jelenleg éppen tangót is tanulunk. Mindig színes műsorral állunk a közönség elé, széles repertoárt tudunk mutatni, ennek köszönhetően egyre több fellépésre nyílik lehetőségünk.
A fellépések és a gyakorlás mellett versenyeznek is a tanítványaid?
Nagyon szép eredményeket érnek el szóló, és csoportos kategóriában is. Az egyik legnagyobb büszkeségem Mozsár Lolita, ő már szinte az összes hazai gyermek és junior versenyt megnyerte. A versenyszellem is fontos, de elsősorban arra tanítom a lányokat, hogy minden helyzetben legyenek ízlésesek. Tánc közben is a hasunk ugyan látható, de mi nem villantunk ki mindent. Ez egy nőies testmozgás, amelyet igyekszem ötvözni egyedi stílussal és mély érzelmekkel.
Az energia jelen van minden mozdulatotokban, ezt te is megtapasztaltad egy-egy különleges fellépés során.
A tanítványaim szerint egy pozitív áldás a táncóra, amikor felszabadulhatnak, női energiáikat kiengedhetik, ez az energia pedig megtapasztalható. Volt lehetőségem táncolni beteg kislányoknak, akikkel leírhatatlan érzelmi és energialökést adtunk egymásnak. Egy alkalommal táncoltam vak emberek előtt, ők mondták, hogy érezték a rezgéseket és az energiát. Ezeket a szavakba alig önthető érzelmeket és élményeket mind a hastánctól kapjuk és igyekszünk tovább is adni belőlük.
Kékes Online, Lukács Melinda
Fotók: Tünde Dóra (Art Dance Photo), Barabás József
